Iparjogvédelmi és újítási útmutató

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Bognár Istvánné: Iparjogvédelmi és újítási útmutató ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	471 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-221-041-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető
A szellemi alkotások felosztása és jelentősége	19
Találmányok szabadalmi oltalma
A találmány és a találmány oltalma	25
A szabadalmi oltalom tárgya	27
A szabadalmi oltalom feltételei	28
Újdonság	28
Haladó jelleg	31
Műszaki jelleg	32
Gyakorlati alkalmazhatóság	33
Szabadalmi oltalom	34
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek	36
A feltaláló	36
A szabadalmi igény	39
Szolgálati találmány	40
A szabadalmi oltalom fennállása	42
A szabadalmi oltalom keletkezése	42
A szabadalmi oltalom hatálya	42
A szabadalmi oltalom időtartama	44
A szabadalmi oltalom terjedelme	46
A szabadalmi oltalom korlátai	48
Jogutódlás	51
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom	52
Hasznosítási szerződés	54
Kényszerengedély	57
Igénybevétel honvédelmi érdekből	60
Bitorlás	61
Találmánybitorlás	61
Szabadalombitorlás	64
Nemleges megállapítás	65
A szabadalmi oltalom megszűnése	66
A szabadalomengedeélyezési eljárás	68
Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre	68
Nyilvánosság	70
Képviselet	70
A szabadalmi ügyek nyilvántarása	71
Igazolás	72
Nyelvhasználat	73
Bejelentési eljárás	73
A szabadalmi bejelentés	73
Elsőbbség	73
Alaki vizsgálat	77
Az érdemi vizsgálat köre	77
Teljes vizsgálat	78
Halasztott vizsgálat	79
Az érdemi vizsgálat lefolytatása	79
Módosítás és megosztás	80
Közzététel	81
Felszólalás	82
A szabadalom megadása	84
Az OTH eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos ügyekben	85
A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása	85
Megsemmisítési eljárás	85
Nemleges megállapítása eljárás	87
A szabadalmi leírás értelmezése	87
Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben	88
Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása	88
Igazolás - Képviselet	90
Törvényességi óvás	90
Hatáskör és illetékesség	90
Növényi szabadalom	92
A növény- és állatfajtákra vonatkozó szabadalom külön szabályai	94
Fajtaszabadalom	94
Az oltalmazható fajták köre	95
Az oltalom feltételei	95
A fajtanév	96
Az oltalom hatálya fajtaszabadalom esetén	97
Az oltalom terjedelme és időtartama	98
Az oltalom korlátai	99
A szabadalmi oltalom megszűnése	100
A szabadalomengedélyezési eljárás	101
Szolgálati találmány	103
Az állatfajtákra vonatkozó szabadalmi oltalom	103
A szolgálat találmányok díjazása	104
A feltaláló díjazása	104
A díjazás feltételei	105
Jogvita	111
Iparjogvédelmi együttműködés a KGST-államok között
A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
Áttekintés az iparjogvédelmi egyezményekről	135
A Szellemi Tulajdon Világszerte	137
A Párizsi Uniós Egyezmény (PUE)	142
Az egyenlő elbánás elve	143
Az elsőbbség	144
Általános rendelkezések	146
Szabadalmi Együttműködési Szerződés	146
A PCT nemzetközi bejelentési rendszere	147
A PCT előnyei	154
Hazai szabályozással rendezendő kérdések a PCT alapján	155
A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra vonatkozó strasbourgi Megállapodás	164
Az egyezmények általános jellemzése	164
A nemesített növényfajták oltalmára létesített - módosított - nemzetközi Egyezmény	169
Oltalmi forma	169
Fajtalista	172
Az oltalom feltételei	173
Vizsgálat	176
A fajtaoltalom hatálya	178
Fajtanév	181
Szervezeti változás	183
A know-how és az üzemi titok
Általános jellemzők és szabályok	189
A know-how-t érintő szabályozások a Ptk-n kívül	190
A Ptk rendelkezései a know-how-val kapcsolatban	192
Titokvédelem - üzemi titok	196
Árujelzők és ipari minták
Védjegyjog	201
A védjegyekre vonatkozó anyagi jogi szabályozás	203
