| Bevezető | |
| A szellemi alkotások felosztása és jelentősége | 19 |
| Találmányok szabadalmi oltalma | |
| A találmány és a találmány oltalma | 25 |
| A szabadalmi oltalom tárgya | 27 |
| A szabadalmi oltalom feltételei | 28 |
| Újdonság | 28 |
| Haladó jelleg | 31 |
| Műszaki jelleg | 32 |
| Gyakorlati alkalmazhatóság | 33 |
| Szabadalmi oltalom | 34 |
| A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek | 36 |
| A feltaláló | 36 |
| A szabadalmi igény | 39 |
| Szolgálati találmány | 40 |
| A szabadalmi oltalom fennállása | 42 |
| A szabadalmi oltalom keletkezése | 42 |
| A szabadalmi oltalom hatálya | 42 |
| A szabadalmi oltalom időtartama | 44 |
| A szabadalmi oltalom terjedelme | 46 |
| A szabadalmi oltalom korlátai | 48 |
| Jogutódlás | 51 |
| Közös szabadalmi igény és közös szabadalom | 52 |
| Hasznosítási szerződés | 54 |
| Kényszerengedély | 57 |
| Igénybevétel honvédelmi érdekből | 60 |
| Bitorlás | 61 |
| Találmánybitorlás | 61 |
| Szabadalombitorlás | 64 |
| Nemleges megállapítás | 65 |
| A szabadalmi oltalom megszűnése | 66 |
| A szabadalomengedeélyezési eljárás | 68 |
| Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre | 68 |
| Nyilvánosság | 70 |
| Képviselet | 70 |
| A szabadalmi ügyek nyilvántarása | 71 |
| Igazolás | 72 |
| Nyelvhasználat | 73 |
| Bejelentési eljárás | 73 |
| A szabadalmi bejelentés | 73 |
| Elsőbbség | 73 |
| Alaki vizsgálat | 77 |
| Az érdemi vizsgálat köre | 77 |
| Teljes vizsgálat | 78 |
| Halasztott vizsgálat | 79 |
| Az érdemi vizsgálat lefolytatása | 79 |
| Módosítás és megosztás | 80 |
| Közzététel | 81 |
| Felszólalás | 82 |
| A szabadalom megadása | 84 |
| Az OTH eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos ügyekben | 85 |
| A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása | 85 |
| Megsemmisítési eljárás | 85 |
| Nemleges megállapítása eljárás | 87 |
| A szabadalmi leírás értelmezése | 87 |
| Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben | 88 |
| Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása | 88 |
| Igazolás - Képviselet | 90 |
| Törvényességi óvás | 90 |
| Hatáskör és illetékesség | 90 |
| Növényi szabadalom | 92 |
| A növény- és állatfajtákra vonatkozó szabadalom külön szabályai | 94 |
| Fajtaszabadalom | 94 |
| Az oltalmazható fajták köre | 95 |
| Az oltalom feltételei | 95 |
| A fajtanév | 96 |
| Az oltalom hatálya fajtaszabadalom esetén | 97 |
| Az oltalom terjedelme és időtartama | 98 |
| Az oltalom korlátai | 99 |
| A szabadalmi oltalom megszűnése | 100 |
| A szabadalomengedélyezési eljárás | 101 |
| Szolgálati találmány | 103 |
| Az állatfajtákra vonatkozó szabadalmi oltalom | 103 |
| A szolgálat találmányok díjazása | 104 |
| A feltaláló díjazása | 104 |
| A díjazás feltételei | 105 |
| Jogvita | 111 |
| Iparjogvédelmi együttműködés a KGST-államok között | |
| A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények | |
| Áttekintés az iparjogvédelmi egyezményekről | 135 |
| A Szellemi Tulajdon Világszerte | 137 |
| A Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) | 142 |
| Az egyenlő elbánás elve | 143 |
| Az elsőbbség | 144 |
| Általános rendelkezések | 146 |
| Szabadalmi Együttműködési Szerződés | 146 |
| A PCT nemzetközi bejelentési rendszere | 147 |
| A PCT előnyei | 154 |
| Hazai szabályozással rendezendő kérdések a PCT alapján | 155 |
| A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra vonatkozó strasbourgi Megállapodás | 164 |
