Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

977.849

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ingatlannyilvántartás

Kézirat

Szerző
Lektor

Kiadó: Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 193 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-431-789-8
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: 5350.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tulajdon tárgyai két fő kategóriát alkotnak. Ingatlannak nevezzük azokat a tulajdon tárgyakat, amelyek egyik helyről a másikra egyáltalán nem, vagy csak állaguknak lényeges sérelmével helyezhetők... Tovább

Előszó

A tulajdon tárgyai két fő kategóriát alkotnak. Ingatlannak nevezzük azokat a tulajdon tárgyakat, amelyek egyik helyről a másikra egyáltalán nem, vagy csak állaguknak lényeges sérelmével helyezhetők át; birtoklásuk fizikailag helyhez kötött. Jogi értelemben az ingatlan jogtárgy, ellentétben a személlyel, a jogalannyal. Ingatlan a föld, illetőleg ennek egyes elhatárolt részei; a telek, és mindaz (épület, növényzet stb.), ami vele alkotórészi kapcsolatban van (solum et res soli). Azokat a jogtárgyakat, amelyek nem sorolhatók az ingatlanok kategóriájába, ingóknak nevezzük. Nemzeti vagyonunknak több mint 50 %-át az ingatlanok (földek, erdők, épületek, építmények) teszik ki. A tulajdonjog tárgyának tekintélyes hányada tehát ingatlan. Az ingatlanoknak a gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe és értéke megköveteli, hogy számba vegyük és megbízható leltárba foglaljuk azokat. A nyilvántartás fogalma: a nyilvántartás valamely szempontból egy közös halmazba tartozó javak számbavételét, jellemző adataiban bekövetkező változások rendszeres követését, és igény esetén a tartalmáról, vagy annak meghatározott részéről történő adatok szolgáltatását jelenti. A nyilvántartás megvalósítása a tárgyait jellemző különböző paraméterek számbavételével, számontartásával, és ezek közül valamelyik folyamatos, és szigorú számsorrendbe rendezésével történik. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK 2
I. RÉSZ 12
1. AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK KIALAKULÁSA 12
1.1 Bevezetés, általános történeti áttekintés 12
1.2 A nyilvántartások kialakulása hazánkban 13
1.3 A Magyarországon korábban alkalmazott ingatlan nyilvántartási rendszerek 16
1.3.1 A telekkönyv 16
1.3.2 A földadókataszter 17
1.3.3 Az Állami Földnyilvántartás 18
1.3.4 Az új ingatlannyilvántartás kialakításának előzményei 20
1.3.5 Az új ingatlannyilvántartás és a földügyi szakigazgatás 20
2. A JELENLEG HATÁLYOS MAGYAR INGATLANNYILVÁNTARTÁSI RENDSZER 22
2.1 Az ingatlannyilvántartás fogalma 22
2.2 Az ingatlannyilvántartással kapcsolatos hatásköri szabályok 22
2.3 Az ingatlannyilvántartás célja 23
2.4 Az ingatlannyilvántartás tárgya 24
2.4.1 A földrészlet 24
2.4.2 Az egyéb önálló ingatlanok 25
2.4.3 A termelőszövetkezeti részarány 27
2.5 Az ingatlannyilvántartás alapegységei 27
2.5.1 Az önálló ingatlan, mint az ingatlannyilvántartás alapegysége tulajdonjogi szempontból 28
2.5.2 Az alrészlet 28
2.5.3 A minőségi osztály 28
2.6 Az ingatlannyilvántartás részei 29
2.6.1 A tulajdoni lap 29
2.6.1.1 A tulajdoni lap I. része 29
2.6.1.2 A tulajdoni lap II. része 30
2.6.1.3 A tulajdoni lap III. része 30
2.6.2 A földkönyv 30
2.6.3 Rajzi alapnyilvántartások 31
2.6.4 Az ingatlannyilvántartás kiegészítő részei 31
2.6.5 Egyéb feldolgozások 33
3. AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS TARTALMA 34
3.1 Az ingatlannyilvántartásban feltüntethető adatok 34
3.1.1 Község (város) neve. KSH kódja 34
3.1.2 Fekvés 34
3.1.2.1 Belterület 34
3.1.2.2 Zártkert 34
3.1.2.3 Külterület 34
