| I. könyv | |
| Mire való az irodalom? | 5 |
| Hol kezdődik irodalmunk? | 7 |
| Ázsiai magyarság | 9 |
| Őseink eredete, rokonsága | |
| Vándorlásaik | |
| A régi magyarok erkölcsei | |
| A régi magyarok műveltségi állapota | |
| Hitéletük | |
| Mondáik, költészetük törtedékei és a krónikaírók | |
| Európa határán | 21 |
| István király és irodalmunk kezdetei | |
| Árpádkori latin irományaink | |
| A magyar nyelv és az Ó-magyar Máriasiralom | |
| Legrégibb prózai nyelvemlékünk a Halotti beszéd | |
| A kódexek és műfajaik | |
| Ráskai Lea | |
| Világi nyomok, a bájoló imádság | |
| A virágének | |
| Összefoglalás | |
| Véres századok | 42 |
| Mátyás kora | |
| Az új rend | |
| A humanizmus | |
| A reneszánsz | |
| Magyar humanisták | |
| Vitéz János | |
| Pannóniai János | |
| Temesvári Pelbárt | |
| A Dózsa-lázadás és Verbőczy Hármas-könyve | |
| A Mohács körüli évek | |
| Apáti Ferenc Feddő éneke | |
| Szerémi György | |
| A török világ | |
| A protestantizmus és új műfajai | |
| Vég-Kecskeméti Mihály Magyar zsoltára | |
| A protestáns prédikátorok | |
| Bornemissza Péter | |
| Szkárosi Horváth András | |
| Fejlődő kor | |
| Heltai Gáspár | |
| A históriás ének és Tinódi Lantos Sebestyén | |
| Balassa Bálint | |
| Összefoglalás | |
| Külföldönjáró magyarok | |
| Erdősi Sylvester János | |
| Apáczai Csere János | |
| Szenczi Molnár Albert | |
| Szepsi Csombor Márton | |
| Pázmány Péter | |
| Károli Gáspár Magyar Bibliája | |
| Káldy György Szent Bibliája | |
| A Cantus Catolici | |
| Tótfalusi Kis Miklós és a magyar könyvnyomtatás | |
| Az ellenreformáció | |
| A protestáns Erdély | |
| Zrínyi Miklós | |
| Gyöngyösi István | |
| Naplók és önéletírások | |
| Bethlen Miklós Önéletírása | |
| Európai mérték | |
| Kuruc költészet | |
| A függetlenségi harc és II. Rákóczi Ferenc | |
| A szatmári béke | |
| Drámai és prózai irodalmunk a XVII. század végén | |
| Tetszhalott ország | 116 |
| A századforduló és a "pihenés" | |
| Mikes Kelemen és az irodalmi levél | |
| Faludi Ferenc | |
| Amade László | |
| A tudományos irodalom és a dráma | |
| II. könyv | |
| Felvilágosodás | 5 |
| Az eszmélkedés és felújítás kora | |
| A franciás irány: Bacsányi János, Bessenyei György, Ányos Pál, Orczy Lőrinc | |
| A németes irány: Dayka Gábor, Verseghy Ferenc stb. | |
| Kazinczy és a nyelvújítás | |
| A nyelvújítási harc | |
| Kármán József | |
| A latinos irány; Virág Benedek | |
| A magyaros irány: Pálóczi Horváth Ádám, Dugonics András, Gvadányi József | |
| Teremtő idők | 39 |
| Berzsenyi Dániel | |
| Csokonai Vitéz Mihály | |
| Fazekas Mihály | |
| Kölcsey Ferenc | |
| Széchenyi István gr. | |
| A két Kisfaludy | |
| A romantika | |
| Vörösmarty Mihály | |
| Lírikusok és elbeszélő költők; kisebbek: Bajza József, Vachott Sándor, Sárosy Gyula, Kerényi Frigyes, Tárkányi Béla, Czuczor Gergely, Garay János | |
| A színpad fejlődése, (Bajza, Vörösmarty és az Athenaeum) | |
| Katona József "Bánk bán"-ja | |
| A regény kezdetei | |
| Fáy András | |
| Jósika Miklós báró | |
| Eötvös József | |
| Prózai elbeszélők, kisebbek: Vajda Péter, Kúthy Lajos, Nagy Ignác | |
| Hírlapi és tudományos irodalom | |
| A függetlenségi harc | |
| Miért nem sikerült? | |
| Kossuth Lajos | |
| Petőfi Sándor | |
| Világostól a Milleneumig | 124 |
| A világosi napok | |
| A klasszicizmus kora | |
| Tompa Mihály | |
| Kemény Zsigmond | |
| Arany János | |
| A líra Arany után | |
| Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő | |
| Madách Imre | |
| Jókai Mór | |
| A századvég prózája | |
| Tolnay Lajos, Justh Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza | |
| A br. Eötvös József Collégium: tudományos gondolkodás | |
| Függelék | 155 |
| Századunk képe | |
| Ady Endre | |
| Szabó Dezső | |
| Babits Mihály | |
| Móricz Zsigmond | |