| Az ipargazdaság tárgya | 5 |
| Az ipar fogalma | 7 |
| A szocialista ipar | 9 |
| Az ipargazdaságtan tárgya és helye a gazdaságtudományok rendszerében | 13 |
| A gazdasági hatékonyság és gazdaságosság növelése | 17 |
| A gazdaságosság értelmezése | 18 |
| Gazdaságosság és arányosság | 20 |
| Az ipargazdaságtan kutatási módszere | 21 |
| A magyar ipar fejlődése és helye a népgazdaságban | 23 |
| A magyar ipar a felszabadulás előtt | 25 |
| A magyar ipar helyreállítása a felszabadulás után | 32 |
| A szocialista iparosítás. A magyar ipar fejlődése 1950-1960 között | 35 |
| A második ötéves terv iparfejlesztési előirányzatai | 39 |
| Az ipar szerkezete | 41 |
| Az ipar szerkezete tulajdonformák szerint | 43 |
| Az ipar szerkezete a központi irányítás szervezeti rendszere alapján | 45 |
| Az ipar területi szerkezete | 46 |
| Ipari szerkezet az A-B szektor szerint | 47 |
| Az ipar ágazati szerkezete | 48 |
| Az ipar ágazati szerkezetének kialakulása | 49 |
| A társadalmi munkamegosztás szerepe | 49 |
| Iparág, iparcsoport. Iparágak kialakulása | 50 |
| Az ipar ágazatainak rendszerezése | 52 |
| Az ágazati szerkezet mutatószámai | 55 |
| Az ipar ágazati szerkezete a teljes termelési érték alapján | 56 |
| Az ipar ágazati szerkezete a nettó (tiszta) termelési érték alapján | 57 |
| Az ipar ágazati szerkezete az extern termelési érték alapján | 57 |
| Az ipar ágazati szerkezete a foglalkoztatott munkások és összes dolgozók létszámarányai alapján | 58 |
| Az ipar ágazati szerkezete az állólapok nagysága alapján | 59 |
| Az ipar ágazati szerkezete az alkalmazott hajtóerő megoszlási viszonyszámai alapján | 62 |
| Az ipar gyártmányszerkezete | 62 |
| Az iparágak közöti termelési kapcsolatok | 64 |
| Az A és B szektor kapcsolatai | 65 |
| A kitermelő- és feldolgozóipar kapcsolatai | 66 |
| A gépipar kapcsolatai | 68 |
| A fogyasztási cikkeket termelő iparágak kapcsolatai | 68 |
| Az ipar és a termelés más ágai, valamint a külkereskedelem közötti kapcsolatok | 70 |
| Az ágazati kapcsolatok mérlege | 71 |
| Az ágazati szerkezet változására ható tényezők és a szerkezet fejlődésének törvényszerűségei | 76 |
| A termelési mód hatása az ipar ágazati szerkezetére | 76 |
| A természeti, földrajzi, adottságok hatása az ipar ágazati szerkezetére | 79 |
| A nemzetközi munkamegosztás hatása az ipar ágazati szerkezetére | 81 |
| A szerkezeti átalakulás általános törvényszerűségei | 82 |
| A munka társadalmasításának formái a szocialista iparban | 85 |
| Termelési koncentráció | 88 |
| A koncentráció mutatói | 89 |
| A vállalatok gazdasági jelentősége nagyságrendjük szerint | 92 |
| A nagyvállalatok gazdasági előnyeit előidéző tényezők | 92 |
| Műszaki-gazdasági tényezők | 93 |
| Politikai és kultúrális tényezők | 93 |
| Az optimális üzemnagyság | 94 |
| A termelés koncentrációja a magyar iparban | 96 |
| Kombináció | 100 |
| A kombináció formái és mutatói | 102 |
| Kombináció a magyar iparban | 103 |
| A termelés specializációja | 105 |
| A specializáció formái és mutatói | 106 |
| A specializáció formái | 106 |
| A specializáció mutatói | 108 |
| A specializáció gazdasági hatása | 109 |
| Szabványosítás | 110 |
| A szabványosítás hazai szervei | 113 |
| A szabványosítás nemzetközi szervei | 113 |
| A szabványosítás gazdasági hatása | 113 |
| Specializáció a magyar iparban | 113 |
| Termelési kooperáció | 116 |
| A termelési kooperáció formái és mutatói | 117 |
| A termelési kooperáció formái | 118 |
| A kooperáció mutatói | 118 |
| Kooperáció a magyar iparban | 120 |
| A szocialista ipar központi irányítása | 123 |
| Az ipar vezetése és szervezése | 125 |
| Az ipar vezetése és szervezése a tőkés gazdaságban | 126 |
| A szocialista ipar irányításának alapelvei | 128 |
| A gazdasági vezetés feladatai (funkciói) | 132 |
| A szocialista iparirányításának módszerei és eszközei | 146 |
| A szocialista ipar irányításának módszerei és eszközei | 145 |
| Az ipari terv, mint a központi irányítás módszere és eszköze | 146 |
| A gazdasági emelők, mint az irányítás eszközei | 154 |
| Az ellenőrzés, mint a központi irányítás eszköze | 158 |
| Az ipar irányításának szervezeti rendszere hazánkban | 159 |
| Az állami ipar irányításának szervezete | 160 |
| A szövetkezeti ipar irányítása | 171 |
| A magánkisipar jelentősége és szervezete | 172 |
| A helyi ipar irányításának szervezete | 173 |
| Az iparirányítás fejlődésének tendenciái | 173 |