3.1.3 Az ingatlanok azonosítása 35
3.1.4 A területnagyság (térmérték) 35
3.1.5 A művelési ág 38
3.1.5.1 Szántó 38
3.1.5.2 Rét (Gyep) 39
3.1.5.3 Szőlő 39
3.1.5.4 Kert 39
3.1.5.5 Gyümölcsös 39
3.1.5.6 Legelő (Gyep) 39
3.1.5.7 Nádas 40
3.1.5.8 Erdő 40
3.1.5.9 Halastó 40
3.1.5.10 Művelés alól kivett területek (FANET) 41
3.1.5.11 A legkisebb területi mérték 43
3.1.5.12 A minőségi osztály 43
3.1.5.13 A kataszteri tiszta jövedelem 43
3.2 Az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogok 45
3.2.1 Tulajdonjog 45
3.2.2 Kezelői jog 46
3.2.3 A földhasználati jog 46
3.2.4 Haszonélvezeti jog 47
3.2.5 Telki szolgalmi jog 48
3.2.6 Elővásárlási jog 48
3.2.7 Visszavásárlási jog 49
3.2.8 Vételi jog 49
3.2.9 Tartási és életjáradéki jog 49
3.2.10 Jelzálogjog 50
3.2.11 Végrehajtási jog 50
3.3 Az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető tények 51
3.3.1 Kiskorúság, gondnokoltság 51
3.3.2 Jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás 51
3.3.3 Építésügyi korlátozás 52
3.3.4 Kisajátítási eljárás megindítása 52
3.3.5 Az ingatlan jogi jellege 52
3.3.6 Elidegenítési és terhelési tilalom 53
3.3.7 Perindítás 53
3.3.8 Árverés kitűzése 54
3.3.9 Zártat 54
3.3.10 Tulajdonjog fenntartás 54
3.3.11 Ingatlannyilvántartási eljárással kapcsolatos, jogilag jelentős tények 55
4. AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA 55
4.1 Az ingatlannyilvántartás területi tagozódása 55
4.2 A belterület, zártkert és külterület szétválasztása a községen belül 56
4.3 A nyilvántartásba vétel módja a tulajdoni lapon 56
4.31 A reálfólia 57
4.32 A perszonálfólia 57
4.4 Az ingatlanok nyilvántartásba vételéről részleteiben 58
4.41 Állami tulajdonban levö ingatlanok nyilvántartása. 58
4.42 Reálfóliumban nyilvántartott állami ingatlanok 59
4.43 Szövetkezeti ingatlanok nyilvántartása 59
4.44 A termelőszövetkezeti földhasználati jog címén használt ingatlanok nyilvántartása
4.5 Sajátos nyilvántartási módok 61
4.51 Társasházak nyilvántartása 64
4.52 A közös udvar nyilvántartása 65
4.53 Önálló tulajdonú épület nyilvántartása 65
4.54 A közterületről nyíló pince nyilvántartása 66U
5. AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS LÉTREHOZÁSA (SZERKESZTÉS) 66
5.1 Azonosítás, a nyilvántartás tárgyának számbavétele. 66
5.11 Térképi (alak szerinti) azonosítás 67
5.12 Területi azonosítás 68
5.13 Tulajdoni azonosítás 68
5.14 Azonosítási jegyzék 69
5.2 Tulajdoni lap tervezet 70
5.3 A jogi állapot és a valóság összehasonlítása 70
5.31 Helyszíni ellenőrzés 71
5.32 Az érdekeitek meghallgatása 71
5.33 Az eltérések rendezése 72
5.4 Az ingatlannyilvántartás egyes részeinek elkészítése, és a közszemle 76
6. AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPELVEI 77
6.1 A bejegyzés elve 78
6.2 A rangsor elve 79
6.3 A valósággal való egyezőség elve 81
6.4 A közhitelesség elve 82
6.5 Az okirati elv 85
6.6 A nyilvánosság elve 86
6.7 A kötelező használat elve 86
6.8 A teljesség elve 87
7. AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS 87
7.1 Az ingatlannyilvántartási eljárás főbb jellemzői 87
7.2 Az ügyfél kezdeményezésére induló eljárás 89
7.21. Az ingatlannyilvántartási beadványok 89
7.21.1 Bejelentés 89
7.21.2. A kérelem 91
7.21.3. Az igazolás 92
7.21.4. A megkeresés 92
7.22. A változások érvényesítésének alapja 93
8. VÁLTOZÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSE AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSBAN 98
8.1 A beadványok iktatása, széljegyzése 98
8.2 A beadványok alaki és tartalmi vizsgálata 99
8.3 Közbenső intézkedések 102
8.31 Hiánypótlásra való felhívás 102
8.32 Meghallgatás elrendelése 102
8.33 Az ügyész értesítése 103
