A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Intenzív meteorológiai megfigyelések

A 30. Meteorológiai Tudományos Napok előadásai

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Meteorológiai Tudományos Napok konferenciasorozat első rendezvényét 1975-ben tartotta az Országos Meteorológiai Szolgálat és az akkor alapításának 150 éves jubileumát ünneplő Magyar Tudományos... Tovább

Előszó

A Meteorológiai Tudományos Napok konferenciasorozat első rendezvényét 1975-ben tartotta az Országos Meteorológiai Szolgálat és az akkor alapításának 150 éves jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia, ill. annak Meteorológiai Tudományos Bizottsága.
A konferencia megrendezésének a meteorológusok számára a Magyar Meteorológiai Társaság alapításának 50 éves évfordulója adott alkalmat, valamint az, hogy a 150 éves Akadémia tagjai között több meteorológus is volt, így például Berde Áron (1819-1892), az első magyar nyelvű meteorológiai szakkönyv szerzője, Schenzl Guido (1823-1890) bencés paptanár, az Intézet alapító vezetője, valamint két későbbi igazgató Konkoly-Thege Miklós (1842- 1916) és Steiner Lajos (1871 -1944).
A meteorológia magyarországi fejlődése szempontjából mérföldkőnek tekinthető az a kezdeményezés, amely nyomán az Akadémia 1860-ban bizottságot állított fel az ország természeti viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtése céljából. A bizottság tagjaként Kruspér István (1818-1905) műegyetemi geodétaprofesszor összegyűjtötte, kötetbe rendezte, és Légtüneti észleletek címmel 1866-ban nyomtatásban is megjelentette a Budán végzett korábbi meteorológiai megfigyelések eredményeit. Egy másik bizottsági tag, Sztoczek József (1819-1890) műegyetemi fizikusprofesszor pedig 1861-ben olyan megfigyelési kézikönyvet jelentetett meg Utasítás meteorológiai észleletekre címmel, amely több mint három évtizedig volt használatban magyarországi meteorológiai állomásokon.
Konkoly-Thege Miklós és Steiner Lajos nemzetközileg is elismert tevékenysége után látszólag lazábbá váltak az Akadémia és a magyar meteorológia kapcsolatai, ezért is volt örvendetes, hogy a meteorológusok jubileumi megemlékezését 1975-ben sikerült összekapcsolni az Akadémia alapítási ünnepségeivel. Az akkori és a későbbi rendezvények szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Béll Béla (1908-1988) professzor, akinek személyében 1970-ben közel három évtizedes kihagyás után lett ismét meteorológus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.
Az első, évfordulókhoz kapcsolódó rendezvény után a következő években a meteorológia egy-egy szakterületét állította középpontba a Meteorológiai Tudományos Bizottság. A szervezésben oroszlánrészt vállaló akadémikusok: Czelnai Rudolf, Mészáros Ernő és Major György kezdeményezései nyomán az elmúlt közel 30 évben öt-öt alkalommal az éghajlat ill. a levegőkémia és környezetvédelem, négy-négy alkalommal az időjárás előrejelzése ill. a légkör dinamikus és matematikai modellezése, három konferencián az agrometeorológia, két-két rendezvényen pedig a műholdmeteorológia, a légköri erőforrások hasznosításának lehetősége ill. a meteorológiai megfigyelések kérdései szerepeltek a Meteorológiai Tudományos Napok témájaként.
Az előbbi felsorolásból kitűnik, hogy az idei rendezvény témája immár harmadik alkalommal kerül a Meteorológiai Tudományos Napok középpontjába. Vissza

Tartalom

Előszó 5
A 30. Meteorológiai Tudományos Napok programja 7
Nagy József: A megfigyelési technológiák változása a világban és a hazai
meteorológiai megfigyelésekben 9
Orbán József: Meteorológiai rendszer újgenerációs érzékelőkkel Ferihegyen 13
Márfai László: Mérés-automatizálás a vízügyi szolgálatban 21
Goda László: Doppler-elvű áramlásmérés alkalmazása a vízügyi ágazatban 25
Vályi Zoltán: Az útmeteorológiai információs hálózat kialakítása
Magyarországon 29
Nagy Zoltán és Nagy József: Az Országos Meteorológiai Szolgálat
csapadékmérő hálózatának automatizálása 33
Zárbok Zsolt, Gili Balázs, Takács László, Zsoldos Erzsébet és Gordon Lajos:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat automata mérőhálózata 47
Takács László: Az OMSZ Műszerkalibráló Laboratórium műszereinek
és módszereinek jelene és jövöje 59
Gyuró György: Regionális adatgyűjtés és információszolgáltatás az
Országos Meteorológiai Szolgálatnál 71
Dombai Ferenc: SAFIR HMS - a magyarországi villámlás lokalizációs
hálózat megbízhatóságáról 85
Szonda Sándor és Wantuch Ferenc: A Kárpát-medence villámainak
meteorológiai vizsgálata objektív mérések alapján 97
Tóth Zoltán: Nagyfelbontású ultraibolya, látható és infravörös napspektrofotometria és annak alkalmazása légköri komponensek
összmennyiségének meghatározására az OMSZ-nál 103
Nagy Zoltán: Légköri radioaktivitás mérések az Országos
Meteorológiai Szolgálatnál 119
Németh Péter én Horváth Gyula: Vertikális profilmérések földi telepítésű
távérzékelő eszközökkel 127
Németh Péter és Sebők István: Az időjárási radarmérésekből származtatott
csapadékmező korrigálása a földfelszínen mért csapadék alapján 147
Mika János, Gróbné Szenyán Ildikó és Sebők István: Radarral mért 12 órás
csapadékösszeg-mezők statisztikus modellezése a Tisza völgyében 155
Diószeghy Márta, Gróbné Szenyán Ildikó, Kerényi Judit, Kertész Sándor,
Putsay Mária és Rajnai Márk: Miért nevezték el második
generációsnak a legújabb METEOSAT műholdat? 165
A Meteorológiai Tudományos Napok konferenciasorozat eddigi
rendezvényei és az előadáskötekek adatai 173
A színes táblák jegyzéke 177
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv