Infektológia

Tartalom

Előszó (Timár László) 37
Első rész
Bevezetés. Az infekciós betegségek patomechanizmusa, diagnosztikája, kezelése 39
1. Bevezetés (Timár László) 41
1.1. Az infektológia fogalma, tárgya, az infektológus feladatai 41
1.2. Az infektológia mint önálló diszciplína kialakulása, története 42
1.3. A fertőző betegségek alakulása a XX. század utolsó évtizedeiben 43
1.4. Az infektológia kihívásai a XXI. század küszöbén 45
2. Az infekciós betegségek patomechanizmusa (Timár László) 51
2.1. Bevezetés 51
2.2. A kórokozók behatolása 53
2.2.1. Kolonizáció 53
2.2.2. Penetráció és invázió 55
2.2.3. A kórokozók behatolásának gátlása 55
2.2.3.1. Felszíni barrierek 55
2.2.3.2. Normális kolonizáló flóra 56
2.2.3.3. Specifikus immunmechanizmusok (mucosalis immunitás) 56
2.3. A kórokozók szaporodása és a szaporodás gátlása 58
2.3.1. Természetes és adaptív immunológiai védekezőrendszerek 59
2.3.1.1. Természetes (nem specifikus) immunrendszer 59
2.3.1.2. Adaptív (specifikus) immunrendszer 60
2.3.1.3. A természetes és az adaptív immunválasz együttműködése 63
2.3.2. A kórokozók szaporodása és pusztítása 63
2.3.2.1. Extracellularis kórokozók szaporodása és pusztítása 63
2.3.2.2. Intracellularis kórokozók szaporodása és pusztítása 67
2.3.2.3. Vírusinfekciók és antivirális védekezés 68
2.4. Infekciós betegség 72
2.4.1. Baktériumok patogén hatása 72
2.4.1.1. A baktériumok által termelt enzimek direkt szövetkárosító hatása 72
2.4.1.2. Exotoxinok által okozott károsodás 72
Az endotoxinok károsító hatása 75
Vírusok patogén hatása 77
Vírus-sejt kölcsönhatás 77
Produktív, lyticus infekció 77
Nonproduktív, latens infekció 79
Vírus indukálta sejtproliferáció, tumorképzés 80
A vírusbetegségek patogenezisének összefoglalása 81
A gyulladás patológiás hatása 81
Lokális gyulladás 82
Szisztémás gyulladásos reakció (SIRS) 84
Sepsis 84
Toxicus shock szindróma (TSS). A szuperantigének szerepe 86
A specifikus immunválasz patológiás hatása 87
Túlérzékenységi reakciók bakteriális, gomba- és parazitafertőzésekben 88
Hiperszenzitivitási reakciók vírusfertőzésekben 89
Infekciók által kiváltott autoimmun folyamatok 91
Molekuláris mimikri 91
Epitop spreading 93
Polyclonalis B- és/vagy T-sejt-aktiváció 94
Vírus indukálta immunszuppresszió 95
A klinikai kép és a patomechanizmus kapcsolata Epstein-Barr-vírus (EBV)
fertőzésekben: az infekciók komplex patomechanizmusának példája 95
Az infekciós betegségek gyógyulása 98
Klinikai mikrobiológiai diagnosztika 101
Bevezetés (Bán Éva) 101
Az infekciós betegségek bakteriológiai és mikológiái diagnosztikája (Bán Éva) 102
Direkt kimutatási eljárások 102
Direkt mikroszkópos vizsgálatok (Bán Éva) 102
Direkt szerológiai vizsgálatok (Pásztor Mónika) 103
Izolálás és identifikálás (Bán Éva, Nikolova Radka) 105
A mikrobiológiai laboratórium szerepe az antibakteriális terápiában 109
Bevezetés (Konkoly Thege Marianne) 109
Az antibiotikum érzékenységi vizsgálatok módszerei (Konkoly Thege Marianne) 112
Az antibiotikum érzékenységi vizsgálatok eredményeinek értékelése (Bán Éva) 117
A bakteriális infekciók szerológiai diagnózisa (Pásztor Mónika) 122
A molekuláris módszerek szerepe a mikrobiológiai diagnosztikában
(Pásztor Mónika) 126
A bakteriológiai, mikológiái és parazitológiai vizsgálatra szánt minták vételének,
tárolásának és szállításának általános szabályai (Konkoly Thege Marianne) 128
Az orvosi szempontból jelentős gombák (Nikolova Radka) 131
Az infekciós betegségek virológiái diagnosztikája (Mihály Ilona) 138
Bevezetés 138
Direkt vírus-, ill. virális antigén kimutatás 138
Vírusizolálási kísérlet 140
Vírusnukleinsav-kimutatás és/vagy amplifikáció, vírus genotipizálás 141
Nukleinsav-hibridizáció 141
Nukleinsav-amplifikáció 141
DNS-chip 141
Genotipizálás, nukleinsav szekvenálás 142
A vírusbetegségek szerológiai diagnosztikája 142
A virológiái vizsgálatra szánt minták vételének, tárolásának és szállításának általános
szabályai 143
Az antivirális szerekkel szembeni érzékenység és/vagy rezisztencia vizsgálata 144
Függelék 145
Az egyes testtájak normális flórája (Konkoly Thege Marianne) 145
A bakteriológiai és mikológiái vizsgálatra szánt minták vétele
(Konkoly Thege Marianne) 147
A parazitológiai vizsgálatra szánt minták vétele (Todorova Rozica) 154
Vizsgálati anyag vétele, kezelése és laboratóriumba juttatása vírusizolálási kísérlet
és/vagy direkt vírus kimutatás céljából (Mihály Hona) 160
Az antimikrobás terápia (Ludwig Endre) 163
Az antibakteriális terápia alapjai 163
Az antibakteriális terápia sajátosságai 163
Az antibiotikum-terápia típusai 164
Az antibiotikum-választás szempontjai 165
Antibiotikum dozírozás 167
A farmakokinetikai/farmakodinámiás (pk/pd) szemlélet 168
Béta-laktámok antibakteriális hatása 169
Az aminoglikozidok antibakteriális hatása 170
A fluorokinolonok antibakteriális hatása 170
Antibiotikum-kombinációk 171
„Az első választandó antibiotikum" 171
A sikertelenség lehetséges okai, meggondolások az antibiotikum-váltásban 172
Az antibiotikum alkalmazás stratégiája 173
A legfontosabb antibiotikum-csoportok rövid jellemzése 174
Béta-laktámok 174
Penicillinek 175
Antibakteriális spektrum 175
Farmakokinetikai tulajdonságok 175
Az egyes penicillinszármazékok klinikai alkalmazása 177
Penicillinallergia és egyéb mellékhatások, gyógyszerkölcsönhatások 180
Cefalosporinok 181
Antibakteriális spektrum 181
Farmakokinetikai tulajdonságok 183
Az egyes cefalosporinszármazékok klinikai alkalmazása 183
Mellékhatások 187
Carbapenemek 187
Antibakteriális aktivitás 187
Farmakokinetikai tulajdonságok 188
A carbapenemek klinikai alkalmazása 189
Mellékhatások 190
Monobactamok (aztreonam) 190
Antibakteriális aktivitás 190
Farmakokinetikai tulajdonságok 190
Az atreonam klinikai alkalmazása 190
Mellékhatások 190
Aminoglikozidok 190
Antibakteriális spektrum 191
Farmakokinetikai tulajdonságok 192
Az aminoglikozid származékok klinikai alkalmazása (streptomycin, gentamicin,
