Iparjogvédelmi kézikönyv

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Bendzsel Viktor: Iparjogvédelmi kézikönyv ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	665 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-221-905-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben	19
Jogi ismeretek	25
Alapfogalmak	25
Az állam	25
Ajog	26
A jogalkotás és a jogalkalmazás	27
Államszervezetünk	28
A legfelsőbb államhatalmi szervek	28
Az államigazgatás központi szervei	29
A tanács és szervei	30
A bíróságok	30
Az ügyészségek	31
Az állam és a közbiztonság védelme	32
A jogrendszerünk	32
Államjog (alkotmányjog)	32
Államigazgatási jog	33
Büntetőjog	34
Munkajog	35
Családjog	35
Polgári jog	36
Polgári eljárások	49
A polgári per	49
Nemperes (perenkívüli eljárások)	51
A bírósági végrehajtás	52
A találmányok szabadalmi oltalma	55
A műszaki megoldások iparvédelmi státusa a külső és belső jogviszonyokban	55
A találmányok védelmének elvi alapjai, története, jogi szabályozása	60
A magyar szabadalmi jog alapvető szabályai	63
A szabadalmazhatóság	63
A szabadalmazhatóság feltételei	63
Az újdonság	64
A haladó jelleg	72
A műszaki jelleg	74
A gyakorlati alkalmazhatóság	75
A szabadalmi oltalom, kizárás a szabadalmi oltalomból	75
A találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek	77
A feltaláló személyhez fűződő jogai	77
A szabadalmi igény	82
A szolgálati találmány	84
A szabadalmi oltalom keletkezése	88
A szabadalmi oltalom hatálya	89
A szabadalmi oltalom időtartama	93
A szabadalmi oltalom terjedelme	94
A szabadalmi oltalom korlátai	99
Jogutódlás	101
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom	104
Hasznosítási szerződés	106
A hasznosítási szerződés megkötése	106
A felek jogai és kötelezettségei	106
A hasznosítási szerződés megszűnése	107
A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya	107
Szabadalmi kényszerengedély, igénybevétel	113
Kényszerengedély a találmány hasznosításának elmulasztása miatt	113
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt	113
Közös szabályok a kényszerengedélyekre	113
Igénybevétel honvédelmi érdekből	115
Találmány- és szabadalombitorlás	116
Találmánybitorlás	116
Szabadalombitorlás	117
A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén	54
Nemleges megállapítás	120
A szabadalmi oltalom megszűnése	121
Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése	121
A végleges szabadalmi oltalom megszűnése	121
A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése	123
Lemondás a szabadalmi oltalomról	124
A szabadalmi oltalom megsemmisítése és korlátozása	125
A díjak visszkaövetelése	126
Az Országos Találmányi Hivatal előtti szabadalmi eljárások közös szabályai	127
Az OTH hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyek	127
Az államigazgatási eljárás általános szabláyainak alkalmazása	127
Nyilvánosság	129
Képviselet	130
A szabadalmi ügyek nyilvántartása	131
Az igazolás	134
A nyelvhasználat	135
A szabadalmi bejelentés	136
Általános követelmények	136
A szabadalmi bejelentés kellékei	1470
A bejelentési kérelem	141
A leírás és az igénypontok	474
A szabadalmi bejelentés elbírálása	153
A találmány egysége	154
A bejelentés elsőbbsége	158
Az adatközlés	158
A szabadalmi bejelentés alaki vizsgálata	160
A szabadalmi bejeletés érdemi vizsgálatának köre	170
A teljes vizsgláat	174
A halasztott vizsgálat	178
Az érdemi vizsgálat lefolytatása	180
A módosítás és a megosztás	182
A közzététel	184
A szabadalom megadása	185
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos ügyekben	185
A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása	187
A megsemmiítési eljárás	188
A megsemmísítési jogalapok	190
A nemleges megállapítási eljárás	191
Az eljárás menete, a határozat	193
A szabadalmi leírás értelmezése	196
Az értelmezési eljárás és a szakvélemény	197
Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben	199
Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása	199
Hatáskor és illetékesség	202
A bíróság összetétele	202
A Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása	202
Kizárás	206
Igazolás	207
Képviselet	207
Határozat	208
Szabadalmi perek	210
Hatáskör és illetékesség	210
