Információelmélet és esztétikai élmény

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Abraham A. Moles: Információelmélet és esztétikai élmény ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	284 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	9
Általános kérdések	9
A pszichológiai módszer	11
A könyv felépítése	13
Az információ fizikai elméletének általános bemutatása	15
Az üzenetek meghatározása és osztályozása	15
Az üzenet és alkotóelemei	22
Példák a repertoárra	23
A közvetítő csatornák "kapacitása"	29
Információ és eredetiség	31
Az eredetiség mértéke	35
Alkalmazási példa: zenei műsorok szocio-kulturális eredetiségi foka	40
A társadalmi csoportok komplexitásának mérése	45
Az információelmélet alkalmazása élő szervezetekre és különböző rendszerekre: strukturális és funkcionális komplexitás	47
Az információelmélet alkalmazása a partitúrára. Melodikus minták (patternek) információjának kiszámítása	50
Az információ mérésének következménye	53
Információmaximum, relatív információ és redundancia	58
A nyomtatott üzenet információja	60
A kód különböző jelentései	71
Diagrammák mátrixai, közeli és távoli rendezettség	75
Következtetések	78
A forma fogalma az információelméletben: periodicitás és elemi struktúrák	81
Formaelméletek és letapogatási elméletek	82
Az érzékelhető információhozam korlátozottsága	84
Az információ destrukciós formájának fogalma. A legnehezebben továbbítható üzenet	86
Formák és előrejelzések	90
Periodicitás és előreláthatóság	92
A periodicitás érzékelésének fenomenológiája	96
Következtetések	100
Az érzékelés bizonytalanságai és az emlékezet jelszerű strukturációja	103
Forma és háttér az üzenetben	103
A zaj fogalma	105
A határesetektől az anyagi jelenségek megértéséig	111
A jelek hatékony alkalmazása és a küszöbök megemelkedése	118
Az emlékezetbe vésés funkciója és az érzékelési struktúrák felépítése	121
Emlékezetbe vésés és információ	124
Következtetések	129
A hangzó struktúrák és a zene: a hangzó tárgy	133
A zeneelmélet bírálata	134
A hangzó anyag kifejlődése	136
Az időben létező hang ábrázolása	139
A hangzó tárgy	143
Közbülső struktúrák	151
Következtetések	153
Szemantikai információ és esztétikai információ	157
Az információelmélet egyik látszólagos önellentmondása	157
Az információ két típusa	159
Szemantikai és esztétikai információ	161
A hangzó üzenet szerkezetének alárendeltségi viszonyai	168
A két információtípus elkülönítése	176
A melodikus makrostruktúrák	184
Kölcsönhatások az információ típusai és a makrostruktúrák között	188
A műalkotás információs architektúrája	196
Következtetések	202
Információelméleti poétika - A poétikai üzenet struktúrája - érzékelési szintek	209
Információs struktúrák és költői üzenet	210
Költői integráció és a gép	214
A poétikai élvezetről	216
Nyelvi struktúrák	217
A hangzó struktúrák	220
Többszörös üzenetek és a strukturális esztétika	223
A többszörös üzenetek és osztályozásuk	223
A többszörös üzenetek strukturálódása	225
A többszörös üzenet strukturális törvényei	229
A recitativo fejlődése és az érthetőség	236
Az esztétikától az érzékelés fenomenológiájáig	241
Következtetések	241
Összefoglalás. Az információelmélet filozófiai értéke	245
A kommunikáció anyagi természete	245
A bemutatot elmélet bírálata	247
Az alapvető eredmények	250
Az esztétika módszertana	255
Az információs észleléselmélet érvényessége	258
Az információelmélet filozófiai értéke	262
Bibliográfia	265
Függelék	273
Előszó a német kiadáshoz	273
Utószó. Információelmélet és esztétika (Voigt vilmos)	277