A védjegyoltalom tárgya, megkülönböztető képesség, lajstromozási kötelezettség	203
Az áru megjelölésére általánosan használt megjelölések, az áru egyszerű ábrázolása	204
A kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét feltüntető megjelölések	205
A kizárólag mássalhangzókból, számból, számokból vagy egyszerű mértani ábrákból kialakított megjelölések	207
A védjegyoltalomból kizárt megjelölések	208
A védjegyoltalmi igény, az oltalom keletkezése, időtartama és hatálya	215
A használati szerződés	216
Jogutódlási átruházás	217
Védjegybitorlás, nemleges megállapítás	217
A védjegyoltalom megszűnése, törlés, a használat hiányának jogkövetkezménye	218
Védjegyeljárások	222
Az Országos Találmányi Hivatal előtt folyó védjegylajstromozási eljárás	222
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása lajstromozott védjegyekkel kapcsolatos ügyekben	225
Oltalom megszüntetési és nemleges megállapítási eljárások	227
A védjegyeljárások illetékei	228
Hatályos nemzetközi védjegyegyezmények	230
Védjegyoltalom biztosítása külföldön	330
A Párizsi Uniós Egyezmény védejegyekre vonatkozó rendelkezései	230
A védjegyek nemzetközi lajstromozására létesült Madridi Megállapodás	232
A nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos anyagi-jogi előírások	232
A bejelentési eljárás	234
Az oltalom elutasítása	235
A megújítási eljárás	236
A nemzetközi védjegyek nyilvántartása hazánkban	236
Az oltalom alatt álló nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárások	237
A nemzetközi védjegyeljárások díjai és illetékei	237
A nemzetközi áruosztályozási rendszer, a Nizzai Megállapodás és melléklete	237
A termékek és szolgáltatások összefoglaló csoportosítása	238
A mezőgazdaság és élelmezésipar védjegyeiből	244
Származási jelzések és eredetmegjelölések	250
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti Egyezmény	255
Az ipari mintaoltalom	258
Ipari mintaoltalom belföldön	258
Újdonsági követelmény	259
Az oltalomból kizárt minták	259
Jogosultság a mintaoltalomra, a szolgálati minta	260
A szerző személyhez fűződő jogai	260
Díjazás	260
Az oltalom keletkezése, időtartama, hatálya és megszűnése	261
A mintához és a mintaoltalomhoz fűződő jog megsértése	262
Mintaoltalmi eljárások	262
A mintaoltalom biztosítása külföldön, nemzetközi egyezmények	263
A mezőgazdaság és élelmezésipar ipari mintáiból	265
Újítások
Az újításnak tekintendő javaslatok köre	278
Mikor tartalmazza a javaslat a feladat megoldását?	278
Mikor műszaki jellegű a megoldás?	279
Mikor munka- vagy üzemszervezési jellegű a megoldás?	281
Mikor minősül viszonylag újnak a javasolt megoldás?	282
Mikor tekintendő hasznosnak a javasolt megoldás?	283
Inkurrens szerelési anyag értékesítését eredményező újítás esetén hogyan kell kiszámítani a vállalati hasznos eredményt?	284
Ha a tröszt a vállalattól, az újítás hasznosítása következtében keletkező nyereség egy részét elvonja, befolyásolja-e az újítási díj mértékét?	284
Mikor tartozik a javaslattevő munkaköri kötelességei közé az újítási javaslat tárgyát képező megoldás kidolgozása?	285
Lehet-e újítás tárgya a munkaköri feladat teljesítéseként kidolgozott megoldás?	285
Fizikai állományú dolgzónak tartozhat-e munkaköri kötelességei közé újítási javaslat tárgyát képező megoldás kidolgozása?	286
Milyen megoldások kidolgozása sorolható a műszaki állományú dolgozók munkaköri kötelességei közé?	286
Nyugdíjas újítási javaslata elutasítható-e azzal, hogy annak kidolgozása munkaköri kötelessége volt?	287
Az értékelemző munkában részt vevők által kidolgozott megoldások minden esetben csak munkaköri feladat teljesítéseként értékelhetők?	287
Nem a munkáltatóhoz benyújtott újítási javaslat esetén figyelembe kell-e venni a javaslattevő munkakörét?	288