| Az egyezmények általános jellemzése | 164 |
| A nemesített növényfajták oltalmára létesített - módosított - nemzetközi Egyezmény | 169 |
| Oltalmi forma | 169 |
| Fajtalista | 172 |
| Az oltalom feltételei | 173 |
| Vizsgálat | 176 |
| A fajtaoltalom hatálya | 178 |
| Fajtanév | 181 |
| Szervezeti változás | 183 |
| A know-how és az üzemi titok | |
| Általános jellemzők és szabályok | 189 |
| A know-how-t érintő szabályozások a Ptk-n kívül | 190 |
| A Ptk rendelkezései a know-how-val kapcsolatban | 192 |
| Titokvédelem - üzemi titok | 196 |
| Árujelzők és ipari minták | |
| Védjegyjog | 201 |
| A védjegyekre vonatkozó anyagi jogi szabályozás | 203 |
| A védjegyoltalom tárgya, megkülönböztető képesség, lajstromozási kötelezettség | 203 |
| Az áru megjelölésére általánosan használt megjelölések, az áru egyszerű ábrázolása | 204 |
| A kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét feltüntető megjelölések | 205 |
| A kizárólag mássalhangzókból, számból, számokból vagy egyszerű mértani ábrákból kialakított megjelölések | 207 |
| A védjegyoltalomból kizárt megjelölések | 208 |
| A védjegyoltalmi igény, az oltalom keletkezése, időtartama és hatálya | 215 |
| A használati szerződés | 216 |
| Jogutódlási átruházás | 217 |
| Védjegybitorlás, nemleges megállapítás | 217 |
| A védjegyoltalom megszűnése, törlés, a használat hiányának jogkövetkezménye | 218 |
| Védjegyeljárások | 222 |
| Az Országos Találmányi Hivatal előtt folyó védjegylajstromozási eljárás | 222 |
| Az Országos Találmányi Hivatal eljárása lajstromozott védjegyekkel kapcsolatos ügyekben | 225 |
| Oltalom megszüntetési és nemleges megállapítási eljárások | 227 |
| A védjegyeljárások illetékei | 228 |
| Hatályos nemzetközi védjegyegyezmények | 230 |
| Védjegyoltalom biztosítása külföldön | 330 |
| A Párizsi Uniós Egyezmény védejegyekre vonatkozó rendelkezései | 230 |
| A védjegyek nemzetközi lajstromozására létesült Madridi Megállapodás | 232 |
| A nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos anyagi-jogi előírások | 232 |
| A bejelentési eljárás | 234 |
| Az oltalom elutasítása | 235 |
| A megújítási eljárás | 236 |
| A nemzetközi védjegyek nyilvántartása hazánkban | 236 |
| Az oltalom alatt álló nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárások | 237 |
| A nemzetközi védjegyeljárások díjai és illetékei | 237 |
| A nemzetközi áruosztályozási rendszer, a Nizzai Megállapodás és melléklete | 237 |
| A termékek és szolgáltatások összefoglaló csoportosítása | 238 |
| A mezőgazdaság és élelmezésipar védjegyeiből | 244 |
| Származási jelzések és eredetmegjelölések | 250 |
| A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti Egyezmény | 255 |
| Az ipari mintaoltalom | 258 |
| Ipari mintaoltalom belföldön | 258 |
| Újdonsági követelmény | 259 |
| Az oltalomból kizárt minták | 259 |
| Jogosultság a mintaoltalomra, a szolgálati minta | 260 |
| A szerző személyhez fűződő jogai | 260 |
| Díjazás | 260 |
| Az oltalom keletkezése, időtartama, hatálya és megszűnése | 261 |
| A mintához és a mintaoltalomhoz fűződő jog megsértése | 262 |
| Mintaoltalmi eljárások | 262 |
| A mintaoltalom biztosítása külföldön, nemzetközi egyezmények | 263 |
| A mezőgazdaság és élelmezésipar ipari mintáiból | 265 |
| Újítások | |
| Az újításnak tekintendő javaslatok köre | 278 |
| Mikor tartalmazza a javaslat a feladat megoldását? | 278 |