8.34 A beadvány nyilvántartásba helyezése (Scontro) 103
8.4 A határozat hozatal 104
8.5 A változások érvényesítése (az átvezetés és a bejegyzés) 105
8.6 A határozat kézbesítése 109
9. JOGORVOSLATOK 109
9.1 A körzeti földhivatal határozatának megváltoztatása 110
9.11 Saját hatáskörben alkalmazható jogorvoslati eszközök 110
9.12 Fellebbezési eljárás 111
9.2 A megyei földhivatal határozata elleni jogorvoslat 113
9.3 Ingatlannyilvántartási perek 114
10. AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATSZOLGÁLTATÁS 115
10.1 Eseti adatszolgáltatás az ügyfél kérelmére 115
10.2 Adatszolgáltatás hivatalból 120
10.3 Országos földterületi adatszolgáltatás 122
11. AZ INGATLAN NYILVÁNTARTÁS ÁTALAKÍTÁSA 123
12. ÜZEMI NYILVÁNTARTÁSOK 125
13. KÜLFÖLDI PÉLDÁK AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSÁRA 126
II. RÉSZ 130
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS KORSZERŰSÍTÉSE 130
1. AZ ÁLLAMI FÖLDNYILVÁNTARTÁS GÉPI FELDOLGOZÁSA 130
2. A CENTRÁLIS INGATLANNYILVÁNTARTÁS PC ALAPÚ SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZERE 136
2.1 Hardver 136
2.2 Szoftver 139
2.3 A centrális rendszer által megvalósításra kerülő feladatok 140
2.31 A tételes centrális ingatlannyilvántartás 140
2.32 Segédállományok karbantartása 141
2.33 Archiválások 142
2.34 Leválogatások, adatátvitel a decentrális telepítésekhez 143
2.35 Munkarészek készítése 143
2.36 Adatszolgáltatás EOTR felméréshez 146
2.37 Sajátos célú adatszolgáltatások 146
2.4 A gyűjtött centrális ingatlannyilvántartás 147
3. A KOMPLEX DECENTRÁLIS INGATLANNYILVÁNTARTÁS
3.1 A nagyvonalú rendszerterv 150
3.1.1 A földrészlet modul 150
3.1.2 Az egyéb önálló ingatlanok modulja 154
3.1.3 Az archiváló modul 156
3.1.4 OSZH kapcsoló modul 157
3.1.5 Az EOTR modul 159
3.1.6 További fejlesztések 159
3.1.6.1 Alaprajzok és szolgalmi jog vázrajzok nyilvántartása 160
3.1.6.2 Az ingatlannyilvántartási irattár automatizálása 160
3.1.6.3 Az iktató rendszer 161
3.1.6.4 Kapcsolat más rendszerekkel 161
3.2 A komplex decentrális ingatlannyilvántartás hardver és szoftver feltételei 163
3.2.1 A földhivatalokhoz telepített konfigurációk 163
3.2.2 A hálózati szoftver 164
3.2.3 Az adatbázis kezelő szoftver 165
3.2.4 A magyar ékezetes írásmód 166
3.3 A földrészlet modul működése 167
3.3.1 A tulajdoni lapok 1. részén nyilvántartott adatok leválogatása a centrális rendszerből
3.3.2 A tulajdoni lap II. és III. részének feltöltése 168
3.3.3 Tételes karbantartás 170
3.3.3.1 Széljegyzés 170
3.3.3.2 Átvezetés 172
3.3.4 Aktív és inaktív tételek 173
3.3.5 Nagytömegű változások átvezetése 173
3.3.6 Munkarészek készítése 174
3.3.7 Centrális input 175
3 3.8 Hozzáférési jogosultság, adatbiztonság 175
3.3.9 Segédállományok 178
3.4 Adatszolgáltatás 179
3.4.1 Tulajdoni lapszemle 179
3.4.2 Teljes másolat 179
3.4.3 Földkönyv 180
3.4.4 Törzskönyv, főösszesítők 180
3.4.5 Speciális leválogatások 180
3.5 A manuális és a számítógépes ingatlannyilvántartás párhuzamos vezetése 181
3.6 A számítógépes ingatlannyilvántartás üzemeltetése 183
4. KAPCSOLAT MÁS HATÓSÁGI ILLETVE SZAKÁGI RENDSZEREKKEL 184
5. A DECENTRÁLIS INGATLANNYILVÁNTARTÁS, MINT A KOMPLEX KATASZTERI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER RÉSZE 186
6. A PHARE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA 187
6.1 Ingatlannyilvántartás 189
6.2 Digitális kataszter 190
7. AZ EGYES FÖLDHIVATALI RENDSZEREK ÖSSZEKAPCSOLÁSA 190
8. A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT INGATLAN NYILVÁNTARTÁS JOGI HÁTTERE 191
FÜGGELÉK 195

Dr. Forgács Zoltán

Dr. Forgács Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Forgács Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem