Előszó
Árstatisztikán az árváltozások mérésével kapcsolatos módszertani, az egységárak megfigyelési és elemzési kérdéseinek rendszerét értjük. Az ipari árstatisztika ennek az ipar népgazdasági ágra érvényes részét foglalja magában. Módszertani kiadványunk az árstatisztika témakörébe tartozó néhány általános, elméleti jellegű kérdés mellett elsősorban a hazai ipari árstatisztika rendszerét ismerteti, az időszerű ipari árstatisztikái problémák elméleti és konkrét adatgyűjtési megoldásait mutatja be.
Az ipari árstatisztika sokrétű feladataiból a következőket emeljük ki:
- Alkalmasnak kell lennie olyan összefoglaló mérőszámok (deflátor árindexek) konstruálására, amelyek biztosítják az igényeknek megfelelően differenciált értékindexekből volumenindexek számítását.
- Lehetővé kell tennie az árváltozások különböző szintű mérését (árszintváltozási árindexek számítását), kikapcsolva az értékesítési irányok arányainak változásából eredő átlagár-módosító hatásokat. (A deflátor-, valamint az árszintváltozási árindexek tartalmi különbözőségével kapcsolatosan lásd az I/C/2. fejezetet. )
- Biztosítania kell a fontos ipari alapanyagok, termelési eszközök, fogyasztási cikkek, illetve a belföldön felhasználásra, vagy exportra kerülő konkrét termékek, valamint termékcsoportok ármozgását jellemző alapadatokat, az ezekből képzett lánc-, valamint bázis árviszonyszámokat. Lehetővé kell tennie a különböző árarányszámításokat mind a fontosabb termékekre, mind a fontosabb termékcsoportokra.
- Az ipari árstatisztika megszervezésekor tekintettel kell lenni az ártípusok, az értékesítési irányok, illetve szektorok, valamint az árszabályozási formák szerinti csoportosítási igényekre.
Vissza