| Mikor műszaki jellegű a megoldás? | 279 |
| Mikor munka- vagy üzemszervezési jellegű a megoldás? | 281 |
| Mikor minősül viszonylag újnak a javasolt megoldás? | 282 |
| Mikor tekintendő hasznosnak a javasolt megoldás? | 283 |
| Inkurrens szerelési anyag értékesítését eredményező újítás esetén hogyan kell kiszámítani a vállalati hasznos eredményt? | 284 |
| Ha a tröszt a vállalattól, az újítás hasznosítása következtében keletkező nyereség egy részét elvonja, befolyásolja-e az újítási díj mértékét? | 284 |
| Mikor tartozik a javaslattevő munkaköri kötelességei közé az újítási javaslat tárgyát képező megoldás kidolgozása? | 285 |
| Lehet-e újítás tárgya a munkaköri feladat teljesítéseként kidolgozott megoldás? | 285 |
| Fizikai állományú dolgzónak tartozhat-e munkaköri kötelességei közé újítási javaslat tárgyát képező megoldás kidolgozása? | 286 |
| Milyen megoldások kidolgozása sorolható a műszaki állományú dolgozók munkaköri kötelességei közé? | 286 |
| Nyugdíjas újítási javaslata elutasítható-e azzal, hogy annak kidolgozása munkaköri kötelessége volt? | 287 |
| Az értékelemző munkában részt vevők által kidolgozott megoldások minden esetben csak munkaköri feladat teljesítéseként értékelhetők? | 287 |
| Nem a munkáltatóhoz benyújtott újítási javaslat esetén figyelembe kell-e venni a javaslattevő munkakörét? | 288 |
| Van-e olyan eset, amikor a munkaköri kötelesség körébe nem tartozó megoldásnál is vizsgálni kell, hogy az jelentős alkotó teljesítmény-e vagy sem? | 288 |
| Előzetes szerzdősben foglalt kötelezettségek teljesítéseként kidolgozott megoldás újításként való elismerését meg lehet-e tagadni azon a címen, hogy az előterjesztőnek munkaköri kötelességei közé tartozik? | 289 |
| Mikor nem fogadható el az újítási javaslat tárgyát képező megoldás azon a címen, hogy hasznosítása fogyasztói érdeket sértő minőségromlást eredményezne? | 290 |
| Mikor tekintendő a javasolt megoldás beruházási újításnak? | 291 |
| Az újítás szerzője | 292 |
| Van-e mód a szerző személyének, társszerzőség esetén a szerzőség arányának megváltoztatására? | 292 |
| Hogyan lehet újítással kapcsolatos (szerzői/újítói) jogot a vállatnál érvényesíteni? | 292 |
| Az újítással kapcsolatos szerzőségi (újítói) jogot meddig lehet érvényesíteni? | 292 |
| Lehet-e szocialista brigád újítás szerzője? | 293 |
| Megilleti-e a szerzői (újítói) jog az újítási javaslattevőt, ha az általa javasolt megoldást a vállalat elutasítja, de később mégis hasznosítja? | 293 |
| Átruházható-e, örökölhető-e az újítás szerzősége? | 294 |
| Szerzőségi, társszerzőségi igényt hogyan lehet mással szemben érvényesíteni? | 294 |
| Meddig érvényesíthető mással szemben a szerzőségi, társszerzőségi igény? | 294 |
| Van-e joga az egyszemélyi elbírálónak dönteni arról, hogy az újítási javslatnak ki vagy kik a szerzői, illetőleg társsszerzői? | 295 |
| Két azonos megoldást tartalmazó újítási javaslat szerzői közül elismerhető-e a később beérkezett javaslat szerzője újítóként azon a címen, hogy javaslatához részletes műhelyrajzot is melléklet? | 295 |
| Összevonhat-e az egyszemélyi elbíráló két újítási javaslatot egy javaslattá? | 296 |
| Milyen szerepe van az üzemi szakszervezeti bizottságoknak az újításokkal kapcsolatos szerzőségi vitákban? | 297 |
| Az újító erkölcsi elismerése | 297 |
| Mikor illeti meg az újítót az újítói tanúsítványt? | 298 |
| Kik jogosultak a "Kiváló Újító" kitüntetés adományozására? | 298 |
| Kik és hogyan tehetnek javaslatokat a "Kiváló Újító" kitüntetés adományozására? | 299 |
| Megilleti-e az újítót a "Kiváló Újító" kitüntetés valamelyik fokozatának adományozásakor pénzjutalom vagy jutalomszabadság? | 301 |
| Adományozható-e "Kiváló Újító" kitüntetés a kiemelkedően eredményesen dolgozó újítási előadóknak, munkájuk erkölcsi elismeréseként? | 301 |
| Időhatárokhoz van-e kötve a "Kiváló Újító" kitüntetés adományozása alapjaként figyelembe vehető újítói tevékenység? | 302 |
| Az újító anyagi elismerése | 302 |
| Milyen tényezőktől függ az újítási díj mértéke? | 303 |
| Új termékeket eredményező újítás esetén megállapítható-e az újítási díj az új termék önköltségének meghatározott százalékában? | 305 |
| Újítás alapján készült termék felhasználásának esetén köteles-e a felhasználó úíjtási díjat fizetni? | 306 |
| Az újítás hasznosítása következtében, az addiginál kisebb ráfordítással előállítható termék eladási árát köteles-e vállalt a hasznosítás megkezdésétől számított, meghatározott idő elteltével, az újítás hasznával arányosan csökkenteni? | 307 |
| A munkaviszonyon kívül, egyéb jogviszony keretében munkát végző nyugdíjas keresetét korlátozó rendelkezések mely esetben adnak felmentést e korlátozások alól? | 307 |
| Mennyi az újítónak kifizethető újítási díj legkisebb összege, | 308 |
| Milyen szempontok szerint kell az újítási díj mértékét megállapítani? | 309 |
| Lehet-e az újítási díj alapja az egy évnél hosszabb idő alatt keletkezett haszon is? | 311 |
| Melyek az úíjtások hasznossága mértéke mérésének speciális esetei? | 312 |
| Ha egy újítási feladattervi pontra benyújtott megoldás később szabadalmi oltalomban részesül, le kell-e vonni a találmányi díjból a "külön feladattervi jutalom" címén kifizetett összeget? | 313 |
| Az újító költségeinek megtérítése | 314 |
| Hogyan és milyen mértékű díjazás ellenében vehet részt az újító javaslata hasznosításában? | 315 |
| A végzett munka ellenértéke megállapításánál milyen bérezési elveket kell alkalmazni? | 315 |
| Szükséges-e a munkáltató hozzájárulása munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez, újítás, vagy találmány hasznosításában való közreműködésre? | 315 |
| Újítási szerződések | 316 |
| Mi az újítás kidolgozására vonatkozó előzetes szerződés lényege, előnye a dolgozó és a vállalat számára? | 317 |
| Mik a tartalmi és formai kellékei az újítás hasznosításához szükséges tervek, rajzok, mintadarabok elkészítését célzó szerződéseknek? | 317 |
| Mi az újítási kísérleti szerződés célja? | 318 |
| Mi az újítási hasznosítási szerződés célja, mik a tartalmi és formai kellékei? | 319 |
| Milyen célt szolgál a közreműködői szerződés? | 319 |
| Az úíjtások átadása | 320 |
| Újítás külföldre történő átadása esetén mely szervet terheli az újítás díjazása? | 320 |
| Az úíjtási javaslat benyújtása és nyilvántartása | 321 |
| Hogyan célszerű kialakítani az újítási javaslatok benyújtásával kapcsolatos vállalati rendet? | 321 |
| Mik az újítási javaslat formai és tartalmi kellékei? | 322 |
| Hogyan kell az újítási javaslatok átvételét s nyilvántartását megszervezni? | 323 |
| Hová nyújtsák be újítási javaslataikat a felügyeletet gyakorló szerv által kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozók? | 323 |
| Milyen védelmet élvez a szerző, ha újítási javaslatát a vállalatok meghatározott köre felett felügyeletet gyakorló minisztériumhoz nyújtba be? | 325 |
