1.034.865

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Iparvállalatok pénzgazdálkodása

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 306 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből

I. FEJEZET
A pénzügyi rendszer
1. A PÉNZÜGYI RENDSZER ÁLTALÁBAN

Az anyagi javak termelése képezi a társadalom létének és fejlődésének alapját, amely társadalmi... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből

I. FEJEZET
A pénzügyi rendszer
1. A PÉNZÜGYI RENDSZER ÁLTALÁBAN

Az anyagi javak termelése képezi a társadalom létének és fejlődésének alapját, amely társadalmi méretekben állandóan és egyre bővülő mértékben folyik. A felhalmozott munkaeszközök és munkatárgyak - együttesen a termelési eszközök - mint a társadalom termelési alapjai, egyesülve a dolgozók munkájával jelentik a társadalom termelőerőit, amelyek meghatározzák az anyagi javak újratermelésének terjedelmét és színvonalát. A megtermelt és forgalomba hozott anyagi javak a szocialista társadalomban is áruformát öltenek és a tervgazdálkodás keretén belül áruformában kerülnek elosztásra. A szocialista gazdasági rendszerben az árutermelés léte határozza meg a pénz szerepét és funkcióit. A szocialista újratermelés folyamata a pénz közbenjöttével bonyolódik. A pénz közvetíti az áruk mozgását, az eladók és vevők, a termelők és felhasználók között. Az áruforgalom keretében az áru és a pénz helyet cserél, tehát értékváltozás nem következik be, az árumozgás és a pénzmozgás szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ugyancsak a pénz segítségével történik az újratermelési folyamat során létrejött új érték, a nemzeti jövedelem döntő részének elosztása és újraelosztása a termelésben részt vevő dolgozók részére bér formájában, illetve az államháztartás részére az állami feladatok ellátására. Ebben az esetben az új érték, a jövedelem átadásával az áru és pénzmozgás elválik egymástól, önálló pénzmozgás jelenik meg. Az önálló mozgást végző pénzmennyiség mögött ugyanolyan értéket képviselő árutömeg áll rendelkezésre mindaddig, amíg a pénzmennyiség tulajdonosai az áruk felhasználását igénylik. Az elosztott jövedelmek felhasználásakor a pénz és az áru ismét találkozik, az áruforgalom és a pénzmozgás közvetlen kapcsolata létrejön. Azokat a szabályokat, jogilag szabályozott formákat, amelyek keretében az újratermelési folyamat során a pénzmozgás, a nemzeti jövedelem elosztása és újraelosztása végbe megy, továbbá azokat a szerveket és szervezeteket, amelyek közben jöttével a pénzmozgások bonyolódnak, együttesen pénzügyi rendszernek nevezzük. Attól függően, hogy a népgazdaság mely területén végbemenő pénzmozgásról van szó, beszélhetünk az állami vállalatok, a szövetkezetek, a szocialista állam vagy a lakosság pénzügyeiről. Az egyes gazdasági területek pénzügyei természetesen egymáshoz is szorosan kapcsolódnak. Pl. az állami vállalatok pénzügyei közvetlen kapcsolatban vannak a költségvetés vagy a lakosság pénzügyeivel. Könyvünkben az állami vállalatokon belül az iparvállalatok pénzügyi rendszerét tárgyaljuk, ennek keretében elsősorban a szocialista állammal való pénzügyi kapcsolataikra térünk ki részletesen. Vissza