tobramycin, netilmicin, amikacin, spektinomycin) 192
Az aminoglikozidok mellékhatásai, gyógyszerinterakciók 193
Az aminoglikozidok dozírozása, szérumszint monitorozás 194
Fluorokinolonok 195
Antibakteriális spektrum 197
Farmakokinetikai tulajdonságok 197
Az egyes fluorokinolonszármazékok klinikai alkalmazása 198
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 200
Glycopeptidek 201
Antibakteriális spektrum 201
Farmakokinetikai tulajdonságok 201
Az egyes glycopeptidszármazékok (vancomycin, teicoplanin) klinikai alkalmazása 202
A glycopeptidek mellékhatásai 203
Makrolidok (azalidek, streptograminok) 204
Antibakteriális spektrum 204
Farmakokinetikai tulajdonságok 205
Az egyes makrolidszármazékok klinikai alkalmazása 207
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 207
Streptograminok 207
Antibakteriális hatás 207
Farmakokinetikai tulajdonságok 207
Klinikai alkalmazás 207
Mellékhatások 208
Ketolidok 208
Antibakteriális spektrum 208
Farmakokinetika 208
A telithromycin klinikai alkalmazása 209
Mellékhatások 209
Lincosamidok 209
Antibakteriális spektrum 209
Farmakokinetikai tulajdonságok 210
A clindamycin klinikai alkalmazása 210
Mellékhatások 210
Oxazolidinonok (linezolid) 211
Antibakteriális spektrum 211
Farmakokinetikai tulajdonságok 211
A linezolid klinikai alkalmazása 212
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 212
Tetracyclinek 212
Antibakteriális spektrum 212
Farmakokinetikai tulajdonságok 213
A tetracyclinek klinikai alkalmazása 213
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 213
Chloramphenicol 214
Antimikrobás spektrum 214
Farmakokinetikai tulajdonságok 214
A chloramphenicol klinikai alkalmazása 214
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 214
Imidazolok 215
Antimikrobás spektrum 215
Farmakokinetikai tulajdonságok 215
Az imidazolszármazékok (metronidazol, tinidazol) klinikai alkalmazása 215
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 216
Szulfonamidok (cotrimoxazol = sulfamethoxazol + trimethoprim) 216
Antibakteriális spektrum 216
Farmakokinetikai tulajdonságok 217
A cotrimoxazol klinikai alkalmazása 217
Mellékhatások, gyógyszerkölcsönhatások 217
Rifamicinek (rifampin, rifabutin) 218
Antibakteriális spektrum 218
Farmakokinetikai tulajdonságok 218
A rifamicinek (rifampin, rifabutin) klinikai alkalmazása 218
Mellékhatások, gyógyszerinterakciók 219
Rifaximin 219
Antibakteriális aktivitás 219
Farmakokinetikai tulajdonságok 219
Klinikai alkalmazása 219
Mellékhatások 219
Fusidánok (fusidinsav) 220
Antibakteriális aktivitás 220
Farmakokinetikai tulajdonságok 220
Klinikai alkalmazása 220
Mellékhatások 220
Polymyxinek (colistin) 220
4.2.17.1. Antibakteriális aktivitás 220
4.2.17.2. Farmakokinetikai tulajdonságok 220
4.2.17.3. Klinikai alkalmazása 221
4.2.17.4. Mellékhatások 221
4.2.18. Nitrofuránok (nitrofurantoin) 221
4.2.18.1. Antibakteriális spektrum 221
4.2.18.2. Farmakokinetikai tulajdonságok 221
4.2.18.3. A nitrofurantoin klinikai alkalmazása 222
4.2.18.4. Mellékhatások 222
4.2.19. Mupirocin 222
4.2.19.1. Antibakteriális spektrum 222
4.2.19.2. Farmakokinetikai tulajdonságok 222
4.2.19.3. A mupirocin klinikai alkalmazása 222
4.2.19.4. Mellékhatások 223
4.2.20. Fosfomycin trometalol 223
4.2.20.1. Antibakteriális spektrum 223
4.2.20.2. Farmakokinetikai tulajdonságok 223
4.2.20.3. A fosfomycin trometalol klinikai alkalmazása 223
4.2.20.4. Mellékhatások 223
Második rész
Az infekciós betegségek klinikuma 225
5. Infekció okozta szisztémás gyulladásos reakció (Szalka András) 227
5.1. Sepsis 227
5.2. Toxikus shock szindróma 244
5.2.1. Streptococcus toxikus shock szindróma (STSS) 244
5.2.2. Staphylococcus toxikus shock szindróma 247
6. Kiütéses vírusfertőzések és parotitis epidemica (Mészner Zsófia, Timár László) 249
6.1. Kiütéses fertőző betegségek 249
6.1.1. Varicella és herpes zoster 249
6.1.1.1. Epidemiológia 249
6.1.1.2. Kórokozó 249
6.1.1.3. Patomechanizmus 250
6.1.1.4. Klinikai kép és a jellegzetes szövődmények 250
6.1.1.5. Diagnózis, differenciáldiagnózis 250
6.1.1.6. Terápia 253
6.1.1.7. Megelőzés 256
6.1.2. Morbilli 258
6.1.2.1. Epidemiológia 258
6.1.2.2. Kórokozó 259
6.1.2.3. Patogenezis 259
Klinikai kép, szövődmények 259
Diagnózis, differenciáldiagnózis 260
Terápia 260
Megelőzés 260
Rubeóla 261
Epidemiológia 262
Kórokozó 262
Patogenezis 262
Klinikai kép, szövődmények 262
Diagnózis 263
Terápia 263
Megelőzés 264
Erythema infectiosum 264
Epidemiológia 264
Kórokozó 264
Patogenezis 265
Klinikum és szövődmények 265
Diagnózis, differenciáldiagnózis 266
Terápia 266
Megelőzés 266
Exanthema subitum 266
Epidemiológia 266
Kórokozó 267
Patogenezis 267
Klinikai kép 267
Diagnosztika 268
Terápia 268
Megelőzés 269
Kawasaki-betegség (Timár László) 269
Epidemiológia 269
Etiológia, patomechanizmus 269
Klinikum, diagnózis 269
Szövődmények 271
Differenciáldiagnózis 271
Terápia 271
A bőr és a nyálkahártyák vírusfertőzései (Mészner Zsófia) 272
Herpes simplex fertőzések 272
Epidemiológia 272
Kórokozó 272
Patogenezis 273
Klinikum 273
Diagnózis, differenciáldiagnózis 273
Terápia 274
Megelőzés 274
Papillomavírus-fertőzések 275
Epidemiológia 275
Kórokozó 275
Patogenezis 275
Klinikum 275
Diagnózis, differenciáldiagnózis 275
Terápia 275
Megelőzés 276
Kéz- láb- száj betegség 276
Epidemiológia 276
Kórokozók 276
Patogenezis 277
Klinikum 277
Diagnózis, differenciáldiagnózis 277
Terápia 277
Megelőzés 277
Molluscum contagiosum 277
Epidemiológia 277
Kórokozó 278
Klinikum 278
Diagnózis, differenciáldiagnózis 278
Kezelés 278
Megelőzés 278
Humán poxvírus fertőzések 278
A fekete himlő epidemiológiája 279
Kórokozó 279
Patogenezis 280
Klinikum 280
Diagnózis, differenciáldiagnózis 281
Kezelés 281
Megelőzés 281
Parotitis epidemica (Mészner Zsófia) 281
Epidemiológia 281
Kórokozó és patogenezis 282
Klinikai kép 282
Diagnózis, differenciáldiagnózis 283
Terápia 284
Megelőzés 284
Lymphadenopathiával járó infekciók (Timár László) 285
