Előszó
Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük a 90-es évek ingázóinak társadalmát. Több mint egy évtized telt el azóta, hogy az ingázás jelenségéről megjelentettük Társadalmunk ingázói - az ingázók társadalma című könyvünket', amelyben átfogó képet adtunk az ingázás gazdasági-társadalmi hátteréről, az ingázók társadalmi összetételéről, főbb típusairól, életformájáról. Akkoriban az aktív keresők mintegy harmada élte az ingázók életét, zömük bejáróként (naponkénti ingázóként), kisebbik részük távolsági ingázóként (a fekete vonatok utasaiként).
Az ingázás, mint ismeretes, az indusztrializálódás, az urbanizálódás és a modernizáció terméke - a világ fejlettebb országaiban mindenütt megtalálható. Hazánkban a múlt század végén vált tömegessé, részben a kezdeti polgárosodás, részben a „rurál exodus" következményeként. A polgári fejlődés kelet-európai retardáltsága és anomáliái miatt azonban századunkban többször is megszakadtak a modernizációs folyamatok, ezért az ingázás egy kevésbé fejlett ipar és egy fél-feudális mezőgazdaság gazdasági-társadalmi szorításában létezett, lényegében az ötvenes évekig.
A szocialista, némi eufémizmussal, modernizációs kísérlet radikálisan átalakította a társadalom tradicionális szerkezetét - mindenkit munkavállalóvá tett és egy három milliós munkásosztályt produkált, amely főleg a falusi, paraszti népességből került ki. A „feszített ütemű iparosítás" az ötvenes években, majd a teljes kollektivizálás a hatvanas években tömegesen kényszerítette át az agrárszférából az iparba a munkavállalókat. Közülük nagyon sokan - egyéb lehetőség híján - megőrizték falusi lakóhelyüket, s onnét ingáztak munkahelyükre, a városokba. Ez vált az ingázás alapképletévé, amely mellett természetesen másfajta ingázási formák (kijárás, külföldi vendégmunka, távolsági ingázás stb.) is előfordultak. Mindez a nyolcvanas évek végéig maradt jellemző.
1989-90-ben a rendszerváltás mind a gazdaság- mind pedig a társadalom szerkezetében alapvető változásokat indított el. Címszavakban: az állami mammut intézmények lebontása, a privatizáció, a kárpótlás, a piacgazdasági normák elterjedése radikálisan és rendkívül gyorsan átalakították a társadalomszerkezetet is: sokkoló hatású társadalmi polarizáció, tömeges elszegényedés, a középrétegek lecsúszása és hatalmas munkanélküliség lett a változások következménye. Az ingázás korábbi feltételei is - gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt - megrendültek ezzel.
Ahhoz, hogy a változást érzékelni és értékelni tudjuk, meg kell vizsgálnunk az ingázást a rendszerváltás előtti években.
Vissza 