| Helyesen jár-e el az újítási előadó, ha az újítási javaslat iratait visszajuttatja a javaslattevőnek azzal az indokolással, hogy az nem tartalmazza a feladat megoldását? | 326 |
| Engedély újítási javaslat benyújtására | 327 |
| Mikor kell az engedélyt megadottnak tekinteni? | 327 |
| Kell-e mellékelni az engedélyt a más vállalathoz benyújtott újítási javaslathoz? | 328 |
| Az úíjtási javaslat elbírálása | 329 |
| Összeférhetetlenség | 331 |
| Hozzátartozóik javaslata tekintetében kik nem fejthetnek ki érdemi tevékenységet? | 332 |
| Kinek a hatáskörébe tarotzik a felügyeleti szerv által kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozók újítási javaslatainak az elbírálása? | 332 |
| Az újítási díj mértékének jóváhagyása, mely esetekben tartozik a felügyeletet gyakorló szerve hatáskörébe? | 333 |
| Az újításokkal kapcsolatos viták | 334 |
| Mikor és milyen jogsegélyei lehetőségeket vehetnek igénybe az újítók vitás újítási ügyekben? | 334 |
| Ki a szerzőségi perben az alperes? | 335 |
| Meddig érvényesíthető az újítási díj iránti igény a bíróságok előtt? | 335 |
| A bírósági út igénybevétele előtt köteles-e az újítási javaslattevő a szakszervezeti bizottság egyeztetését kérni? | 336 |
| Akadálya-e az újítási díj kifizetésének a köveletés elévülése? | 337 |
| A bíróság előtt pervesztes újítási javaslattevő kötelezhető-e perköltség viselésére? | 338 |
| Mikor időelőtti bírósághoz fordulni a sérelmes döntés ellen újítási ügyekben? | 338 |
| Lehet-e kényszeríteni a vállalatot a hasznosítási szerződésben vállalt kísérlet lefolytatására? | 339 |
| Kit kell az újítás hasznosítójának tekinteni kooperációs megállapodás esetében? | 339 |
| Az úíjtási díj forrása, elszámolása | 341 |
| Milyen forrásokból fizethető az újítási díj beruházái újítási esetén? | 341 |
| Az újításokkal kapcsolatos pénzügyi-, munkaügyi- és árszabályok | 342 |
| Milyen forrás terhére számolható el a szabadalmaztatási eljárás alatt álló újítás szerzőjének kifizetett újítási díj? | 342 |
| Milyen forrásokból fizethetők a pályázati díjak? | 342 |
| Mikor lehet felszámítani az újítási díjat a termék árában? | 342 |
| Mikor és milyen mértékű jövedelemadó terheli az újítási díjat? | 343 |
| Társújítók esetében, a részükre kifizetett újítási díjat hogyan kell figyelembe venni a jövedelemadózás szempontjából? | 344 |
| Munkabérként kell-e figyelembe venni az év végi részesedés mértékének meghatározásánál az év közben kifizetett újítási díjat? | 344 |
| Beszámít-e az újítási díj a dolgozót betegsége esetére megillető táppénz alapját képező átlagkeresetbe, | 345 |
| Közös vagyonnak minősül-e a házastársak valamelyikének kifizetett újítási díj? | 345 |
| A vállalat vezetőjének újításokkal kapcsolatos feladata, hatásköre | 346 |
| Hogyan kell kialakítani az újítások ügyintézésének legcélszerűbb formáját, az ehhez szükséges szervezetet? | 347 |
| Hogyan kell kialakítani az újítási feladattervek, pályázatok készítésének, közreadásának vállalati rendjét? | 348 |
| Hogyan kell meghatározni az újítások hasznosításában eredményesen közreműködők anyagi elismerésének vállalati rendjét? | 349 |
| Hogyan biztosíthatja a vállalat vezetője (a szövetkezet vezetősége) az újítások ügyinétzséének rendszeres ellenőrzését? | 350 |
| Hogyan célszerű kialakítani az újítómozgalom hatékony vállalati propaganda tevékenységét? | 351 |