Van-e olyan eset, amikor a munkaköri kötelesség körébe nem tartozó megoldásnál is vizsgálni kell, hogy az jelentős alkotó teljesítmény-e vagy sem?	288
Előzetes szerzdősben foglalt kötelezettségek teljesítéseként kidolgozott megoldás újításként való elismerését meg lehet-e tagadni azon a címen, hogy az előterjesztőnek munkaköri kötelességei közé tartozik?	289
Mikor nem fogadható el az újítási javaslat tárgyát képező megoldás azon a címen, hogy hasznosítása fogyasztói érdeket sértő minőségromlást eredményezne?	290
Mikor tekintendő a javasolt megoldás beruházási újításnak?	291
Az újítás szerzője	292
Van-e mód a szerző személyének, társszerzőség esetén a szerzőség arányának megváltoztatására?	292
Hogyan lehet újítással kapcsolatos (szerzői/újítói) jogot a vállatnál érvényesíteni?	292
Az újítással kapcsolatos szerzőségi (újítói) jogot meddig lehet érvényesíteni?	292
Lehet-e szocialista brigád újítás szerzője?	293
Megilleti-e a szerzői (újítói) jog az újítási javaslattevőt, ha az általa javasolt megoldást a vállalat elutasítja, de később mégis hasznosítja?	293
Átruházható-e, örökölhető-e az újítás szerzősége?	294
Szerzőségi, társszerzőségi igényt hogyan lehet mással szemben érvényesíteni?	294
Meddig érvényesíthető mással szemben a szerzőségi, társszerzőségi igény?	294
Van-e joga az egyszemélyi elbírálónak dönteni arról, hogy az újítási javslatnak ki vagy kik a szerzői, illetőleg társsszerzői?	295
Két azonos megoldást tartalmazó újítási javaslat szerzői közül elismerhető-e a később beérkezett javaslat szerzője újítóként azon a címen, hogy javaslatához részletes műhelyrajzot is melléklet?	295
Összevonhat-e az egyszemélyi elbíráló két újítási javaslatot egy javaslattá?	296
Milyen szerepe van az üzemi szakszervezeti bizottságoknak az újításokkal kapcsolatos szerzőségi vitákban?	297
Az újító erkölcsi elismerése	297
Mikor illeti meg az újítót az újítói tanúsítványt?	298
Kik jogosultak a "Kiváló Újító" kitüntetés adományozására?	298
Kik és hogyan tehetnek javaslatokat a "Kiváló Újító" kitüntetés adományozására?	299
Megilleti-e az újítót a "Kiváló Újító" kitüntetés valamelyik fokozatának adományozásakor pénzjutalom vagy jutalomszabadság?	301
Adományozható-e "Kiváló Újító" kitüntetés a kiemelkedően eredményesen dolgozó újítási előadóknak, munkájuk erkölcsi elismeréseként?	301
Időhatárokhoz van-e kötve a "Kiváló Újító" kitüntetés adományozása alapjaként figyelembe vehető újítói tevékenység?	302
Az újító anyagi elismerése	302
Milyen tényezőktől függ az újítási díj mértéke?	303
Új termékeket eredményező újítás esetén megállapítható-e az újítási díj az új termék önköltségének meghatározott százalékában?	305
Újítás alapján készült termék felhasználásának esetén köteles-e a felhasználó úíjtási díjat fizetni?	306
Az újítás hasznosítása következtében, az addiginál kisebb ráfordítással előállítható termék eladási árát köteles-e vállalt a hasznosítás megkezdésétől számított, meghatározott idő elteltével, az újítás hasznával arányosan csökkenteni?	307
A munkaviszonyon kívül, egyéb jogviszony keretében munkát végző nyugdíjas keresetét korlátozó rendelkezések mely esetben adnak felmentést e korlátozások alól?	307
Mennyi az újítónak kifizethető újítási díj legkisebb összege,	308
Milyen szempontok szerint kell az újítási díj mértékét megállapítani?	309
Lehet-e az újítási díj alapja az egy évnél hosszabb idő alatt keletkezett haszon is?	311
Melyek az úíjtások hasznossága mértéke mérésének speciális esetei?	312
Ha egy újítási feladattervi pontra benyújtott megoldás később szabadalmi oltalomban részesül, le kell-e vonni a találmányi díjból a "külön feladattervi jutalom" címén kifizetett összeget?	313
Az újító költségeinek megtérítése	314
Hogyan és milyen mértékű díjazás ellenében vehet részt az újító javaslata hasznosításában?	315
A végzett munka ellenértéke megállapításánál milyen bérezési elveket kell alkalmazni?	315