A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok	211
A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételei	211
A növényfajták szabadalmi oltalmából eredő jogok és kötelezettségek	213
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata	214
A növényfajtára adott szabadalom megsemmisítése, a fajtanév törlése	216
Az általános szablyok alkalmazása	217
Az állatfajták szabadalmi oltalma	218
A szolgálati találmányok díjazása és egyéb intézkedések	218
A szolgálati találmány feltalálójának díjazása	218
Díjazás növény- és állatfajta esetén	226
A közreműködés	227
Az erkölcsi elismerés	229
A díjak forrása és elszámolása	231
Az illetékmentesség	231
Az összeférhetetlenség	231
Hatálybalépés	233
A talámányokkal összefüggő fontosabb pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályok	234
A találmányokkal kapcsolatos kifizetések forrása	234
A szabadalmi eljárás alatt álló újítások díjának elszámolása	234
A gazdálkodó szervezet nyereségadó-kedvezménye a találmányokkal kapcsolatban	234
A találmányokkal összefüggő fontosabb árszabályok	235
A találmányi díjak felszámíthatósága a műszaki-tervezési munkák díjazásánál	236
Kedvezmények a feltalálók, közreműködők által fizetendő illetékre	236
Adófizetés a találmányból származó jövedelem után	236
A találmányi díjak figyelembevétele a nyugdíj szempontjából	237
A találmányi díj figyelembevétele a házassági vagyonközösség és a gyermektartásdíj szempontjából	237
A feltalálók devizakedvezményei	238
Felkaroló szervezetek, innovációs hitel	238
Újítási jog	239
Az újítomozgalom jelentősége	239
Az újítások jogi szabályozásának fő jellemzői	240
Az újítómozgalom, az újítás és az újító fogalma	241
Az újítómozgalom	241
Az újítás	143
Az újító	249
Az újítói jogok érvényesíthetősége	252
Az újítási javaslat benyújtása és nyilvántartása	252
Engedély újítási javaslat benyújtására	255
Az újítási javaslat elbírálása	256
Az újításokkal kapcsolatos érdekvédelem	259
Az újítás átadása	259
Az újító díjazása	262
A hasznos eredmény megállapítása eszmei alapon	268
Az újítási díj mértéke	268
A közreműködés	273
Az erkölcsi elismerés	276
A díjak forrása és elszámolása	278
Az újítással kapcsolatos viták	280
Illetékmentesség	281
Az összeférhetetlenség	282
A jelentős népgazdasági eredménnyel járó újítás	283
A gazdálkodó szervezet vezetőjének feladatai	284
Az újítási szabályzat	286
Az Országos Találmányi Hivatal feladatai	288
A minisztériumok és a tanácsi szervek feladatai	288
Az újítómozgalom társadalmi irányítói és az újítók érdekvédelmi szervei	289
Hatálybalépés	290
Bírósági eljárás és gyakorlat szabadalmi ügyekben	291
Találmányok szabadalmazhatósága	291
Szabadalom megsemmisítése	293
Nemleges megállapítási eljárás	293
Bírósági hatáskör szabadalmi ügyekben	294
Az OTH határozatának hatályon kívül helyezése szabadalmi ügyekben	295
Bírósági gyakorlat szabadalmi perekben	296
Találmánybitorlás	296
Szabadalombitorlás	296
Bírósági gyakorlat a szabadalommal kapcsolatos perekben	297
A találmány szerzőségével kapcsolatos viták	297
Szabadalomhasznosítási szerződésből eredő jogviták	298
Bírósági jogviták a szolgálati találmányért járó díjazás körében	304
Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés	306
A nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatok jelentősége, szabályozása	306
Univerzális ilparjogvédelmi együttműködés	308
A Szellemi Tulajdon Világszervezete	308
Az iparjogvédelmi vonatkozású, univerzális jellegű nemzetközi szerződések rendszerének áttekintése	309
A Magyarországon hatályos univerzális nemzetközi iparjogvédelmi szerződések	310
A Párizsi Uniós Egyezmény	311
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés	319
Budapesti Szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elimerésére	325
Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény	326
A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra vontakozó Strassbourgi Megállapodás	328
Iparjogvédelmi Együttműködés a KGST keretében	328
Moszkvai Megállapodás	329
Lipcsei Megállapodás	330
Havannai Megállapodás	331
Regionális iparjogvédelmi együttműködés a tőkés és a fejlődő országok csoportjai között	332
A nyugat-európai szabadalmi integráció	333
