| Előszó | 5 |
| A mai polgári filozófia általános jellemzése (Márkus György) | 9 |
| A polgári filozófia haladó hagyományai | 9 |
| A polgári filozófia válsága | 11 |
| Az idealizmus korlátlan uralma | 12 |
| A vallásos filozófia szerepének megnövekedése | 14 |
| Az irracionalizmus előretörése | 16 |
| A dialektikához való viszony | 18 |
| A polgári filozófia "dezintegrációja" | 20 |
| Mit nem jelent a polgári filozófia válsága | 22 |
| A polgári filozófia válságának fejlődése | 23 |
| Az egzisztencializmus (Tordai Zádor) | 29 |
| Bevezetés és előzmények | 31 |
| Mi az egzisztencializmus? | 31 |
| A központi kérdés: az ember | 32 |
| Kierkegaard és kora | 34 |
| Kierkegaard dialektikája | 35 |
| Kierkegaard képe az emberről | 37 |
| Kierkegaard és a vallás | 40 |
| Az élet stádiumai | 43 |
| Kirkegaard reakcióssága | 44 |
| Kierkegaard és az egzisztencializmus | 45 |
| Az egzisztencializmus első korszaka | 56 |
| Martin Heidegger | 56 |
| Az egzisztencialista fenomenológia | 47 |
| Heidegger viszonya a fenomenológiához | 52 |
| Heidegger emberképe | 52 |
| Az emberi létezés kétféle formája | 54 |
| A heideggeri egzisztencializmus társadalmi gyökere és funkciói | 56 |
| Heidegger politikai állásfoglalása | 59 |
| Hova vezet az út a filozófiában? | 61 |
| Az egzisztencializmus átmeneti jellege | 64 |
| Karl Jaspers | 65 |
| A látszat filozófiája | 66 |
| A filozófia látszata a világról | 68 |
| A filozófia látszata. Az emberről | 69 |
| A történelem | 71 |
| Politikai következmények | 72 |
| Filozófiai következmények | 73 |
| Összefoglalás | 75 |
| Az egzisztencialista irracionalizmus és a vallás | 77 |
| Az egzisztencializmus második korszaka | 80 |
| A francia egzisztencializmus kezdetei | 80 |
| Jean-Paul Sartre | 82 |
| Sartre terminológiája | 83 |
| Az egzisztencia | 83 |
| A megismerés | 84 |
| Ateizmusa | 84 |
| A lét és a semmi viszonya | 84 |
| A lét, az anyagi világ, vagyis az önmagában létező | 85 |
| A semmi, a szellem, az önmagáért létező | 86 |
| A semmi | 87 |
| A hiányelmélet | 89 |
| Az Egyén és a Másik | 91 |
| Az alapvető viszony: a konfliktus | 94 |
| A sartre-i szabadságelmélet | 95 |
| A szituáció | 98 |
| A felelősség | 99 |
| Valóságos problémák Sartre-nál | 102 |
| A sartre-i felfogás ellentmondásos jellege | 102 |
| Sartre további útja | 104 |
| A dialektikus ész kritikája | 105 |
| A mű nyelvezete és felépítése | 105 |
| A mű alapfeladatai | 106 |
| A dialektika megalapozása | 107 |
| Az egyéntől a társadalomhoz és a történelemhez | 110 |
| A sartre-i kísérlet kudarca | 114 |
| Sartre hatása | 116 |
| A francia egzisztencializmus differenciálódása | 118 |
| Camus egzisztencializmus | 118 |
| Maurice Merleau-Ponty | 120 |
| Marleau-Ponty világképe | 121 |
| Merleau-Ponty társadalmi nézetei | 127 |
| Marleau-ponty politikai fejlődése | 129 |
| A francia egzisztencializmus mai helyzete | 133 |
| Az egzisztencializmus a népi demokráciákban | 133 |
| Elvi konklúziók | 134 |
| A "katolikus filozófia" (Tordai Sándor) | 141 |
| Bevezeteés | 143 |
| A neotonizmus | 148 |
| A klasszikus neotinizmus filozófiája | 148 |
| A naoskolasztikus irányzatok | 148 |
| A notomizmus története | 150 |
| A notomizmus jellege | 152 |
| A neotomizmus főbb jellemzői | 153 |
| Hit és tudás a neotomizmusban | 153 |
| Az istenbizonyítékok | 156 |
| A rendszer jellege | 163 |
| Actus és potencia | 164 |
| Az ismeretlméleti realizmus | 170 |
| A hit elsőbbsége | 172 |
| A neotmizmus társadalmi szerepe | 172 |
| A neotomizmus társadalomelmélete | 174 |
| A neotomista társadalomelmélet forrásai | 174 |
| A társadalmi haladás | 176 |
| A munka jellege | 177 |
| Az individualizmus | 177 |
| A magántulajdon | 178 |
| A társadalom mint szervezet | 179 |
| Az osztálybéke | 180 |
| Összefoglalás | 180 |
| Miért terjed a neotomizmus? | 183 |
| A neotomizmus reakcióssága | 183 |
| A notomizmius dogmatizmusa | 184 |
| A neotomizmus sterilitása | 185 |
| Jacques Maritain | 185 |