| Az újítómozgalom társadalmi irányító, ellenőrző és az újítók érdekvédelmi szervei | 351 |
| Milyen feladatai vannak a vállalati szakszervezeti szerveknek az újítómozgalom társadalmi irányítása, ellenőrzése terén az újítók érdekvédelmében? | 351 |
| Mik a feladatai a szövetkezeti választott testületi szerveknek, a szövetkezeti újítómozgalom szervezésében, irányításában, ellnőrzésében, az újítók érdekeinek védelmében? | 353 |
| Az állami és társadalmi irányító, ellenőrző szervek újításokkal kapcsolatos feladatai, hatásköre | 354 |
| Az Országos Találmányi Hivatal feladatai és hatásköre | 354 |
| A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tanácsok feladatai, hatásköre | 354 |
| A társadalmi irányító és ellenőrző szervek feladatai, hatásköre | 355 |
| Hatályba léptető rendelkezések | 355 |
| Melyek a R. új anyagi jogi rendelkezései? | 355 |
| Melyek a R. új hatásköri és eljárási szabályai? | 356 |
| Jogszabály-gyűjtemény az újítási jog köréből | 358 |
| Iparjogvédelmi tevékenység kialakítása | |
| Az iparjogvédelmi tevékenység kialakítása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gazdálkodó egységeinél | 363 |
| Az iparjogvédelmi munka helye a mezőgazdaságban | 365 |
| A mezőgazdasági üzemek iparjogvédelmi szervezetének felépítése és főbb feladatainak kijelölése | 371 |
| Szervezési javaslat az iparjogvédelmi munkára és ügyrendre | 377 |
| Javaslat a 3000 fős egységek iparjogvédelmi szervezetére | 377 |
| A szervezet felépítése | 377 |
| A mezőgazdasági üzemeknél az iparjogvédelmi munka a témaválasztástól az értékesítésig | 378 |
| A szervezet elhelyezése | 379 |
| A szervezet hatáskörébe tartozó feladatok | 379 |
| A szervezet jogállása és általános hatásköre | 379 |
| A szellemi termékek (találmányok, újítások, know-how-ok) értékesítése | 382 |
| Az "üzemi szellemi termékek" fogalom meghatározása | 383 |
| A jelentős szellemi termékek meghatározása | 383 |
| Az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi termékekkel összefüggő jogintézmények | 383 |
| A mezőgazdasági üzemek iparjogvédelmi munkájának szervezése | 385 |
| Az újítások és találmányok intézésének üzemi rendje | 386 |
| Az újítási és találmányi javaslatok nyilvántartása, ügykezelés, érdemi ügyintézés | 386 |
| Az újítási javaslat benyújtását követő adminisztratív intézkedések | 388 |
| A találmányi javaslat benyújtását követő intézkedések | 389 |
| A javaslat naplózása utáni intézkedések | 389 |
| Az újítási javaslatok elbírálása | 390 |
| A találmányi javaslatok elbírálása | 390 |
| Az újítási javaslatok elbírálását követő intézkedések | 393 |
| A találmányi javaslat elbírálását követő érdemi ügyintézés | 394 |
| Az újítók anyagi-erkölcsi elismerése | 395 |
| Anyagi elismerés | 395 |
| Erkölcsi elismerés | 396 |
| Az OTH elnökének, a SZOT elnökségének, a TOT elnökségének, az ISZOT elnökségének közös irányelvei a "Kiváló Feltaláló" és "Kiváló Újító" kitüntetés adományozásához | 397 |
| A feltaláló erkölcsi-anyagi elismerése | 402 |
| Újítási feladattervek, pályázatok | 402 |
| Az újítások haszna | 405 |
| Védjeggyel kapcsolatos intézkedések | 406 |
| Ipari mintaoltalommal kapcsolatos intézkedések | 407 |
| Műszaki-szellemi termékekkel kapcsolatos intézkedések | 407 |
| Szellemi termék vásárlása | 414 |
| Az üzemi tájékoztatással kapcsolatos iparjogvédelmi intézkedések | 414 |
Folytatás Microsoft-tal