Tartalom

I. A pénzügyi rendszer 3
1. A pénzügyi rendszer általában 3
2. Az állami költségvetés 5
A költségvetés bevételei 6
A költségvetés kiadásai 6
A költségvetés szerkezete 7
3. A pénzügyi mérlegek 9
A vállalatok bevételi és kiadási mérlege 9
A lakosság bevételi-kiadási mérlege 10
A hitelmérleg 10
Nemzetközi fizetési mérleg 10
összevont pénzügyi mérleg 11
4. A vállalati pénzügyi rendszer fő vonásai 11
II. A vállalatok pénzügyi szervezete és irányítása 15
1. A vállalat mint gazdasági egység 15
2. A vállalat eszközei és azok körforgása 17
3. Az önálló elszámolás 19
4. A központi pénzügyi irányítás szervei 23
Az országgyűlés 23
A Minisztertanács 24
Gazdasági Bizottság 24
Pénzügyminisztérium 24
5. A bankrendszer 27
Magyar Nemzeti Bank 27
Magyar Beruházási Bank 29
Országos Takarékpénztár 29
6. Irányító szervek és vállalatok pénzügyi szervezete 30
III. Az állóeszköz-gazdálkodás pénzügyi vonatkozásai 34
1. Beruházási alapfogalmak 34
Népgazdasági beruházás 34
A beruházások osztályozása 35
A beruházások anyagi-műszaki összetétele 36
2. A beruházások tervezési és engedélyezési rendszere 37
A beruházások gazdasági-műszaki tervezése 37
A beruházási program egyeztetése, felülvizsgálata és a beruházások engedélyezése 39
3. A beruházások megvalósítása 40
A beruházások műszaki tervezése 41
A beruházások megvalósítására kötött szerződések és azok teljesítése 41
4. A beruházások finanszírozása
A beruházások finanszírozásának előfeltételei 43.
A beruházások finanszírozásának pénzügyi forrásai 44
Költségvetési juttatás 44
Saját pénzügyi források 44
Bankhitelből megvalósított beruházások 46
A beruházási költségek kiegyenlítése 46
Tervezési munkák elszámolása 47
Építési munkák elszámolása 48
Technológiai szerelési munkák elszámolása 50
Szállítási szerződésen alapuló teljesítmények elszámolása 51
Saját vállalkozásban végzett munkák elszámolása 51
A beruházások üzembe helyezése és értékelése 51
A beruházások bankellenőrzése 52
5. A beruházók és a tervezők egyszeri jutalmazása 53
A jutalmazási feladat és a jutalmazási alap megállapítása 53
A jutalomösszeg megállapítása, felosztása és kifizetése 55
Részjutalmak megállapítása és folyósítása 57
6. Felújítási alapfogalmak 57
7. A felújítások tervezése és megvalósítása 58
8. A felújítások finanszírozása 58
9. Az állóeszköz-állomány megőrzésére és gazdaságos felhasználására vonatkozó pénzügyi rendelkezések 60
Az állóeszköz-hiányokkal kapcsolatos elszámolások 60
A felesleges állóeszközök hasznosítása és selejtezése 60
Az állóeszköz-selejtezés pénzügyi szabályai 62
Az állóeszköz-értékesítés és a könyvjóváírás pénzügyi szabályai 63
10. Az állóeszköz-gazdálkodás főbb problémái 63
IV. A forgóeszközök finanszírozása 66
1. A forgóeszközök tervezésének általános kérdései 66
2. A forgóeszköz-szükséglet normalizálása 67
A termelési és forgalmi folyamat forgóeszköz-szükséglete 67
Az anyagnormatívák tervezése 68
Az anyagkészlet normatíva meghatározása készletidőnorma alapján 69
Az anyagkészlet normatíva meghatározása jellemzők vagy egyéb számítások alapján 76
A befejezetlen és félkész termék normatíva tervezése 78
A befejezetlen termelés normatívájának meghatározása átfutási idő és készültségi fok alapján 78
A gyártásfinanszírozási idő kiszámítása 85
A befejezetlen termelés normatívájának kiszámítási módszere 86
A befejezetlen termelés normatívájának meghatározása műszaki-gazdasági jellemzők alapján 87
A félkész termékek normatívájának tervezése 88
A késztermék normatíva tervezése 88
A késztermék normatíva kiszámítása 89
3. A forgóeszköz-csökkentés célja, módszere és számítása 91
A forgóeszköz-csökkentés mérése az értékesítés alapján 93
A forgóeszközök forgási sebességét alapvetőn befolyásoló tényezők 96
4. A forgóalap-ellátás rendszere 97
Az éves hitel- és pénzellátási terv 98
A termelési költségvetés és eredménytervezés 99
A forgóeszköz-szükséglet kiszámítása 106
A vállalati tartós passzívák és saját alapok számítása 109
Az üzemviteli hitelkeret tervezése 112
Készletgazdálkodási program 113
A vállalati gazdálkodást összefoglaló mutatószámok 113
A negyedéves gazdálkodási (hitel) terv 113
5. A hitel szerepe a vállalatok pénzellátásában 118
A hitel a szocialista gazdaságban 118
A hitelezés alapelvei 121
A hitelek terv- és céljellege 121
A hitel fedezeti elve 124
A hitel lejárati elve 126
A hitel tárgya 127
Megkülönböztető hitelezés 129
A hitelek csoportosítása 130
6. Iparvállalatok hitelei 131
Készlethitelek 131
Iparvállalatok üzemviteli hitele 131
Iparvállalatok célhitelei 132
Iparvállalatok ráfordítási hitelei 134
Iparvállalatok elszámolási hitelei 135
Szerződéses termeltetési előleghitel 136
Egyéb elszámolási hitelek 136
Különleges hitelek 137
A hitelek kamata 139
A hitelkamat mértéke 140
7. Hitelezési eljárás 141
A hitelezés általános előfeltételei 141