Lymphadentisek 285
Pyogen baktériumok okozta lymphadenitisek 285
Más kórokozók szerepe regionális lymphadenitisekben 286
Generalizált lymphadenopathia 288
Mononucleosis infectiosa. Az Epstein-Barr-vírus által okozott fertőzések 289
Epidemiológia 289
Kórokozó 290
Patomechanizmus 291
A mononucleosis infectiosa klinikuma 291
Jellemző klinikai kép 291
Diagnózis, differenciáldiagnózis 293
Szövődmények 294
Terápia, megelőzés 294
Fatális mononucleosis 295
Krónikus mononucleosis 295
Krónikus fáradékonyság szindróma (chronic fatigue syndrome, CFS) 295
A krónikus mononucleosis objektív szervi manifesztációkkal járó formája 296
Polyclonalis B-sejtes lymphoma 296
EBV-fertőzéssel kapcsolatos malignus daganatok 297
Burkitt-lymphoma 297
Nasopharyngealis carcinoma (NPC) 297
Egyéb malignus daganatok 297
Cytomegalovírus-fertőzés 297
Epidemiológia 298
Kórokozó 298
Patomechanizmus 298
Klinikum 299
CMV-fertőzés ép immunválaszú személyekben (CMV mononucleosis) 299
Congenitalis CMV-fertőzés 299
CMV-betegség immunhiány állapotokban 300
Diagnózis 301
Terápia 301
Megelőzés 301
Légúti infekciók 303
Felső légúti infekciók (Mészner Zsófia) 303
Közönséges nátha 303
Epidemiológia 303
Kórokozók 303
Patogenezis 304
Klinikum 304
Diagnózis 304
Terápia 305
Megelőzés 305
Influenza 305
Epidemiológia 305
Kórokozó 306
8.1.2.3. Patogenezis 306
8.1.2.4. Klinikai tünetek és szövődmények 307
8.1.2.5. Diagnózis 308
8.1.2.6. Terápia 309
8.1.2.7. Megelőzés 310
8.1.3. Pharyngotonsillitis 310
8.1.3.1. Streptococcustonsillitis 310
8.1.3.1.1. Epidemiológia 310
8 1 3 1.2. Kórokozó 310
8 13 13. Patogenezis 310
8.1.3.1.4. Klinikum 311
8.1.3.1.5. Diagnózis, differenciáldiagnózis 311
8.1.3.1.6. Terápia 312
8.1.3.1.7. Megelőzés 313
8.1.4. Otitis 313
8.1.4.1. Otitis externa 313
8.1.4.2. Otitis média 314
8.1.4.2.1. Epidemiológia 314
8.1.4.2.2. Kórokozók 314
8.1.4.2.3. Patogenezis 314
8.1.4.2.4. Diagnózis és klinikum 315
8.1.4.2.5. Terápia 315
8.1.4.2.6. Megelőzés 315
8.1.5. Sinusitis 316
8.1.5.1. Epidemiológia 316
8.1.5.2. Kórokozók 316
8.1.5.3. Patogenezis 316
8.1.5.4. Diagnózis és klinikum 317
8.1.5.5. Terápia 317
8.1.5.6. Megelőzés 318
8.1.6. Laryngitis szindrómák - croup 318
8.1.6.1. Laryngitis acuta 318
8.1.6.2. Laryngotracheobronchitis acuta 318
8.1.6.2.1. Epidemiológia 319
8.1.6.2.2. Kórokozók 319
8.1.6.2.3. Klinikai tünetek, diagnózis, differenciáldiagnózis 319
8.1.6.2.4. Terápia 319
8.1.6.2.5. Megelőzés 320
8.1.6.3. Bakteriális tracheitis 320
8.1.6.4. Epiglottitis 320
8.1.7. Diphtheria 320
8.1.7.1. Epidemiológia 320
8.1.7.2. Kórokozó 321
8.1.7.3. Patogenezis 321
Klinikai tünetek és diagnózis 321
Terápia 321
Megelőzés 321
Alsó légúti infekciók (Mészner Zsófia) 322
Pertussis, pertussis szindróma 322
Epidemiológia 322
Kórokozó 322
Patogenezis 322
Klinikai kép és szövődmények 323
Diagnózis, differenciáldiagnózis 323
Terápia 324
Megelőzés 324
Bronchitis (Szalka András) 325
Bronchitis acuta 325
Bronchitis chronica exacerbatio acuta 325
Bronchiolitis 327
Epidemiológia 327
Kórokozó 328
Patomechanizmus 328
Klinikum 328
Diagnózis és differenciáldiagnózis 329
Terápia 329
Megelőzés 329
Pneumoniák (Ludwig Endre) 330
Patomechanizmus 330
A pneumoniák diagnosztikája 331
Otthon szerzett pneumoniák (CAP) 334
Epidemiológia 334
A pneumoniák jellegzetességei kórokozók szerint 335
Az empirikus antibiotikum-terápia alapelvei és gyakorlata otthon 339
Megelőzés 349
Kezelésre nem reagáló pneumoniák 349
Nosocomialis pneumoniák 351
Epidemiológia és patogenezis 351
Speciális rizikófaktorok 352
Diagnosztika 352
A terápia alapelvei 353
A nosocomialis pneumoniák csoportosítása, rizikófaktorok
és antibiotikum-kezelésük 353
Megelőzés 354
Parapneumoniás folyadék és empyema (Ludwig Endre) 357
Etiológia és patogenezis 357
Klinikum és diagnosztika 358
Terápia 358
8.5. Tüdőtályog (Ludwig Endre) 359
8.5.1. Patogenezis 360
8.5.2. Klinikum és diagnosztika 360
8.5.3. Terápia 361
8 6 Mediastinitis (Ludwig Endre) 361
8.6.1. Patogenezis es etiologia 361
8 6 2 Klinikum és diagnosztika 362
8.6.3. Terápia 362
8.7. Tüdőgümőkór (Várnai Zsuzsa) 363
8.7.1. Etiológia 363
8.7.2. Epidemiológia 363
8.7.3. Patomechanizmus 364
8.7.3.1. Primer infekció 364
8.7.3.2. Posztprimer tuberculosis 364
8.7.4. Klinikai kép 365
8.7.5. Diagnózis 365
8.7.6. Megelőzés 366
8.7.7. Kezelés 367
8.7.8. A gátlószeres kezelés szempontjai terhességben, májbetegségben
és veseelégtelenség mellett 370
8.7.9. Újabb irányvonalak a tuberculosis kezelésében 371
8.8. Pneumonia csecsemő- és gyermekkorban (Mészner Zsófia) 371
8.8.1. Epidemiológia 371
8.8.2. Kórokozók 371
8.8.3. Klinikum és differenciáldiagnosztika 372
8.8.4. Szövődmények 373
8.8.5. Terápia 373
8.8.6. Megelőzés 374
9. A cardiovascularis rendszer infekciói 375
9.1. Rheumás láz (Trethon András) 375
9.1.1. Bevezetés, epidemiológiai jellemzők 375
9.1.2. Patogenezis 375
9.1.3. Klinikai kép 375
9.1.4. Kórismézés 377
9.1.5. Differenciáldiagnózis 377
9.1.6. Kezelés 377
9-1-7. A rheumás láz primer, szekunder és tercier profilaxisa 378
9-2. Infektív endocarditis (Ludwig Endre) 378
9.2.1. Epidemiológia és kórokozók 379
9.2.2. Patogenezis és patofiziológia 381
9.2.3. Klinikum 382
9.2.4. Diagnosztika 384
9.2.5. Terápia 388
9.2.5.1. Antibiotikum-terápia 389
9.2.5.2. Az intracardialis komplikációk sebészi kezelése 393
9.2.5.3. Az IE lefolyása és a terápia eredménye 393
9.2.6. Az IE megelőzése 394
9.3. Myocarditis (Ludwig Endre) 396
9.3.1. Epidemiológia 396
9.3.2. Patológia és patogenezis 398
9.3.3. Klinikum és diagnosztika 398
9.3.4. Terápia 400
9.4. Pericarditis (Ludwig Endre) 400
9.4.1. Etiológia 401
9.4.2. Patogenezis 401
9.4.3. Klinikum és diagnosztika 402
9.4.4. Terápia 403
10. Az emésztőrendszer infekciói (Szalka András, Kovács Gábor) 405
10.1. Orális infekciók (Szalka András) 405
10.2. Infekciós oesophagitis (Szalka András) 406
10.3. Helicobacter pylori fertőzés (Szalka András) 407
10.3.1. Epidemiológia 407
