Csallóköz műemlékei

Fülszöveg

Ipolyi Arnold Csallóköz műemlékei
A szerző 1856-58-as útirajza után most másik csallóközi tárgyú munkáját is megjelentetjük. Útiképeit csupán egy képes hetilap közölte folytatásokban, első könyvkiadói mi lehettünk, de műemlék-monográfiája, amelyet az olvasó mint a nagy és fontos mű második kiadását e pillanatokban lapozgat, először 1859-ben, az Archaeológiai Közlemények első darabjaként jelent meg Budapesten.
írója Ipolykeszin nőtt fel, s Pozsonyban és a bécsi Pázmáneumban serkent a magyar történettudomány óriásává. Pozsony vármegye Hegyentúli járásába, Zohorra került plébánosnak 1849-ben, onnan utazta be szigetünket, hogy egy több szomszédos tájegységre, a Csallóközre, a Hegyentúlra, a Szigetközre és a Mátyusföldre kiterjedő s a műveltebb olvasóközönséget, illetve a szűkebb szakmát párhuzamosan megcélzó történelmi-műemléki felderítő hadjáratot indítson értékeink számbavételére. Csallóközünk kivételes szerencséje, hogy ezt a bonyolult műveletet, mely több okból el is akadt,... Tovább

Fülszöveg

Ipolyi Arnold Csallóköz műemlékei
A szerző 1856-58-as útirajza után most másik csallóközi tárgyú munkáját is megjelentetjük. Útiképeit csupán egy képes hetilap közölte folytatásokban, első könyvkiadói mi lehettünk, de műemlék-monográfiája, amelyet az olvasó mint a nagy és fontos mű második kiadását e pillanatokban lapozgat, először 1859-ben, az Archaeológiai Közlemények első darabjaként jelent meg Budapesten.
írója Ipolykeszin nőtt fel, s Pozsonyban és a bécsi Pázmáneumban serkent a magyar történettudomány óriásává. Pozsony vármegye Hegyentúli járásába, Zohorra került plébánosnak 1849-ben, onnan utazta be szigetünket, hogy egy több szomszédos tájegységre, a Csallóközre, a Hegyentúlra, a Szigetközre és a Mátyusföldre kiterjedő s a műveltebb olvasóközönséget, illetve a szűkebb szakmát párhuzamosan megcélzó történelmi-műemléki felderítő hadjáratot indítson értékeink számbavételére. Csallóközünk kivételes szerencséje, hogy ezt a bonyolult műveletet, mely több okból el is akadt, éppen nálunk kezdte el. Ipolyi betűrendben veszi sorra a Csallóköz falvait, s minden akkori műemléküket leírja vagy legalább megnevezi. A mű előszavát Hushegyi Gábor, a nyitrai pedagógiai főiskola adjunktusa írta, s az azóta folyt történelmi és műtörténeti kutatások eredményeit, valamint a műemlékállományban bekövetkezett változásokat is ő foglalta össze a jegyzetekben. Vissza