Fülszöveg
Charles Alexander Eastman (Ohiyesa)
1858. február 19-én született az Egyesült Államok Minnesota territóriumában fekvő Redw^ood Falls közelében. Nagyapja Sebt Eastman, az Egyesült Államok hadseregének Fort Snellingben állomásozó kapitánya, nagyanyja Szentként Áll (Wakhán Inázin Win), aki egy - kanadai-francia felmenőkkel is rendelkező - mdewakantonwan dakota főnök. Felhő Ember (Mahpija Wiscasta) lánya volt. Gyermekük megszületése után a később festőművészként is ismertté vált katonatiszt elhagyta indián családját, miután új állomáshelyre vezényelték. Édesanyja, Nancy vagy Nagy Titokzatos Asszony (Wakantankawin) felnőve törzse körében, férjhez ment egy Sok Villámlás (Wak-anh di Ota) nevű szanti harcoshoz. Nem sokkal ötödik gyermekük -Hakadah - születése után 1858-ban meghalt.
A fiú anyai nagyanyjának és nagybátyjainak családjához került. Az 1862-es dakota felkelés után, a megtorlásoktól félve Kanadába menekültek. Apjáról úgy hitték, hogy az amerikaiak -többekkel együtt - kivégezték. Nagyanyja és nagybátyjai a hagyományos dakota módon nevelték, hogy egyszer belőle is harcos és vadász, a törzs megbecsült tagja váljék. Hakadah itt kapta később az Ohiyesa (Mindig Győz) nevet.
Több mint egy évtizeddel később apja, aki Lincoln elnöktől kegyelmet kapott, börtönben töltött évek után immár keresztényként Jacob Eastman néven Kanadába ment megkeresni legkisebb fiát, akit aztán magával vitt egy dakotai rezervátumba. Itt kezdett el ismerkedni a fehér ember világával. A neve innentől fogva Charles
Alexander Eastman lett, aki azonban soha nem , ' ^ ' , •' í
felejtette el indián gyökereit. Előbb a rezervátum ; ' ¦ . ! .',
missziós iskolájában, majd a Kimball Union ; : ' ' ^
Academy-n tanult 1882-1883-ban. Charles a ' ¦ ' ' '
Darmouth College-ban vizsgázott 1887-ben. Ezt , : ,' : ,
követően a Boston University orvosi fakultásán szerzett doktori diplomát, egyik elsőként az őslakos amerikaiak közül.
Tanulmányai végeztével visszatért nyugatra. Ügynökségi orvosként dolgozott a PineRidge - ' . • ¦ ¦ i rezervátumban. A gyógynövények használatát, ¦ ' , melyet nagyanyjától ifjabb éveiben eltanult és az
egyetemen elsajátított tudást egyaránt felhasz- , ' ' ¦ : .
nálta gyógyító tevékenysége során.
1890-ben részt vett a WoundedKnee melletti '
mészárlás sebesültjeinek ellátásában. Életének ' ' , ¦. . ' ' ; i ', ' '
ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakában ' •
találkozott Elaine Goodale-lel, aki az Indián Ok- '
tatás főfelügyelője volt a két Dakota államban és . | ' '
költeményeket is írt, valamint az indiánok fel- , •
emelkedését szorgalmazó mozgalom aktivistája i '
is volt. 1 ; ,. ' ^
1891-es házasságkötésük Után felesége bizta- ¦ " : ' i , '' • ' tására kezdett írással foglalkozni, megörökítve
saját - és népének hajdani életét és hagyományos ' ¦ ¦ , ' ' . , ;
kultúráját. Könyvei az egyik legismertebb és leg- ' ' , ' í' i '
népszerűbb őslakos amerikaivá tették a huszadik ' ' ; i. !