10.3.2. Kórokozó 407
10.3.3. Klinikai kép 407
10.3.4. Diagnózis 408
10.3.5. Terápia 408
10.4. Gastroenteritisek 409
10.4.1. Rotavírus okozta és egyéb virális gastroenteritisek (Szalka András) 409
10.4.2. Bakteriális gastroenteritisek (Kovács Gábor) 413
10.4.2.1. Salmonellosis 413
10.4.2.2. Typhus abdominalis 418
10.4.2.3. Campylobacter fertőzések 420
10.4.2.4. Shigellosis (bacillaris dysenteria) 423
10.4.2.5. Yersiniosis 426
10.4.2.6. Escherichia coli fertőzések 427
10.4.2.6.1. Enteropatogén E. coli (EPEC) 428
10.4.2.6.2. Enterotoxintermelő E. coli (ETEC) 429
10.4.2.6.3. Enteroinvazív E. coli (EIEC) 429
10.4.2.6.4. Enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC) 429
10.4.2.6.5. Egyéb enteralis tüneteket okozó E. coli törzsek 430
10.4.2.7. Cholera 430
10.4.2.8. Listeriosis 431
10.4.2.9. Hasmenéses betegekből izolált egyéb baktériumok 432
10.4.2.9.1. Aeromonas spp 432
10.4.2.9.2. Plesiomonas shigelloides 433
10.4.2.9.3. Nem cholera vibriók 433
10.4.3. Paraziták okozta fertőzések (Szalka András) 433
10.4.3.1. Amoebiasis 433
10.4.3.2. Giardiasis 433
10.4.3.3. Cryptosporidiosis 435
10.4.3.4. Cyclosporiasis 438
10.4.4. Bakteriális toxinok okozta ételmérgezés (Szalka András) 439
10.4.4.1. Staphylococcus 439
Bacillus cereus 440
10.4.4.3. Clostridium perfringens 440
10.4.4.4. Botulismus 441
10.4.5. Gastroenteritisek differenciáldiagnózisa és terápiája (Szalka András) 442
10.4.5.1. Epidemiológia 443
10.4.5.2. Kórokozók és pathomechanizmus 444
10.4.5.3. Klinikum 444
10.4.5.4. Etiológiai diagnózis és differenciáldiagnózis 444
10.4.5.5. Terápia 448
11. Intraabdominalis infekciók (Szalka András) 453
11.1. Peritonitisek 454
11.1.1. Primer peritonitis 454
11.1.2. Szekunder peritonitis 457
11.1.3. Tercier peritonitis 459
11.2. Intraabdominalis abscessusok 460
11.3. Diverticulosis, diverticulitis 463
11.4. Pancreatitis acuta 465
12. A máj és az epeút fertőzései (Telegdy László, Szalka András) 469
12.1. Vírushepatitisek (Telegdy László) 469
12.1.1. Hepatitis A 470
12.1.2. Hepatitis B 474
12.1.3. Hepatitis D 481
12.1.4. Hepatitis C 482
12.1.5. Hepatitis E 489
12.1.6. Egyéb hepatitisvírusok 490
12.1.7. Hepatitist okozó egyéb vírusinfekciók 490
12.1.8. Bakteriális infekciókat kísérő akut hepatitis szindróma 491
12.2. Cholecystitis és cholangitis (Szalka András) 492
12.2.1. Cholecystitis acuta 492
12.2.2. Cholangitis acuta 493
12.3. Abscessus hepatis (Szalka András) 494
Húgyúti infekciók (Ludwig Endre, Székely Éva, Tenke Péter, Kulcsár Andrea) 497
Epidemiológia és patomechanizmus (Ludwig Endre) 497
Diagnosztika (Ludwig Endre) 498
13.3. A húgyúti infekciók új szemléletű klasszifikációja (Ludwig Endre) 499
13.4. Felnőttkori húgyúti infekciók (Ludwig Endre, Székely Éva) 501
13.4.1. Nem komplikált alsó húgyúti infekciók nőkben 501
13.4.1.1. Akut cystitis 501
13.4.1.2. Rekurráló cystitis 503
13.4.2. Akut, nem komplikált pyelonephritis nőkben 505
13.4.3. Komplikált húgyúti infekciók (Ludwig Endre, Tenke Péter) 507
13.4.4. Húgyúti infekciók speciális betegcsoportokban 510
13.4.4.1. Terhesség 510
13.4.4.2. Diabetes mellitus 513
13.4.4.3. Csökkent immunitású állapotok 515
13.4.5. Aszimptomatikus bacteriuria 516
13.5. A prostatitisek diagnosztikája és kezelése (Tenke Péter, Ludwig Endre) 518
13.5.1. Epidemiológia 518
13.5.2. A gyulladásos eredetű prostatitisek patomechanizmusa 519
13.5.3. A prostatitisek diagnosztikája 519
13.5.4. A bakteriális prostatitisek kezelése 520
13.6. Húgyúti infekciók gyermekkorban (Kulcsár Andrea, Ludwig Endre) 522
13.6.1. Epidemiológia 522
13.6.2. Patomechanizmus, kórokozók 522
13.6.3. Klinikai kép 523
13.6.4. Diagnosztika 523
13.6.5. Terápia 524
13.6.6. Aszimptomatikus bacteriuria 525
14. A genitalis traktus infekciói és szexuálisan átvihető fertőzései
(Széli András, Székely Éva) 527
14.1. Az urethra és/vagy a cervix szexuális úton teijedő fertőzései 529
14.1.1. Gonorrhoea 530
14.1.2. Chlamydia trachomatis okozta fertőzések 532
14.2. Genitalis ulceratióval és lymphadenopathiával járó, szexuális úton terjedő fertőzések 535
14.2.1. Syphilis 535
14.2.2. Herpes progenitalis 538
14.3. Fokozott hüvelyi folyással járó kórképek 540
14.3.1. Bakteriális vaginosis 540
14.3.2. Trichomoniasis 541
14.3.3. Vulvovaginalis candidosis 542
14.4. Humán papillomavírus-fertőzés 544
14.5. Szülészeti és nőgyógyászati infekciók (Székely Éva) 546
14.5.1. Kismedencei infekció 546
14.5.2. Chorioamnionitis 550
14.5.3. Postpartum endometritis 551
14.5.4. Szeptikus kismedencei thrombophlebitis 553
15 A bőr és a lágy szövetek bakteriális fertőzései (Petrovicz Edina, Szalka András) 555
15.1. Impetigo, folliculitis és furunculosis, acne (Petrovicz Edina) 557
15.1.1. Impetigo 557
15.1.2. Folliculitis 558
15.1.3. Furunculus 558
15.1.4. Carbunculus 559
15.1.5. Acne 559
15.2. Erysipelas és erysipeloid (Petrovicz Edina) 560
15.2.1. Erysipelas (orbánc) 560
15.2.2. Erysipeloid (sertésorbánc) 561
15.3. Toxicus epidermalis necrolysis (Petrovicz Edina) 561
15.4. Ecthyma (Petrovicz Edina) 561
15.4.1. Ecthyma gangrenosum 562
15.5. Cellulitisek (Petrovicz Edina) 563
15.6. A bőr és a lágyrészek necrotizáló infekciói (Petrovicz Edina) 565
15.6.1. Gázgangraena („Clostridial" mynecrosis) 565
15.6.2. Fasciitis necrotisans 567
15.6.3. Akut pyomyositis 569
15.6.4. Egyéb pyomyositesek 570
15.7. Actinomycosis (Szalka András) 571
15.8. Pyogen sebfertőzések (Petrovicz Edina) 573
15.8.1. Gennyes sebfertőzések 573
15.8.2. Lágyrész-sérülések 573
15.9. Hidradenitis (verejtékmirigy-gyulladás) (Petrovicz Edina) 574
15.10. Paronychia pyogenes (Petrovicz Edina) 575
15.11. Abscessus (Petrovicz Edina) 575
15.12. Decubitus (Petrovicz Edina) 575
15.13. Diabeteses láb (Szalka András) 577
15.14. Allatok marásától, harapásától származó infekciók (Szalka András) 580
15.14.1. Állatok és emberek harapása 580
15.14.2. Egyéb, gyakrabban előforduló fertőzések 582
16. Csont- és ízületi infekciók (Ludwig Endre) 585