Szükséges-e a munkáltató hozzájárulása munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez, újítás, vagy találmány hasznosításában való közreműködésre?	315
Újítási szerződések	316
Mi az újítás kidolgozására vonatkozó előzetes szerződés lényege, előnye a dolgozó és a vállalat számára?	317
Mik a tartalmi és formai kellékei az újítás hasznosításához szükséges tervek, rajzok, mintadarabok elkészítését célzó szerződéseknek?	317
Mi az újítási kísérleti szerződés célja?	318
Mi az újítási hasznosítási szerződés célja, mik a tartalmi és formai kellékei?	319
Milyen célt szolgál a közreműködői szerződés?	319
Az úíjtások átadása	320
Újítás külföldre történő átadása esetén mely szervet terheli az újítás díjazása?	320
Az úíjtási javaslat benyújtása és nyilvántartása	321
Hogyan célszerű kialakítani az újítási javaslatok benyújtásával kapcsolatos vállalati rendet?	321
Mik az újítási javaslat formai és tartalmi kellékei?	322
Hogyan kell az újítási javaslatok átvételét s nyilvántartását megszervezni?	323
Hová nyújtsák be újítási javaslataikat a felügyeletet gyakorló szerv által kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozók?	323
Milyen védelmet élvez a szerző, ha újítási javaslatát a vállalatok meghatározott köre felett felügyeletet gyakorló minisztériumhoz nyújtba be?	325
Helyesen jár-e el az újítási előadó, ha az újítási javaslat iratait visszajuttatja a javaslattevőnek azzal az indokolással, hogy az nem tartalmazza a feladat megoldását?	326
Engedély újítási javaslat benyújtására	327
Mikor kell az engedélyt megadottnak tekinteni?	327
Kell-e mellékelni az engedélyt a más vállalathoz benyújtott újítási javaslathoz?	328
Az úíjtási javaslat elbírálása	329
Összeférhetetlenség	331
Hozzátartozóik javaslata tekintetében kik nem fejthetnek ki érdemi tevékenységet?	332
Kinek a hatáskörébe tarotzik a felügyeleti szerv által kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozók újítási javaslatainak az elbírálása?	332
Az újítási díj mértékének jóváhagyása, mely esetekben tartozik a felügyeletet gyakorló szerve hatáskörébe?	333
Az újításokkal kapcsolatos viták	334
Mikor és milyen jogsegélyei lehetőségeket vehetnek igénybe az újítók vitás újítási ügyekben?	334
Ki a szerzőségi perben az alperes?	335
Meddig érvényesíthető az újítási díj iránti igény a bíróságok előtt?	335
A bírósági út igénybevétele előtt köteles-e az újítási javaslattevő a szakszervezeti bizottság egyeztetését kérni?	336
Akadálya-e az újítási díj kifizetésének a köveletés elévülése?	337
A bíróság előtt pervesztes újítási javaslattevő kötelezhető-e perköltség viselésére?	338
Mikor időelőtti bírósághoz fordulni a sérelmes döntés ellen újítási ügyekben?	338
Lehet-e kényszeríteni a vállalatot a hasznosítási szerződésben vállalt kísérlet lefolytatására?	339
Kit kell az újítás hasznosítójának tekinteni kooperációs megállapodás esetében?	339
Az úíjtási díj forrása, elszámolása	341
Milyen forrásokból fizethető az újítási díj beruházái újítási esetén?	341
Az újításokkal kapcsolatos pénzügyi-, munkaügyi- és árszabályok	342
Milyen forrás terhére számolható el a szabadalmaztatási eljárás alatt álló újítás szerzőjének kifizetett újítási díj?	342
Milyen forrásokból fizethetők a pályázati díjak?	342
Mikor lehet felszámítani az újítási díjat a termék árában?	342
Mikor és milyen mértékű jövedelemadó terheli az újítási díjat?	343
Társújítók esetében, a részükre kifizetett újítási díjat hogyan kell figyelembe venni a jövedelemadózás szempontjából?	344
Munkabérként kell-e figyelembe venni az év végi részesedés mértékének meghatározásánál az év közben kifizetett újítási díjat?	344
Beszámít-e az újítási díj a dolgozót betegsége esetére megillető táppénz alapját képező átlagkeresetbe,	345