| Az ipar irányításának fejlődése a szocialista tábor országaiban | 173 |
| Az iparirányítás fejlődésének tendenciái és a vezetés színvonalának emelése hazánkban | 177 |
| Műszaki fejlődés a szocialista iparban | 181 |
| A műszaki fejlődés jelentősége a társadalmi haladásban | 183 |
| Technika | 184 |
| Technológia | 175 |
| Műszaki és természettudományok | 185 |
| Műszaki fejlődés, műszaki színvonal, műszaki fejlesztés | 186 |
| Az új tehcnikai forradalom fő vonásai | 188 |
| A műszaki fejlődés fő útjai | 197 |
| Gépesítés és automatizálás | 198 |
| A népgazdaság villamosítása | 202 |
| Kemizálás | 204 |
| Az atomenergia békés célú felhasználása | 206 |
| A technikai haladás és a gyártási eljárások fejlődése | 207 |
| A technikai haladás és a tudományok fejlődése | 209 |
| Műszaki haladás és a termelési viszonyok | 211 |
| Műszaki fejlődés a magyar iparban | 212 |
| A műszaki fejlesztésben elért eredmények a magyar iparban | 212 |
| A műszaki fejlesztés tervezése a népgazdasági tervezés rendszerében | 214 |
| Az új technika bevezetése és alkalmazása a termelésben | 219 |
| A műszaki színvonal mutatói | 224 |
| A műszaki fejlesztés gazdasági emelői | 230 |
| A nemzetközi munkamegosztás szerepe hazánk iparának műszaki fejlesztésében | 237 |
| Az ipar termelési terve | 239 |
| Az ipar termelési tervének jelentősége, feladatai, összefüggései | 241 |
| A termelési terv kidolgozásának alapjai | 242 |
| A termelési terv részei és mutatói | 242 |
| A termelési terv kidolgozásának segédletei | 251 |
| A normák | 252 |
| A termelés tartalékai | 258 |
| Az ipari termelés távlati tervezése | 260 |
| Az ipari termelés ötéves terve | 269 |
| Az ötéves terv kidolgozásának módszerei | 270 |
| Az igények felmérése az ötéves tervben | 271 |
| A lehetőségek számbavétele az ötéves tervben | 274 |
| Szükségletek és lehetőségek egyeztetése | 276 |
| Az ötéves terv ütemezése | 277 |
| Az ipar éves termelési terve | 278 |
| Az ötéves tervek éves bontása és az éves terv | 278 |
| A várható teljesítés elemzése | 279 |
| Az éves terv megalapozása | 283 |
| Az éves terv kidolgozása | 284 |
| Az iparági tervek felbontása | 285 |
| A termelési kapacitás és kihasználása | 289 |
| A termelési kapacitás | 291 |
| A termelési kapacitás meghatározó tényezők | 292 |
| A termelési kapacitás meghatározása és a gyártmányválaszték | 294 |
| Termelési kapacitás meghatározása és a berendezéscsoportok | 294 |
| A termelési kapacitás dinamikus jellege | 295 |
| A termelési kapacitás meghatározásának sajátosságai egyes iparágakban | 296 |
| A termelési kapacitás kihasználása és az átbocsátóképesség | 299 |
| A kapacitás kihasználása | 299 |
| Az állóalapok újratermelése a szocialista iparban | 311 |
| Az állóalap fogalma, osztályozása és szerkezete | 313 |
| Az állóalap fogalmi meghatározása | 313 |
| Az állóalapok osztályozása | 315 |
| Az állóalapok szerkezete | 316 |
| A beruházások szerepe az állóalapok újratermelésében | 319 |
| A beruházások fogalma, jellege és osztályozásuk | 319 |
| A beruházási politika célja és megvalósításának alapelvei | 321 |
| Beruházási politikánk és eredményeinek áttekintése | 323 |
| A beruházások gazdasági hatékonysága | 330 |
| A beruházások gazdasági hatékonyságának fogalma | 330 |
| A hatékonyságvizsgálat elvi és módszertani alapjai | 332 |
| A beruházás-gazdaságossági számítások | 337 |
| Az idő szerepe a gazdasági hatékonysági vizsgálatoknál | 345 |
| A beruházások matematikai programozása | 347 |
| Az ipari beruházások tervezése és lebonyolítása | 350 |
| A beruházások tervezésének előkészítő szakasza | 350 |
| Az állóeszköz-fejlesztési terv tartalma | 354 |
| A beruházások műszaki tervezése | 356 |
| Tervezési feladat | 356 |
| A beruházások lebonyolítása | 358 |
| Gazdasági emelők szerepe a beruházások hatékonyságának fokozásában | 361 |
| A beruházások finanszírozása | 361 |
| A beruházások finanszírozásának elvi kérdései | 361 |
| Az anyagi érdekeltség szerepe a beruházásoknál | 365 |
| A tervező és a kivitelező szerepe a kivitelezés gazdaságosságának fokozásában | 366 |
| Az állóalapok fenntartása és felújítása | 367 |
| Az állóalapok elhasználódása | 369 |
| Az állóalapok értékelése | 375 |
| Az amortizáció | 376 |
| Az állóalapok javítása | 386 |
| A korszerűség és a gazdaságosság figyelembevétele az állóeszközök felújításánál | 389 |
| Melléklet | 393 |
Folytatás Microsoft-tal