16.1. Csontinfekciók 585
16.1.1. Haematogen osteomyelitis 585
16.1.2. Szekunder (contagiosus) osteomyelitis 586
16.1.3. Krónikus osteomyelitis 586
16.1.3.1. Diagnózis 586
16.1.3.2. Terápia 587
16-2- Infekciós és reaktív arthritisek 589
16.2.1. Bakteriális arthritisek 590
16.2.1.1. Gonococcalis arthritis 591
16.2.1.2. Lyme-arthritis 591
16.2.1.3. Syphilis 591
16.2.1.4. Mycobacterialis arthritis 591
16.2.2. Virális arthritisek 591
16.2.3. Gomba és parazita okozta arthritisek 592
16.2.4. Reaktív arthritisek 592
17. Neuroinfekciók (Káli Gábor) 593
17.1. Meningitisek 595
17.1.1. Meningitis purulenta (bakteriális meningitis) 595
17.1.1.1. Invazív meningococcusbetegség (meningitis epidemica) 601
17.1.2. Meningitis lymphocytica (meningitis serosa) 603
17.1.3. Szubakut meningitis szindróma 603
17.1.3.1. Meningitis basilaris tuberculosa (MBT) 604
17.2. Az idegrendszer gócos gyulladásai 605
17.2.1. Agytályog 605
17.2.2. Subduralis empyema 607
17.2.3. Epiduralis tályog 607
17.3. Listeriosis 608
17.4. Encephalitis 610
17.4.1. Specifikus encephalitisformák 611
17.4.1.1. Herpes simplex encephalitis (HSVE) 611
17.4.1.2. Kullancsencephalitis 614
17.5. Az idegrendszer lassú infekciói 616
17.5.1. Lassú vírusinfekciók 616
17.5.1.1. Szubakut sclerotisáló panencephalitis (SSPE) 616
17.5.1.2. Progresszív rubeóla panencephalitis (PRPE) 618
17.5.1.3. Progresszív multifokális leukoencephalopathia 618
17.5.2. Prionbetegségek (szubakut spongioform encephalopathiák) 619
17.5.2.1. Kuru 620
17.5.2.2. Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD) 620
17.5.2.3. A CJD új variánsa 621
17.5.2.4. Gerstmann-Straussler-Scheinker-kór (GSS) 621
17.5.2.5. Fatális familiáris insomnia 621
17.6. Akut flaccid paralysis 621
17.6.1. Poliomyelitis anterior acuta (Heine-Medin-kór) 622
17.6.2. Poliomyelitis szindróma 625
17.6.3. Guillain-Barré-szindróma (akut infekciózus polyradiculitis) 625
17.6.4. Gerincvelői és a perifériás idegredszert érintő gyulladások 629
17.6.4.1. Myelitisek 629
17.6.4.2. Perifériás neuritisek, polyneuritisek (polyneuropathiák) 631
17.6.5. Gyulladásos izombetegségek (myositisek) 633
17.6.5.1. Necrotisáló myositis 633
17.6.5.2. Gázgangraena (clostridial myonecrosis) 633
17.7. Tetanus 634
17.8. Veszettség (rabies) 638
18. Fertőzéses eredetű szembetegségek (Balaton Csilla) 641
18.1. A szemhéjak fertőzései 641
18.1.1. Vírusfertőzések 641
18.1.1.1. Molluscum contagiosum 641
18.1.1.2. Verruca vulgáris 641
18.1.1.3. Herpes simplex 642
18.1.1.4. Herpes zoster 641
18.1.2. Bakteriális fertőzések 642
18.1.2.1. Gram-pozitív bakteriális infekciók 642
18.1.2.2. Gram-negatív bakteriális infekciók 642
18.1.3. Gombás fertőzések 643
18.1.4. Arthropoda fertőzések 643
18.2. A conjunctiva fertőzései 644
18.2.1. Vírusfertőzések 644
18.2.1.1. Akut haemorrhagiás conjunctivitis 644
18.2.1.2. Keratoconjunctivitis epidemica 644
18.2.2. Bakteriális fertőzések 645
18.2.2.1. Conjunctivitis purulenta 645
18.2.2.2. Gonoblenorrhoea 645
18.2.2.3. Hártyás vagy álhártyás conjunctivitisek 646
18.2.2.4. Conjunctivitis catarrhalis acuta 646
18.2.2.5. Chlamydia trachomatis fertőzés (trachoma) 646
18.2.2.6. Záradékconjunctivitis 647
18.3. A cornea fertőzései 647
18.3.1. Vírusfertőzések 647
18.3.1.1. Keratitis epithelialis 647
18.3.1.2. Keratitis disciformis 648
18.3.2. Bakteriális eredetű corneafertőzések 648
18.3.3. Gombás eredetű szaruhártyafekélyek 649
18.4. Az episclera és a sclera fertőzéses eredetű megbetegedései 649
18.5. A könnyszervek fertőzéses megbetegedései 650
18.5.1. Dacryoadenitis 650
18.5.2. Canaliculitis 650
18.5.3. Dacryocystitis 650
18.6. Az orbita fertőzéses eredetű megbetegedései 651
18.7. Az uvea fertőzéses eredetű megbetegedései 652
19. Zoonosis (Lakos András) 655
19.1. Bevezetés 655
19.2. Lyme-borreliosis 655
19.2.1. Epidemiológia 656
19.2.2. Kórokozó, patomechanizmus 656
19.2.3. Klinikum 657
19.2.3.1. Erythema migrans (EM) 657
19.2.3.2. BoiTelia lymphocytoma 659
19.2.3.3. Acrodermatitis chronica atrophicans 659
19.2.3.4. Carditis 660
19.2.3.5. Neurológiai kórformák 660
19.2.3.6. Reumatológiai formák 661
19.2.3.7. Post-Lyme-szindróma 661
19.2.4. Laboratóriumi diagnózis 661
19.2.4.1. Direkt mikroszkópos vizsgálat 661
19.2.4.2. Szövetekből történő kimutatás 661
19.2.4.3. Polimeráz láncreakció (PCR) 661
19.2.4.4. Tenyésztés 662
19.2.4.5. Immunszerológiai diagnózis 662
19.2.4.5.1. A szerológiai leletek értékelése 663
19.2.5. Differenciáldiagnózis 666
19.2.6. Szövődmények 666
19.2.7. Terápia 667
19.2.8. Megelőzés 668
19.3. Febris recurrens (visszatérő láz) 669
19.3.1. Kórokozó 669
19.3.2. Epidemiológia 669
19.3.3. Klinikum 669
19.3.4. Laboratóriumi diagnózis 669
19.3.5. Terápia 669
19.3.6. Megelőzés 670
19.4. Ehrlichiosis 670
19.4.1. Epidemiológia 670
19.4.2. Kórokozó 670
19.4.3. Klinikum 670
19.4.4. Differenciáldiagnózis 671
19.4.5. Laboratóriumi diagnózis 671
19.4.6. Szövődmények 671
19.4.7. Terápia 671
19.4.8. Megelőzés 671
19.5. Babesiosis 671
19.5.1. Epidemiológia 671
19.5.2. Kórokozó 672
19.5.3. Klinikum 672
19.5.4. Laboratóriumi diagnózis. Differenciáldiagnózis 672
19.5.5. Terápia 672
19.5.6. Megelőzés 672
19.6. TIBOLA 673
19.6.1. Epidemiológia 673
19.6.2. Kórokozó 673
19.6.3. Klinikum 674
19.6.4. Differenciáldiagnózis 675
19.6.5. Laboratóriumi diagnózis 675
19.6.6. Szövődmények 675
19.6.7. Terápia 675
19.6.8. Megelőzés 675
19.7. Egyéb, kullancs által terjesztett rickettsiosisok 675
19.7.1. Kórokozó 675
19.7.2. Klinikum 676
19.7.3. Differenciáldiagnózis 676
19.7.4. Laboratóriumi diagnózis 676
19.7.6. Szövődmények 677
19.7.7. Terápia 677
19.7.8. Megelőzés 677
19.8. Macskakarmolási betegség 677
19.8.1. Epidemiológia 678
19.8.2. Kórokozó 678
19.8.3. Klinikum 678
19.8.4. Differenciáldiagnózis 679
19.8.5. Laboratóriumi diagnózis 679
19.8.6. Terápia 679
19.8.7. Megelőzés 679
19.9. Toxoplasmosis 680
19.9.1. Epidemiológia 680
19.9.2. Kórokozó 680
19.9.3. Klinikum 680
19.9.3.1. Toxoplasmosis ép immunitású emberben 680
19.9.3.2. Toxoplasmosis károsodott immunitású emberben 681
19.9.3.3. Ocularis toxoplasmosis 681
19.9.3.4. Congenitalis toxoplasmosis 682
19.9.4. Differenciáldiagnózis 682
19.9.5. Laboratóriumi diagnózis 682
19.9.5.1. Toxoplasma kimutatása 682
19.9.5.2. Toxoplasma-antitestek kimutatása 682
19.9.6. Terápia 683
19.9.7. Megelőzés 684
19.10. Brucellosis (febris undulans, mediterrán láz, máltai láz) 684
19.10.1. Epidemiológia 684
19.10.2. Kórokozó, patomechanizmus 684
19.10.3. Klinikum 685
19.10.4. Differenciáldiagnózis 685
19.10.5. Laboratóriumi diagnózis 685
19.10.6. Szövődmények 686
19.10.7. Terápia 686
19.10.8. Megelőzés 686
19.11. Tularaemia 686
19.11.1. Epidemiológia 686
19.11.2. Kórokozó 687
19.11.3. Klinikum 687
19.11.4. Differenciáldiagnózis 688
19.11.5. Laboratóriumi diagnózis 688
19.11.6. Szövődmények 688
19.11.7. Terápia 688
19.11.8. Megelőzés 689
19.12. Hantavírus-fertőzések 689
19.12.1. Epidemiológia 689
19.12.2. Kórokozó, patomechanizmus 690
19.12.3. Klinikum 690
19.12.3.1. Haemorrhagiás láz veseszindrómával (HFRS) 690
19.12.3.2. Hantavírus pulmonalis szindróma (HPS) 690
19.12.4. Differenciáldiagnózis 691
19.12.5. Laboratóriumi diagnózis 691
19.12.6. Szövődmények 691
19.12.7. Terápia 691
19.12.8. Megelőzés 692
19.13. Leptospirosis 692
19.13.1. Epidemiológia 692
19.13.2. Kórokozó 692
19.13.3. Klinikum 692
19.13.4. Differenciáldiagnózis 693
19.13.5. Laboratóriumi diagnózis 693
19.13.6. Szövődmények 694
19.13.7. Terápia 694
19.13.8. Megelőzés 694
19.14. Q-láz 695
19.14.1. Epidemiológia 695
19.14.2. Kórokozó 695
19.14.3. Klinikum 695
19.14.4. Differenciáldiagnózis 696
19.14.5. Laboratóriumi diagnózis 696
19.14.6. Szövődmények 696
19.14.7. Terápia 696
19.14.8. Megelőzés 696
19.15. Anthrax 697
19.15.1. Epidemiológia 697
19.15.2. Kórokozó, patomechanizmus 697
19.15.3. Klinikum 697
19.15.4. Differenciáldiagnózis 698
19.15.5. Laboratóriumi diagnózis 698
19.15.6. Szövődmények 698
19.15.7. Terápia 698
19.15.8. Megelőzés 698
19.16. Száj- és körömfájás 698
19.17. Malleus 699
20. Szisztémás mycosisok (Szalka András) 701
20.1. Candidosis 704
20.2. Aspergillosis 708
20.3. Cryptococcosis 710
20.4. Ritkán előforduló mycosisok 711
Harmadik rész
Infekciók speciális klinikai szituációkban 713
21. Nosocomialis infekciók (Ludwig Endre, Szalka András) 715
21.1. A nosocomialis infekciók keletkezése és jelentősége (Ludwig Endre) 715
21.1.1. A fertőzés forrásai 715
21.1.2. A kórokozók teijedési módjai 716
21.1.3. Fontos kórokozók 717
21.1.4. Az egészségügyi személyzet 718
21.2. Nosocomialis hasmenések (Szalka András) 719
21.2.1. Clostridium difficile infekció 720
21.3. Perioperatív infekciók és antibiotikum-profilaxis (Ludwig Endre) 722
21.3.1. A posztoperatív sebinfekció keletkezésének patomechanizmusa, rizikófaktorok 722
21.3.2. A posztoperatív infekciók megelőzése 725
21.3.3. Perioperatív antibiotikum-profilaxis 725
21.4. Protézisbeültetéseket követő fertőzések (Szalka András) 729
21.5. Intravascularis eszközökhöz kapcsolódó infekciók (Ludwig Endre) 731
21.5.1. Patomechanizmusok és kórokozók 731
21.5.2. Klinikai kép és diagnózis 732
21.5.3. Katéterinfekciók kezelése 733
21.5.4. Katéterinfekciók megelőzése 735
21.6. A nosocomialis infekciók megelőzése. Infekciókontroll és antibiotikum-politika
(Ludwig Endre) 735
21.6.1. Az infekciókontroll általános alapelvei 735
21.6.2. Surveillance 737
21.6.3. Izoláció 738
21.6.4. Kézmosás 738
21.6.5. Az antibiotikum-politika néhány alapelve 738
22. Csökkent védekezőképességű emberek infekciói
(Bánhegyi Dénes, Jelenik Zsuzsanna, Sinkó János, Timár László) 741
22.1. Bevezetés (Timár László) 741
22.2. Primer immundeficienciák (Timár László) 742
22.2.1. Antitesthiány szindrómák 743
22.2.2. Primer T-sejt-deficienciák (kombinált ID) 745
22.2.3. Jól meghatározott immundeficiencia szindrómák 747
22.2.3.1. Wiskott-Aldrich-szindróma (WAS) 747
22.2.3.2. Fokozott kromoszómatörékenységgel járó szindrómák 748
22.2.3.3. Di George-szindróma 748
22.2.3.4. Familiáris mycobacteriosis 749
22.2.3.5. X-linked lymphoproliferatív betegség (XLP) 749
22.2.3.6. Jób-szindróma 749
22.2.3.7. Autoimmun lymphoproliferatív szindróma (ALPS) 749
22.2.3.8. Krónikus mucocutan candidiasis 750
22.2.4. Phagocytadefektusok 750
22.2.4.1. Primer neutropeniák 750
22.2.4.2. Krónikus granulomatosus betegség (CGD) 750
22.2.4.3. Leukocyta adhéziós defektus (LAD) 752
22.2.4.4. Chediak-Higashi-szindróma (CHS) 752
22.2.4.5. Scwachman-szindróma 752
22.2.5. Komplementdefektusok 753
22.2.6. A primer immundefektusok diagnózisa és terápiája 753
22.3. Szekunder immundeficienciák (Timár László) 755
22.3.1. Fehérje- és kalóriahiány 755
22.3.2. Diabetes mellitus 756
22.3.3. Alkoholizmus 758
22.3.4. Krónikus veseelégtelenség 758
22.3.5. Malignus daganatos betegségek 758
22.3.6. Autoimmun betegségek 758
22.3.7. Asplenia, splenectomia 759
22.3.8. Időskor 759
22.3.9. Infekciók 759
22.3.10. Szervtranszplantációk 760
22.3.11. Csontvelő-és őssejt-transzplantáció 760
22.3.12. Kritikusan súlyos állapotú betegek 761
22.3.13. Az infekciók profilaxisa és terápiája szekunder ID-ban 761
22.4. Neutropeniás betegek infekciói (Sinkó János) 762
22.4.1. Neutropeniás infekciók, a leggyakoribb kórokozók 763
22.4.2. Diagnosztika 765
22.4.3. Terápiás elvek 765
22.4.4. A neutropeniás infekciók megelőzése 767
22.5. Szerzett immunhiányos tünetegyüttes, AIDS (Bánhegyi Dénes) 768
22.5.1. Bevezetés 768
22.5.2. A világjárvány 768
22.5.3. Kórokozó, fertőzés, patogenezis, a betegség természetes lefolyása 769
22.5.3.1. A humán immundeficiencia vírus (HIV) 769
22.5.3.2. A HIV-fertőzés terjedése 770
22.5.3.3. A HIV-fertőzés természetes lefolyása 771
22.5.3.4. HIV-fertőzött nők 772
22.5.4. A HIV-fertőzés diagnosztikája 773
22.5.5. A HIV-betegség kezelése. Specifikus profilaxis 774
22.5.5.1. HIV-fertőzött betegek állapotának meghatározása 774
22.5.5.2. A HIV-betegség antiretrovirális kezelése 775