A Müncheni Egyezmény	333
A Luxemburgi Egyezmény	335
Kétoldalú nemzetközi szerződések	336
A nemzetközi magánjog iparjogvédelmi vonatkozásai	336
A nemzetközi magánjog jelentősége az iparjogvédelemben	336
A terület elv és más kapcsolóelvek viszonya	337
A vállalatok között létrejövő nemzetközi együttműködési megállapodások keretében felmerülő iparjogvédelmi kérdések	339
Nemzetközi vállalatközi együttműködési megállapodások	339
A közös találmányok, know-how, használati minták és ipari minták létrahozásával összefüggő kérdések	339
A közös találmányokra, know-how-ra, használati mintákra és ipari mintákra vonatkozó jogok oltalma és hasznosítása	340
Az együttműködő szervezetek keretében a közös találmányok, know-how, használati minták és ipari minták kapcsán létrejövő továbbfejlesztések és az együttműködés körébe tartozó önálló találmányok	340
A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kapcsán szabadalmi kutatások és vizsglatok végzése	341
Közös védjegyek kifejlesztése és használata	341
Nemzetközi magánjogi kérdések	341
A jogviták rendezése	341
A KGST keretében kötött együttműködései megállapodások egyes kérdései	341
Külföldi szabadalmi és használati minta jog	342
A külföldi oltalom megszerzésének általános szempontjai	342
A külföldi szabadalmi oltalom megszerzéséről általában	343
A külföldi szabadalmi bejelentések előkészítése	343
Szabadalmi rendszerek	348
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés	350
Alapismeretek a fontosabb külföldi országok szabadalmi és haszálati minta jogával kapcsolatban	352
Amerikai Egyesült Államok	353
Argentína	356
Ausztrália	357
Ausztria	360
Belgium	360
Brazília	362
Bulgária	363
Csehszlovákia	364
Dánia	364
Európa	366
Finnország	368
Franciaország	369
Görögország	371
Hollandia	372
India	374
Izrael	376
Japán	377
Jugoszlávia	379
Kanada	380
Kína	382
Lengyelország	383
Nagy-Britanni	385
Német Demokratikus Köztársaság	287
Német Szövetségi Köztársaság	289
Norvégia	391
Olaszország	391
Portugália	394
Spanyolország	395
Svájc	396
Svédország	398
Szovjetunió	400
Törökország	401
Védjegy és ipari mintaoltalmi jog	405
Védjegyjog	405
A védjegyoltalomra való alkalmasság	406
A megkülönböztető képesség hiánya	406
Az áru megjelölésére általánosan használt megjelölések	406
A kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyté vagy előállítási idejét feltüntető megjelölések	407
A kizárólag mássalhangzókból, számból, egyszerű mértani ábrából álló megjelölések	409
A védjegyoltalomból kizárt megjelölések	410
A megtévesztő megjelölések	410
A jogszabályt, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályt sértő megelölések	412
A másnak személyi jogát megjelölések	412
A közismert védjegyek	412
A hivatalos ellenőrzési, szavatossági, hitelességi jegyből, bélyegből, vagy ezek utánzatából álló megjelölések	413
A két évnél nem régebben más javára oltalom alatt állott védjegyekkel azonos megjelölések	414
A másnak védjegyével vagy korábban használt megjelölsésvel összetéveszthető megjelölések	414
A szabadalmazott növény- vagy állatfajták neve	416
Az állami, hatósági jelzések alkalmazása védjegyekben	416
Jogosultság védjegyhez	417
Az oltalmi idő és az oltalom hatálya	417
Használati szerződés	418
Jogutódlás	418
A védjegyoltalom megszűnése	418
A használat hiányának jogkövetkezménye	419
Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre és az eljárási előírások	420
Védjegyoltalom szerzés és fenntartás (lajstromozás, megújítás)	421
Védjegyeljárások a bíróságok előtt	421
Védjegyilletékek	421
A védjegyoltalom biztosítása külföldön	422
A Párizsi Uniós Egyezmény védjegy előírásai	422
Védjegyek nemzetközi lajstromozása. A nemzetközi oltalmi rendszer	423
A nemzetközi áruosztályozási rendszer	424
Földrajzi árujelzők	424
Származási jelzés	425
Eredetmegjelölés	426
Ipari mintaoltalom	434
Ipari mintaoltalom belföldön	435
Az újdonság követelmény	436
Az oltalomból kizárt minták	436
Jogosultság a mintaoltalomra	436
A szerző személyhez fűződő jogai	437
A mintaoltalom díjazása	437
Az oltalom keletkezése, időtartama, hatálya és megszűnése	438
A mintához és a mintaoltalomhoz fűződő jog megsértése	439
Mintaoltalmi eljárások	439