| Maritain társadalmi nézetei | 186 |
| A társadalmi haladás kétkedése | 186 |
| A maritaini humanizmus-gondolat | 187 |
| Maritanin kapitalizmus-kritikája | 190 |
| A megoldás | 192 |
| Maritain végszava: a kapitalizmus apológiája | 196 |
| Maritain és az egyház | 198 |
| Maritain és a marxizmus | 199 |
| Összefoglalás | 202 |
| Jezsuiták a marxizmus ellen | 204 |
| A jezsuiták helye a marxizmus bírálatában | 204 |
| G. A. Wetter a marxizmus ellen | 205 |
| Wetter objektivitása | 205 |
| Vetter és a természettudományok | 208 |
| Az entrópia tétel | 208 |
| Calvez a marxizmus ellen | 213 |
| Az elidegenedés | 213 |
| A kommunizmus és a dialektika viszonya Calvez szerint | 219 |
| Calvez dokumentáltsága | 221 |
| A modernista irányzatok | 213 |
| Pierre Taibard de Chardin | 225 |
| Teilhard fenomenológiaája | 226 |
| Az evolucionizmus | 228 |
| A múlt | 230 |
| A fejlődés rugója | 231 |
| A jelen | 237 |
| A fejlődés iránya és értelme | 234 |
| A jövő | 239 |
| A dialektika | 243 |
| Panteizmsa | 244 |
| Teilhard és az egyház | 249 |
| Teilhard népszerűségének oka | 253 |
| Tailhardizmus Franciaországban és Afrikában | 254 |
| Teilhard Franciaországban | 254 |
| Teilhard hatása Afrikában | 257 |
| Senghor és Teilhard nézetei | 258 |
| Senghor és a marxizmus | 260 |
| A négerség fogalma | 264 |
| Az afrikai szocializmus, ahogy ezt Senghor látja | 265 |
| A perszonalizmus | 270 |
| A perszonalizmus törénete | 270 |
| Általános jellemzés | 270 |
| A perszonalizmus képe az egyénről | 272 |
| A perszonalista szabadságkoncepció | 276 |
| A társadalom és a haladás perszonalista értelmezése | 279 |
| A perszonalizmus a kereszténységről | 281 |
| Összefoglalás | 286 |
| A logikai pozitivizmus (Márkus György) | 289 |
| Mi a pozitivizmus | 291 |
| A machizmus | 294 |
| A fizika válsága | 296 |
| A logikai pozitivizmus | 298 |
| A logikai pozitivizmus kalakulása: a Bécsi Kör | 301 |
| A Bécsi Kör filozófiai doktrínája | 303 |
| Az empirizmus | 304 |
| A verifikáció elve | 307 |
| Megfigyelési tételek (Protokollsätze) | 310 |
| Tapasztalati természettudományok konstrukciója | 313 |
| Logika és matematika | 319 |
| A metafizika megsemmisítése | 323 |
| A filozófia mint a tudományok logikája | 326 |
| A neopozitivizmus metafizikája | 328 |
| A logikai pozitivizmus társadalmi gyökerei | 330 |
| A logikai pozitivizmus fejlődése | 339 |
| A fizikalizmus | 339 |
| A szemantika | 342 |
| Logikai pozitivizmus és társadalomtudomány | 346 |
| A logikai pozitivizmus válsága | 353 |
| Az analitikus filozófia (Márkus György) | 367 |
| Bevezetés | 369 |
| A nyelv problémája a mai polgári filozóviában | 370 |
| Az analitikus filozófia és a logikai pozitivizmus | 374 |
| A "reduktív" analízis | 377 |
| Az ideális nyelv és a reduktív analízis | 377 |
| Wittgenstein "Logikai-filozófiai értekezés"-e | 381 |
| A képelmélet | 383 |
| A logikai atomizmus | 385 |
| A nyelv határai; a misztikum | 387 |
| A szolipszizmus | 390 |
| Az "Értekezés" ellentmondásai | 392 |
| A reduktív analízis felbomlása | 396 |
| G. E. Moore filozófiája | 400 |
| Moore módszere. A józan ész | 402 |
| Az érzékelés problémája | 407 |
| A "terápiás" analízis | 413 |
| A "Filozófiai vizsgálódások" | 418 |
| A nyelv-játékok elmélete | 419 |
| A paradigma-argumentum | 424 |
| Az oxfordi iskola | 429 |
| A "terápiás analízis bírálata | 432 |
| A "terápiás analízis mint társadalmi jelenség | 439 |
| Bertrand Russel (Márkus György) | 443 |
| Bevezetés | 445 |
| Russel filozófiai fejlődése | 455 |
| A naohegelianizmsutól a realizmusig | 455 |
| Russel, a logikus | 461 |
| Név és leírás. Occam "borotvája" és a logikai konstrukciók módszere | 465 |
| A neutrális monizmus | 473 |
| Russel jelenlegi filozófiája | 480 |
| Szubsztancia és eseménye. Szellem és anyag | 480 |
| Az érzékelés | 491 |
| Az igazság | 496 |
| A nem demonstratív következtetés posztulátumai | 504 |
| Az emberi tudás: a szkepticizmus | 509 |
| Társadalomszelmélet és politika | 518 |