A hitelezés különleges feltételei 142
Hiteligénylés 143
Hitelbírálat, a hitel engedélyezése 144
A hitelek igénybevétele, hitelfolyósítás 145
A hitel visszafizetése 146
8. Hitelellenőrzés 146
A rendeltetésszerű hitelfelhasználás ellenőrzése 147
Pénzügyi rendszabályok alkalmazása 148
9. Felesleges forgóeszközök hasznosítása és selejtezése 148
V. A vállalatoknál realizálódó jövedelmek tervezése 151
1. A társadalmi tiszta jövedelem realizálási formái 151
Az állami iparban alkalmazott főbb jövedelemelvonási formák 153
2. A forgalmi adók és az árkiegészítések rendszere 154
A forgalmi adók kapcsolata az árakkal és a nyereséggel 154
Az iparvállalatok forgalmiadó-kötelezettsége 155
A forgalmi adók mértéke 158
A forgalmi adók alapja 158
Az árkiegészítések rendszere 159
3. A bérköltségekhez kapcsolódó jövedelemelvonás 164
4. A termelésben lekötött eszközökhöz kapcsolódó jövedelemelvonás 165
5. Vállalati eredmény (nyereség vagy veszteség) 166
6. Az eredménytervezés célja és módszerei 167
7. Eredménytervezés a termelési költségvetés alapján 168
A befejezett termelés üzemi eredménye 168
Az alaptevékenység, valamint a kiegészítő és melléktevékenység értékesítési eredménye 170
A vállalati eredmény 173
8. Az eredménytervezés közvetlen módszere 175
9. Az eredménytervezés elemző módszere 177
VI. A vállalatoknál realizálódó jövedelmek elszámolása az állami költségvetéssel 178
1. Az adók befizetésének és az árkiegészítések igénylésének rendje 178
A forgalmi adók befizetése 178
Az illetményadó befizetése 179
A le vonásos adók befizetése 179
Az árkiegészítések igénybevétele 179
Az adóbevallás 185
Az adózás ellenőrzése 185
A forgalmi adók és az árkiegészítés helyesbítése 186
Adópótlék bírság 186
2. Az eszközlekötési járulék befizetésének és elszámolásának rendje 186
3. Az eredményelszámolás rendszere 189
A nyereségbefizetés általános szabályai 190
A havonkénti és a negyedéves nyereségbefizetés 191
Az éves eredményelszámolás 194
A veszteségtérítés igénylésének és folyósításának rendje 194
4. A dotáció folyósítása és elszámolása 196
VII. Egyéb finanszírozási feladatok 197
1. A műszaki fejlesztés fogalma és finanszírozása 197
A műszaki fejlesztés alap rendszerének bevezetése 198
Műszaki fejlesztési alap kulcsok 200
A műszaki fejlesztési alap felhasználása 201
Ipari kutató (fejlesztő) intézetek pénzellátása 208
2. Garanciális alap 210
3. Vállalatok alapításának, átszervezésének és megszüntetésének pénzügyi vonatkozásai 211
4. Állami vállalatok kárainak rendezése 216
5. Vállalati szociális-kulturális tevékenység finanszírozása 217
Vállalati gyermekjóléti intézmények (bölcsődék és napközi otthonok) gazdálkodása 217
Vállalati kulturális és sportintézmények fenntartása 218
6. Segélykeret 218
VHI. Kollektív anyagi érdekeltség 219
1. A kollektív anyagi érdekeltség jelentősége 219
2. A nyereségrészesedési rendszer 220
A jövedelmezőség emelkedéséhez fűződő érdekeltségi rendszer fejlődése 224
A nyereségrészesedés számításának részletes szabályai 231
Az alapjövedelmezőség teljesítésének mérése 240
Az igénybe vehető nyereségrészesedés mértékének megállapítása 247
A trösztök és az irányításuk alá tartozó vállalatok nyereségrészesedési szabályai 248
A nyereségrészesedés vállalaton belüli szétosztása 254
Éves eredménytervüket nem teljesítő vállalatok 257
3. A nyereségrészesedési rendszer egyéb módszerei 261
4. Igazgatói alap 265
5. Vállalatfejlesztési alap 268
6. Szocialista munkaverseny jutalmazása 271
IX. A vállalatok pénzforgalma 273
1. A pénzforgalom általános kérdései 273
A pénzforgalom szervezete 273
A fizetési forgalom 274
A bankjegyforgalom 275
Vásárlóerő és árualap 277
Pénztartalék, takarékosság 278
Országos pénztári terv 279
2. A vállalatok fizetési rendszere 281
A fizetés módja 281
3. A vállalatok készpénzgazdálkodása 282
Készpénzzel teljesíthető fizetések 282
A vállalatok házipénztára 283
Adatszolgáltatás a készpénzgazdálkodásról 284
A készpénzforgalom lebonyolítása a bankszervezet útján 284
A posta közreműködése a pénzforgalom lebonyolításában 286
Vállalatok készpénzfizetése a lakosság részére 286
4. A vállalatok készpénz nélküli elszámolásai 288
A vállalatok bankszámlarendszere 288
A fizetések teljesítésének sorrendje 290
A fizetési módok választhatósága 291
5. Készpénz nélküli fizetési módok 293
Beszedési megbízási (inkasszó) rendszer 293
Elszámolási utalvány 296
Terv szerinti fizetési rendszer 297
Átutalási rendszer 297
Különleges elszámolások 298
A fizetés biztosítása 300
6. A pénzforgalom ellenőrzése 300
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Iparvállalatok pénzgazdálkodása Iparvállalatok pénzgazdálkodása Iparvállalatok pénzgazdálkodása

A borító és a lapélek enyhén elszíneződtek.

Állapot:
2.340 Ft
1.170 ,-Ft 50
6 pont kapható
Kosárba
konyv