22.5.5.3. Az antiretrovirális kezelés hatékonyságának ellenőrzése 778
22.5.5.4. A HIV-fertőzés posztexpozíciós profilaxisa 778
22.5.5.5. A vakcináció kérdése 778
22.5.6. Az AIDS szövődményei 779
22.5.6.1. Opportunista fertőzések 781
22.5.6.1.1. Pneumocystis carinii pneumonia (PCP) 781
22.5.6.1.2. Cytomegalovirus (CMV) okozta betegségek 782
22.5.6.1.3. Progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) 784
22.5.6.1.4. Mycobacterium tuberculosis okozta fertőzés-betegség (tbc) 784
22.5.6.1.5. Disszeminált Mycobacterium avium komplex fertőzés 785
22.5.6.1.6. Toxoplasmosis 786
22.5.6.1.7. Gombák okozta megbetegedések 787
22.5.6.1.7.1. Candidiasis 787
22.5.6.1.7.2. Cryptococcosis 788
22.5.6.1.7.3. Aspergillosis 788
22.5.6.1.7.4. Histoplasmosis, coccidioidomycosis és penicillinosis 788
22.5.6.2. Egyéb, gyakoribb fertőzéses szövődmények 789
22.5.6.2.1. Bakteriális fertőzések 789
22.5.6.2.2. Nemi betegségek 790
22.5.6.2.3. Hepatitis B és C vírus koinfekciók 790
25.5.6.3. Az infekciós szövődmények megelőzése 792
22.5.6.4. Opportunista daganatos megbetegedések 792
22.5.6.4.1. Kaposi-sarcoma 792
22.5.6.4.2. Non-Hodgkin-lymphoma 793
22.5.6.4.3. Invazív méhnyakcarcinoma 794
22.5.7. AIDS gyermekkorban (Jelenik Zsuzsanna) 794
22.5.7.1. Epidemiológia 794
22.5.7.2. Klinikai kép 795
22.5.7.3. Diagnózis 796
22.5.7. 4. Gondozás, terápia 796
22.5.7.4.1. Ismerten HIV-fertőzött anya csecsemője 796
22.5.7.4.2. Igazoltan HIV-fertőzött csecsemő, gyermek 797
22.5.7.4.3. Terápia 797
22.5.7.4.4. Védőoltások és HIV-fertőzés 798
22.5.7.4.5. HIV-fertőzött gyermekek és a közösség 798
22.5.7.5. A perinatalis HIV megelőzése 798
23. Perinatalis infekciók (Hajdi György) 801
23.1. A perinatalis fertőzések fogalma, gyakorisága jelentősége 801
23.2. Congenitalis és connatalis infekciók 802
23.2.1. Terhességi és congenitalis toxoplasmosis 803
23.2.1.1. Epidemiológia és patomechanizmus 803
23.2.1.2. Klinikai tünetek 803
23.2.1.3. Diagnózis 804
23.2.1.4. Terápia 805
23.2.2. Gestatiós rubeolafertőzés és congenitalis rubeóla szindróma 807
23.2.2.1. Kórokozó és epidemológia 807
23.2.2.2. Patomechnaizmus, patogenezis 808
23.2.2.3. Klinikai tünetek 808
23.2.2.4. Diagnózis 809
23.2.2.5. Gondozás, megelőzés 809
23.2.3. Congenitalis, intra- és postnatalis cytomegalovirus-fertőzések 810
23.2.3.1. Kórokozó és epidemiológia 810
23.2.3.2. Patogenezis és klinikai tünetek 811
23.2.3.2.1. Születéskor manifeszt congenitalis CMV-fertőzés 811
23.2.3.2.2. Tünetmentes congenitalis CMV-fertőzés 811
23.2.3.2.3. Intra- és postnatalis CMV-infekciók 812
23.2.3.3. Diagnózis és differenciáldiagnózis 812
23.2.3.4. Terápia és megelőzés 812
23.2.4. Terhességi és perinatalis herpes simplex vírus fertőzések 813
23.2.4.1. Kórokozó 813
23.2.4.2. Gestatiós HSV-infekció és vertikális transzmisszió 813
23.2.4.3. Patogenezis és klinikai tünetek 814
23.2.4.4. Diagnózis 814
23.2.4.5. Differenciáldiagnózis 815
23.2.4.6. Terápia 815
23.2.4.7. Megelőzés és elkülönítés 816
23.2.5. Congenitalis és neonatalis varicella-zoster vírus okozta infekció 816
23.2.5.1. Gestatiós varicella és vertikális transzmisszió 816
23.2.5.2. Congenitalis varicella szindróma 817
23.2.5.3. Neonatalis varicella 817
23.2.5.4. Postnatalis varicella újszülöttkorban 818
23.2.5.5. Megelőzés, elkülönítés 818
23.2.6. Hepatotrop vírusinfekciók újszülöttekben 818
23.2.6.1. B hepatitis 818
23.2.6.1.1. Connatalis hepatitis B vírus-fertőzés 819
23.2.6.1.2. Immunprofilaxis 819
23.2.6.1.3. Higiénés rendszabályok 820
23.2.6.2. A hepatitis 820
23.2.6.3. C hepatitis 820
23.2.6.4. E hepatitis 820
23.2.6.5. A neonatalis icterus differenciáldiagnosztikája
23.2.7 Perinatalis non-polio enterovírus-fertőzések 821
23.2.7.1. Kórokozó és patomechanizmus 821
23.2.7.2. Gestatiós non-polio enterovírus-fertőzés 822
23.2.7.3. Újszülöttkori non-polio enterovírus-fertőzések 823
23.2.7.3.1. Klinikai manifesztációk 823
23.2.7.3.2. Diagnózis 823
23.2.7.3.3. Differenciáldiagnózis 823
23.2.7.3.4. Terápia és higiénés előírások 824
23.2.8. Transplacentaris humán parvovírus B19 fertőzés 824
23.2.8.1. Patomechanizmus 824
23.2.8.2. Diagnózis 824
23.2.8.3. Terápia és megelőzés 825
23.2.9. Vertikálisan transzmittált HIV-infekció 825
23.2.10. Gestatiós és congenitalis syphilis 825
23.2.10.1. Gestatiós syphilis 825
23.2.10.2. Congenitalis syphilis 826
23.2.10.2.1. Klinikai tünetek 826
23.2.10.2.2. Diagnózis és differenciáldiagnózis 826
23.2.10.2.3. Terápia 827
23.2.10.2.4. Megelőzés 828
23.2.11. A gestatiós Lyme-borreliosis magzati következményei 828
23.2.11.1. Diagnózis és differenciáldiagnózis 828
23.2.11.2. Terápia 828
23.2.12. Maternalis és perinatalis Chlamydia trachomatis-fertőzések 829
23.2.12.1. Gestatiós fertőzés és vertikális transzmisszió 829
23.2.12.2. Az intranatalis fertőzés következményei 829
23.2.12.2.1. Diagnózis 830
23.2.12.2.2. Terápia 830
23.2.13. Neisseria gonorrhoeae-fertőzések újszülöttkorban 830
23.2.13.1. Terhességi gonorrhoea, vertikális transzmisszió 830
23.2.13.2. Neonatalis gonococcusfertőzések 830
23.2.13.3. Diagnózis 831
23.2.13.4. Terápia 831
23.2.13.5. Megelőzés 831
23.2.14. Az anyai genitalis Mycoplasma-fertőzések foetalis és neonatalis következményei 831
23.2.14.1. Vertikális transzmisszió, kolonizáció 831
23.2.14.2. A genitalis mycoplasmák kóroki szerepe 831
23.2.14.4. Diagnózis 832
23.2.14.4. Terápia 832
23.2.15. Gestatiós és perinatalis tuberculosis 832
23.2.15.1. Gestatiós tubercolosis 832
23.2.15.2. Perinatalis tuberculosis 832
23.2.15.3. Diagnózis 833
23.2.15.4. Terápia, megelőzés 833
23.3. Újszülöttkon bakteriális fertőzések 833
23.3.1. Neonatalis sepsis és meningitis 833
23.3.1.1. A neonatalis sepsis kialakulása és formái 834
23.3.1.2. A neonatalis sepsis patogenezise és patofiziológiája 835
23.3.1.3. A neonatalis sepsis/meningitis etiológiája 836
23.3.1.4. A neonatalis sepsis/meningitis klinikai tünetei 839
23.3.1.5. A neonatalis sepsis diagnózisa 839