század kezdetén. I j ' i' • i ! ' '
¦ Az indiánok felemelkedésének, jogaik érvé- . ' . i i ' ' ' '
nyesítésének bátor szószólójává vált. írásaiban ¦ . , i ' ¦' i ¦
csakúgy mint előadókörútjain, elutasította a faji ¦ ¦ ' ; ^ i ''.,.¦,), j'
megkülönböztetés minden formáját. Ő volt az ' . >• í. '
első Író, aki az amerikai történelmet az őslakosok ' '.í) •.! i '
szemszögéből láttatta. Könyvei és előadásai - , . ¦ ¦ ^ , ! ' / ¦ . .1 ' / .V, , ''/
akárcsak nagyapja festményei - a 19. századi ' ' . , ' 7 ! '
dakota életmód és kultúra fontos néprajzi - , ' ¦ - . I, J.
történelmi dokumentumai. Könyvei közül az i!i,' ¦ '
„Indián farkaskölyök" az első amely megjelenik ' i ' I ' ' j
magyarul. ' ) , '' ' 'y r'; ' ,'j I I
Részese volt a Keresztény Fiatalemberek , , , ',1 > ' V' ' ^''//!
Egyesülete (YMCA) létrehozásának és egyik alapítója volt az amerikai cserkészmozgalomnak (Boy Scouts), amely világszerte elterjedt.
,'í
1933-ban elsőként kapta meg az Indián , ' i , y i ,
Teljesítmény (Indian Achievement Award) díját.
1939. január 8-án halt meg Detroitban, Michigan államban, 80 éves korában.
2007-ben film készült életének epizódjaiból „Wounded Knee-néi temessétek el a szívem" címmel. A Merkúr bolygó egyik krátere ma az ő nevét viseli.
1 -1----rTk-rrt
'J<
.1)
) :
Az 1858-ban született Charles Eastman, vagy ahogy szanti, vagyis keleti sziú rokonai és törzstársai ismerték, Hakadah, tisztavérű indián fiúként az 1860-as és 1870-es években megtanult mindent, amit a népe elvárt egy farkaskölyöktől, illetve ifjú harcostól. Visszahúzódó, szűkszavú modor, sztoikus türelem és szükség esetén vakmerő bátorság jellemezte. Az őslakosok és így Hakadah mindermapjai is vadászattal, játékkal és szertartásokkal teltek - amíg érte nem jött apja, aki a fehér emberek között élt.
Az Indián farkaskölyök Eastman személyes visszaemlékezése az első 15 évéről, amikor a sziúk még nomád életmódot folytattak. Születésekor elvesztette édesanyját, és a nagyanyja vette szárnyai alá. Tradicionális indián altatódalokat énekelt neki, amelyek elültették benne a bátorság csíráit. Uncheedah, vagyis nagyanyja megtarűtotta neki a vadonban való túléléshez szükséges alapvető készségeket. Eastman elmeséli, hogyan sajátította el egyik nagybátyjától a vadászat és a harc minden csínját-bínját. Felidézi, hogy reggelente, amikor vérfagyasztó rikoltással ébresztette legmélyebb álmából, miként termett rögvest talpon és rohant ki a sátorból íjjal a kezében, harcra készen. Az indián farkaskölykök nevelése természetesen nem kizárólag fegyelmezésből és kiképzésből állt. Bőség és éhínség idején is sok idejük maradt versenyekre és harci játékokra, így aztán Hakadah is hamar jártassá vált például a lacrosse-ban és a birkózásban.
Eastman könyvének köszönhetően megismerhetjük az indiánok valódi jellemét, társadalmi szokásaikat és erkölcsüket. Romantikus felhangok nélkül mutatja be azt a hagyományos berendezkedést, amely biztosította a törzs működőképességét: a kijelölt rendfenntartó csoportokat, a cserkésző vadászok feladatait, a felderítők kiemelt fontosságát, .vagy a döntéseket hozó törzsi tanácsot. Mindezek mellett Hakadah kitér a kalandokat, próbatételeket és természeti csodákat megörökítő családi és törzsi legendákra, melyeket még Füstös Nap, a törzs mesélőjének tipijében szívott magába. De felidézi saját emlékeit is ellenséges törzsek támadásairól, a fehér ember katonái elől való menekülésekről, valamint veszélyes vadászatokról, amelyek legalább annyira izgalmasak, mint egy letűnt kor ősi legendái.
Vissza