Közös vagyonnak minősül-e a házastársak valamelyikének kifizetett újítási díj?	345
A vállalat vezetőjének újításokkal kapcsolatos feladata, hatásköre	346
Hogyan kell kialakítani az újítások ügyintézésének legcélszerűbb formáját, az ehhez szükséges szervezetet?	347
Hogyan kell kialakítani az újítási feladattervek, pályázatok készítésének, közreadásának vállalati rendjét?	348
Hogyan kell meghatározni az újítások hasznosításában eredményesen közreműködők anyagi elismerésének vállalati rendjét?	349
Hogyan biztosíthatja a vállalat vezetője (a szövetkezet vezetősége) az újítások ügyinétzséének rendszeres ellenőrzését?	350
Hogyan célszerű kialakítani az újítómozgalom hatékony vállalati propaganda tevékenységét?	351
Az újítómozgalom társadalmi irányító, ellenőrző és az újítók érdekvédelmi szervei	351
Milyen feladatai vannak a vállalati szakszervezeti szerveknek az újítómozgalom társadalmi irányítása, ellenőrzése terén az újítók érdekvédelmében?	351
Mik a feladatai a szövetkezeti választott testületi szerveknek, a szövetkezeti újítómozgalom szervezésében, irányításában, ellnőrzésében, az újítók érdekeinek védelmében?	353
Az állami és társadalmi irányító, ellenőrző szervek újításokkal kapcsolatos feladatai, hatásköre	354
Az Országos Találmányi Hivatal feladatai és hatásköre	354
A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tanácsok feladatai, hatásköre	354
A társadalmi irányító és ellenőrző szervek feladatai, hatásköre	355
Hatályba léptető rendelkezések	355
Melyek a R. új anyagi jogi rendelkezései?	355
Melyek a R. új hatásköri és eljárási szabályai?	356
Jogszabály-gyűjtemény az újítási jog köréből	358
Iparjogvédelmi tevékenység kialakítása
Az iparjogvédelmi tevékenység kialakítása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gazdálkodó egységeinél	363
Az iparjogvédelmi munka helye a mezőgazdaságban	365
A mezőgazdasági üzemek iparjogvédelmi szervezetének felépítése és főbb feladatainak kijelölése	371
Szervezési javaslat az iparjogvédelmi munkára és ügyrendre	377
Javaslat a 3000 fős egységek iparjogvédelmi szervezetére	377
A szervezet felépítése	377
A mezőgazdasági üzemeknél az iparjogvédelmi munka a témaválasztástól az értékesítésig	378
A szervezet elhelyezése	379
A szervezet hatáskörébe tartozó feladatok	379
A szervezet jogállása és általános hatásköre	379
A szellemi termékek (találmányok, újítások, know-how-ok) értékesítése	382
Az "üzemi szellemi termékek" fogalom meghatározása	383
A jelentős szellemi termékek meghatározása	383
Az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi termékekkel összefüggő jogintézmények	383
A mezőgazdasági üzemek iparjogvédelmi munkájának szervezése	385
Az újítások és találmányok intézésének üzemi rendje	386
Az újítási és találmányi javaslatok nyilvántartása, ügykezelés, érdemi ügyintézés	386
Az újítási javaslat benyújtását követő adminisztratív intézkedések	388
A találmányi javaslat benyújtását követő intézkedések	389
A javaslat naplózása utáni intézkedések	389
Az újítási javaslatok elbírálása	390
A találmányi javaslatok elbírálása	390
Az újítási javaslatok elbírálását követő intézkedések	393
A találmányi javaslat elbírálását követő érdemi ügyintézés	394
Az újítók anyagi-erkölcsi elismerése	395
Anyagi elismerés	395
Erkölcsi elismerés	396
Az OTH elnökének, a SZOT elnökségének, a TOT elnökségének, az ISZOT elnökségének közös irányelvei a "Kiváló Feltaláló" és "Kiváló Újító" kitüntetés adományozásához	397
A feltaláló erkölcsi-anyagi elismerése	402
Újítási feladattervek, pályázatok	402
Az újítások haszna	405
Védjeggyel kapcsolatos intézkedések	406
Ipari mintaoltalommal kapcsolatos intézkedések	407
Műszaki-szellemi termékekkel kapcsolatos intézkedések	407
Szellemi termék vásárlása	414
Az üzemi tájékoztatással kapcsolatos iparjogvédelmi intézkedések	414