23.3.1.6. A neonatalis sepsis/meningitis terápiája 840
23.1.6.1. Antimikrobás terápia 840
23.1.6.2. Adjuváns és szupportív terápia 842
23.3.1.7. Az újszülöttkori sepsis megelőzése 843
23.3.1.7.1. Kemoprofilaxis 843
23.3.1.7.2. Immunprofilaxis 843
23.3.2. Újszülöttkori penumoniák 843
23.3.2.1. Bakterális eredetű postnatalis pneumoniák 844
23.3.2.2. Virális eredetű postnatalis pneumoniák 845
23.3.3. Húgyúti fertőzések az újszülöttkorban 845
23.3.3.1. Patogenezis 845
23.3.3.2. Klinikai tünetek 846
23.3.3.3. Diagnózis 846
23.3.3.4. Terápia, gondozás 846
23.3.4. Újszülöttkori osteomyelitis és szeptikus arthritis 846
23.3.4.1. Etiológia és patogenezis 846
23.3.4.2. Klinikai tünetek 847
23.3.4.3. Diagnózis, differenciáldiagnózis 847
23.3.4.4. Terápia 847
23.3.4.5. Prognózis 847
23.3.5. Újszülöttkori enteralis infekciók 848
23.3.5.1. Terápia 850
23.4. Nosocomialis fertőzések újszülöttosztályokon 850
23.4.1. Elősegítő tényezők. Abnormális bakteriális kolonizáció 851
23.4.2. Etiológia és klinikai megnyilvánulási formák 851
23.4.3. A megelőzés fontosabb alapelvei és gyakorlata 853
24. Ismeretlen eredetű láz (Rókusz László) 855
24.1. Láz 855
24.1.1. Bevezetés 855
24.1.2. A láz fogalma és a lázmérés 855
24.1.3. Hyperthermia 855
24.1.4. Hőszabályozás 856
24.1.5. A láz patomechanizmusa 856
24.1.6. A láz általános hatása a szervezetre 857
24.1.7. Láztípusok 857
24.1.8. A lázcsillapítás előnyei, hátrányai 859
24.1.9. A lázcsillapítás módjai 860
24.1.10. Diagnosztikus megfontolások 861
24.2. Ismeretlen eredetű lázas állapot 861
24.2.1. Bevezetés 861
24.2.2. Klasszikus FUO 862
24.2.2.1. Fertőzések okozta FUO 862
24.2.2.2. Malignus megbetegedések okozta FUO 864
24.2.2.3. Autoimmun betegségek okozta FUO 864
24.2.2.4. Egyéb betegségek okozta FUO 864
24.2.3. Nosocomialis FUO 865
24.2.4. Immunhiányos FUO 866
24.2.5. HIV-vei kapcsolatos FUO 866
24.2.6. A diagnózis megállapításának menete 866
24.2.6.1. Anamnézis és epidemiológiai adatok 866
24.2.6.2. Fizikális vizsgálat 866
24.2.6.3. Laboratóriumi vizsgálatok 867
24.2.7. Terápiás próbálkozások 869
24.2.8. Prognózis 871
Negyedik rész
Az infekciók megelőzése 873
25. Az infekciós betegségek profilaxisa (Timár László) 875
25.1. Bevezetés 875
25.2. Nem specifikus profilaxis 876
25.2.1. A fertőzőforrás felkutatása, fertőzést terjesztő szerepének megakadályozása 876
25.2.1.1. Szűrővizsgálatok 876
25.2.1.2. Elkülönítés 877
25.2.2. A fertőzés terjedésének megakadályozása 879
25.2.3. A fogékonyság csökkentése 880
25.3. Védőoltások 881
25.3.1. Passzív immunizálás 881
25.3.1.1. Készítmények 881
25.3.1.2. Indikációk és alkalmazás 882
25.3.2. Aktív immunizálás (vakcináció) 883
25.3.2.1. A vakcináció hatását befolyásoló tényezők 884
25.3.2.2. Oltóanyagok 885
25.3.2.2.1. Élő vakcinák 886
25.3.2.2.2 Nem élő vakcinák 887
25.3.3. Hazai védőoltási rend 887
25.3.3.1. Életkorhoz kötött kötelező oltások 888
25.3.3.2. Megbetegedési veszély esetén kötelező aktív védőoltások 889
25.3.3.3. Munkakörhöz kapcsolódó védőoltások 889
25.3.3.4. Ajánlott védőoltások (gyógyszertárakban beszerezhető oltóanyagok) 890
25.3.3.5. Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások 893
25.3.4. Oltási kontraindikációk 893
25.3.5. Oltási reakció, szövődmény, baleset 894
25.3.6. A védőoltások speciális kérdései 896
25.3.6.1. Oltási intervallumok 896
25.3.6.2. Műtétek és védőoltások 897
25.3.6.3. Koraszülöttek és krónikus betegségben szenvedők oltásai 897
Ötödik rész
Hazánkba behurcolható és az utazással kapcsolatos betegségek 899
26. Utazókat veszélyeztető betegségek. Trópusi betegségek (Ternák Gábor) 901
26.1. Bevezetés 901
26.2. Utazással kapcsolatos leggyakoribb betegségek 901
26.2.1. Külföldről (trópusi országokból) érkezett betegek gyanút keltő klinikai tünetei 902
26.2.1.1. Láz 902
26.2.1.2. A lázas állapottal együtt jelentkező egyéb klinikai tünetek 903
26.2.1.3. Bőrelváltozások 905
26.2.2. Utazók hasmenése 907
26.2.3. Szexuálisan átvitt fertőzések (STD) kockázata utazókban 908
26.3. Trópusi országokból behurcolható fontosabb betegségek kórokozók szerinti
csoportosításban 909
26.3.1. Vírusos eredetű megbetegedések 909
26.3.1.1. Idegrendszeri gyulladással járó vírusfertőzések 909
26. 3.1.1.1. Keleti, nyugati és venezuelai lóencephalitis 909
26. 3.1.1.2. Japán B encephalitis 909
26. 3.1.1.3. Papatácsi-láz 910
26.3.1.2. Vírusos haemorrhagiás lázak ((VMF) 910
26.3.1.2.1. Dengue-láz 911
26.3.1.2.2. Sárgaláz 914
26.3.1.2.3. Krími-kongói haemorrhagiás láz 915
26.3.1.2.4. Muroid vírus nephropathia (MVN) 916
26.3.1.2.5. Lassa-láz 917
26.3.1.2.6. Ebola-vírus-infekció 917
26.3.1.3. Poxvirus-fertőzések 918
26.3.1.3.1. Monkeypox (majomhimlő) 918
26.3.1.3.2. Tanapox 918
26.3.1.4. Rickettsia-fertőzések 919
26.3.1.4.1. Kiütéses typhus 919
26.3.1.4.2. Egértyphus 920
26.3.1.4.3. Sziklás-hegységi foltos láz 920
26.3.1.4.3.1. Mediterrán foltos láz 921
26.3.1.4.4. Scrub typhus 921
26.3.2. Bakteriális fertőzések 921
26.3.2.1. Verruga peruana 921
26.3.2.2. Lövészárokláz 923
26.3.2.3. Pestis 923
26.3.2.4. Endémiás treponematosisok 925
26.3.2.5. Visszatérő láz, febris recurrentis 927
26.3.2.6. Lepra 930
26.3.2.7. Melioidosis 934
26.3.3. Paraziták által okozott megbetegedések (protozoonok, helminthek) 935
26.3.3.1. Malária 935
26.3.3.2. Afrikai trypanosomiasis 945
26.3.3.3. Dél-amerikai trypanosomiasis 947
26.3.3.4. Leishmaniasis 949
26.3.3.5. Filariasisok 952
26.3.3.6. Cutan larva migrans 958
26.3.3.7. Schistosomiasis (bilharziasis) 958
26.3.3.8. Egyéb paraziták 962
26.3.3.9. Az Entamoeba histolytica infekció klinikai spektruma és a kezelési lehetőségek 965
26.3.3.10. Bélférgek 973
26.4. Profilaxis (Jelenik Zsuzsanna) 981
26.4.1. Tanácsadás utazóknak 981
26.4 2. Utazással kapcsolatos védőoltások 982
26.4.3. Kemoprofilaxis 984
26.4.3.1 A malária megelőzése 984
26.4.3.2. Utazók hasmenésének kemoprofilaxisa 986
Függelék (Kósa Csaba, Székely Éva) 987
Tárgymutató 1005

Témakörök