A mintaoltalmi eljárások illetékei	439
Az ipari minták nemzetközi letétbehelyezésére létesült Hágai Megállapodás	440
Locarnói Megállapodás a mintaoltalomban részesíthető termékek osztályozásáról	442
Bírósági eljárás és gyakorlat védjegy és ipari minta ügyekben	443
Védjegy ügyek	443
Státus ügyek	443
Peres és egyéb peren kívüli ügyek	447
Jogesetek	448
Ipari mintaügyek	451
Státus ügyek	452
Peres és egyéb peren kívüli ügyek	453
Jogesetek	453
Külföldi országok védjegy és ipari minta joga	454
Külföldi védjegyoltalom	454
A védjegy fogalma	455
Jogszerzés	457
Az oltalom feltételei	458
Lajstromozási eljárás	460
Az oltalom időtartama	462
A védjegy használatával összefüggő kérdések	463
Átruházás, használat engedély	465
A védjegyoltalomból eredő jog, jogsértés	467
Ipari mintaoltalom külföldön	467
Az oltalom tárgya	468
Az oltalom időtartama	468
Az engedélyezési eljárás	468
Az oltalomból eredő jogok	468
Versenyjog	473
A versenyjog tárgya, fogalma, felépítése	473
Versenyjog és iparjogvédelem	475
A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény (TGT)	475
A tisztességtelen verseny tilalma	476
Iparjogvédelmi dokumentáció és információ	482
Az iparjogvédelmi információk szerepe	482
Iparjogvédelmi dokumentumok (Hivatalos kiadványok)	483
Szabadalmi osztályozások	506
Szabadalmi dokumentumok feldolgozása : kivonatok	513
Az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tára	516
Iparjogvédelmi kutatási és vizsgálatok	524
A számítógép felhasználása a szabadalmi információs rendszerekben	528
Szabadalmi figyelőszolgálatok	534
Nemzetközi együttműködés a szabadalmi információ terén	536
Licenc és know-how forgalom	540
A szellemi termék-forgalom egyes kérdései	540
A nemzetközi piac jellegzetességei	540
Műszaki-szellemi termékek és a vállalat	544
A licenciaszerződések fogalma és szabályozása	554
A szabadalmi törvény általános rendelkezései	554
A licenciaszerződések megkötése és tartalma	557
A vállalati iparjogvédelmi szervezet tevékenysége	567
A vállalati iparjogvédelmi tevékenység szükségessége és a vállalati munkában betöltött szerepe, valamint tevékenységi köre	567
A vállalati iparjogvédelmi tevékenység feladatai a vállalati innovációs folyamatban	567
A vállalati iparjogvédelmi tevékenység eszközei	569
Az iparjogvédelmi munka vállalati rendje	573
Találmányok, szabadalmak	573
Védjegyek	577
Ipari minták	579
Az iparjogvédelem közgazdasági kérdései	580
A gazdaságirányítási rendszer sajátosságai az iparjogvédelem szemszögéből	580
A gazdaságirányítási rendszer alapvonásai	581
Tervezés	582
Szabályozás	583
Szervezeti rendszer	586
Az iparjogvédelmi tevékenység közgazdsági tartalma és szabályozása	588
A szabadalom közgazdasági hatásmechanizmusa	588
Az iparjogvédelem általános gazdasági szabályozása	591
Az iprajogvédelem közvetlen pénzügyi szabályozása	593
Az újítás és találmányi tevékenység eredményének meghatározása	595
A hasznos eredménye meghatározásának közgazdasági problémái	595
A hasznos eredmény főbb típusai és megjelenési formái	599
Az újítási és találmányi tevékenység eredményeinek statisztikai számbavétele	603
Az iparjogvédelem és az innováció	604
A kerativitás, a műszaki alkotóképesség fejlesztése	604
Az alkotás folyamata	605
Az alkotás belső és külső feltételei	606
Az alkotóképesség fejlesztése	608
A felfedezés Pólya-féle mestersége	609
A brain storming	609
A Delphi-módszer	610
Az innováció, az innovativitás fejlesztése	611
Iparvédelmi oktatás. Az iparvédelmi szakértői tevékenység	614
Az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés	614
Az iparjogvédelmi képzés múltja	614
Az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés jelenlegi hazai rendszere	617
Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység	323
Az iparjogvédelmi képviselet szabályai	324
Ki járhat el képviselőként?	325
A képviseletre adott megbízás létrejötte	326
A megbízás köre	328
A meghatalmazottak köre	328
A képviselő felelőssége	329
A képviselő magatartása	630
Külföldre irányuló iparjogvédelmi ügyek képviseletéről	631
Az iparjogvédelem körében alkalmazandó fontosabb jogszabályok és állásfoglalások	635
Iparjogvédelmi vonatkozású bírósági határozatok mutatója	642
Tárgymutató	651