Információs Társadalom 2008/4.

Fülszöveg

„Nem a »hiperdokumentumok« elérése, nem a közös digitális memória és nem is a kollektív intelligencia (amit nem is értek pontosan) és az erre épülő új lehetőségek kiaknázása a központi kérdés, hanem az, hogy a »világhálóval« egyénileg vagy kisebb-nagyobb, akár az egész világot átfogó közösségekként egészséges vagy egészségtelen szimbiózisban fogunk-e élni" (Benczúr); vagy „Az emberi kollektív intelligencia fejlődése előtt fantasztikus új technikai lehetőségek nyíltak meg. A számítógépes hálózatok, a digitalizált információ, a villámgyors kommunikáció korában élünk. Egymással összekapcsolt dokumentumok, nagy adatbázisok formájában a szemünk előtt épül az emberiség közös digitális memóriája. Mi magunk is építjük, akkor is, amikor nem gondolunk erre: a hálóra kitett dokumentumokkal, a bennük elhelyezett linkekkel mi magunk is szőjük az óriási hálót. A kérdés az, hogy mire képes ez a háló, mit tudunk vele kezdeni, illetve mit tud »0« önmagával kezdeni"
(Bőgel György)
„A... Tovább

Fülszöveg

„Nem a »hiperdokumentumok« elérése, nem a közös digitális memória és nem is a kollektív intelligencia (amit nem is értek pontosan) és az erre épülő új lehetőségek kiaknázása a központi kérdés, hanem az, hogy a »világhálóval« egyénileg vagy kisebb-nagyobb, akár az egész világot átfogó közösségekként egészséges vagy egészségtelen szimbiózisban fogunk-e élni" (Benczúr); vagy „Az emberi kollektív intelligencia fejlődése előtt fantasztikus új technikai lehetőségek nyíltak meg. A számítógépes hálózatok, a digitalizált információ, a villámgyors kommunikáció korában élünk. Egymással összekapcsolt dokumentumok, nagy adatbázisok formájában a szemünk előtt épül az emberiség közös digitális memóriája. Mi magunk is építjük, akkor is, amikor nem gondolunk erre: a hálóra kitett dokumentumokkal, a bennük elhelyezett linkekkel mi magunk is szőjük az óriási hálót. A kérdés az, hogy mire képes ez a háló, mit tudunk vele kezdeni, illetve mit tud »0« önmagával kezdeni"
(Bőgel György)
„A rendelkezésre álló és a megalapozott döntésekhez szükséges információ kezelésére az emberi agy logikusan gondolkodó bal féltekéjének kognitív kapacitása (amely az átlagos, nem zseniális urak esetében 4-6, a hölgyek esetében ennél valamivel több, 5-8 információ párhuzamos észben tartását és értékelését teszi lehetővé) igencsak elégtelen. Hogyan lehet ezen a helyzeten javítani? Információfeldolgozó kapacitásunk bővítésének első lépcsőfoka a képekben gondolkodó, mintázatokat képző, integratív jobb agyfélteke bekapcsolása. Az információkat helyesen összegző képek minimum két nagyságrenddel tolják ki a párhuzamosan kezelhető információelemek körét"
(Csermely Péter)
„Edward Bernays, Freud bécsi születésű unokaöccse, aki 1919-ben nyitotta meg New York-i irodáját, a »tömegbefolyásolás« mesterségének professzionális szintre emeléséhez használta kiindulópontnak a csoporttudat irodalmát: »Ha megértjük a csoporttudat mechanizmusait és motívumait, lehetővé válik a tömegek ellenőrzése és irányítása, megfelelve azon szándékunknak, hogy erről ők ne szerezzenek tudomást.« Ezen az áttételen keresztül a csoporttudat egykori irodalma napjainkban is élő hagyomány, mert a médiaipar döntéshozói, a nagyvállalatok kommunikációs hadoszlopai és a politikai marketing királycsinálói túlnyomórészt a mai napig könnyen befolyásolható foules-t látnak a fogyasztók és a választók tömegeiben, és választásaikat sokkal inkább alapozzák a Le Bontól kölcsönzött primitív ösztönlény képére, mint a sokkal differenciáltabb, korszerű szociálpszichológiai modellekre"
(Z. karvalics László) Vissza