Iratok a magyar külügyminisztérium történetéhez 1985-1993 I.

Szerkesztő

Szabadné Suján Andrea

Szabó László

Lektor

'Sáringer János: Iratok a magyar külügyminisztérium történetéhez 1985-1993 I. ' összes példány

Kiadó:	Balassi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2014
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	660 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-506-931-6
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Annus mirabilis" - mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter az 1990. évi nagyköveti értekezleten, az 1989-es évre utalva. A csodák éve volt, amikor is olyan dolgok történtek, amelyeket egy évvel azelőtt az emberek - és még a kommunista rendszer ellen küzdők sem - tudtak elképzelni. Megtörtént a csoda, megbukott a „létező szocializmus".
Ám ez a bukás nem egy pillanat alatt történt, még csak nem is egy év alatt. A rendszerváltásnak, rendszerváltoztatásnak nevezett fordulat - mind 1989 előtt, mind az után - évekig tartott. Ennek ma már könyvtárnyi irodalma van. Sok résztvevő megírta a folyamatot saját olvasatában, és számos kutató kísérelte meg leírni az objektív szemlélő szemszögéből. S mivel a fordulat a társadalom minden rétegét és a nemzet minden tagját érintette, a folyamat leírása, az összkép megrajzolása, az összefüggések megértése és megértetése ma is nehéz feladat.
E kötet főszerkesztője és munkatársai - egy sorozat részeként - arra vállalkoztak, hogy e 7-8 év, az 1985-1993 közötti időszak legfontosabb „külügyi" dokumentumai alapján megmutassák, hogyan zajlott le a „rendszerváltás" a külpolitikában és a Külügyminisztériumban. Köztudott, hogy az MSZMP vezette magyar külpolitika 1987-1988-ban tette meg az első lépéseket valamiféle „saját úton", ekkor hangzottak el az első hivatalos megnyilatkozások a határon túli magyarság ügyében, az első tiltakozások a romániai falurombolás ellen, s egy nyugati határ menti piknik keretében egy - történelmi - pillanatra még a határt is megnyitották. Akkor mindez - összevetve többi szomszédunkkal - bátor próbálkozás volt, a külpolitikai mozgástér tágítása, a lehetőségek határainak kitapogatása.
Az 1990-es szabad választások után történt az egyértelmű külpolitikai irányváltás. Antall József kijelölte az irányt: 1. euroatlanti integráció, 2. új szomszédságpolitika, 3. tizenötmillió magyar érdekeinek képviselete. Ám amikor ezeket 1990 nyarán kimondta, akkor még létezett a Varsói Szerződés, a KGST, és Magyarország területén százezer orosz katona állomásozott. És egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a nyugati országok - az Egyesült Államok, Németország, Franciaország - fenntartás nélkül támogatni fogják „türelmetlen" euroatlanti törekvéseinket, nemzeti és regionális érdekeink átértelmezését, újrafogalmazását. Mindennek a megértetése, elfogadtatása a korabeli külügyi apparátus új és szokatlan feladata lett. És e feladatát teljesítette. Bár a „régi" és „új" külügyesek viszonya nem volt felhőtlen, s a mindennapos rivalizálásnál nagyobb feszültségek is léteztek, a Külügyminisztérium végrehajtotta a „külpolitikai fordulatot". 1994-re megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST, Magyarország - térségünkből elsőként - tagja lett az Európa Tanácsnak, és elindultunk az EU- és a NATO-tagság irányába. Megszületett Magyarország szuverenitása. Vissza

Tartalom

Bevezetés 13
I. IRÁNYELVEK
1. Az MSZMP XIII. Kongresszus irányelveinek megvitatása az MSZMP Külügyminisztériumi Bizottságában. 1985. március 9. 43
2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Külügyminisztériumi Bizottságának beszámolója az MSZMP XIII. Kongresszusán. 1985. március 9. 45
3. Az MSZMP külügyminisztériumi szervezete pártértekezletének 1985. évi határozata. 1985. március 9. 69
4. A Külügyminisztérium pártértekezletének állásfoglalása az MSZMP KB XIII. kongresszusi irányelveiről, illetve javaslatok az irányelvekhez. 1985. március 9. 74
5. Horn Gyula felszólalása az MSZMP Politikai Bizottságának 1985. májusi értekezletén. 1985. május 30. 81
6. Az MSZMP Külügyminisztériumi Bizottsága szervezetének fő feladatai. 1985. június 27. 88
7. Irányelvek a Külügyminisztérium szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásához. 1985. november 19. 91
8. Magyarország emigrációs politikája. 1988. 94
9. Várkonyi Péter külügyminiszter előadása az 1988. évi misszióvezetői tanácskozáson. 1988. július 29. 97
10. Antall József miniszterelnök beszéde az 1990. évi nagyköveti értekezleten. 1990. július 25. 117
12. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének előadása az 1990. évi nagyköveti értekezleten. 1990. július 26. 145
13. Antall József miniszterelnök bevezető beszédének kivonata az 1991. évi nagyköveti konferencián. 1991. július 29. 153
14. Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása az 1991. évi nagyköveti konferencián. 1991. július 29. 164
15. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetője előadása az 1991. évi nagyköveti konferencián. 1991. július 29. 181
16. Magyarország és a közép-európai régió kapcsolatának elemzése és ezek alapján tett javaslatok. 1992 190
II. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
17. A Külügyminisztérium szervezeti felépítése. 1985. január 1. 203
18. A Külügyminisztérium felügyeleti rendje. 1985. január 28. 208
19. A Sajtófőosztály szervezeti rendjének módosítása. 1985. december 6. 211
20. A Külügyminisztérium vezetőinek új felügyeleti rendszere. 1986. július 1. 214
21. A Külügyminisztérium 1986. évi szervezeti felépítése. 1986. július 1. 219
22. A Bér- és Munkaügyi Osztály felállítása, a Személyzeti és Munkaügyi Főosztály elnevezése Személyzeti Főosztály lett. 1987. június 15. 262
23. Izrael Állam a VII. Földközi-tengeri Fejlett Tőkés Országok Főosztályának illetékességébe kerül. 1987. június 1. 264
24. Az Ingatlankezelési és Építési Iroda létrehozása. 1988. május 1. 265
25. Szervezeti változások a Külügyminisztériumban. 1989. július 1. 268
26. A Külügyminisztérium 1990. évi szervezeti felépítése. 1990. február 20. 271
27. A Külügyminisztérium szervezetének módosítása. 1990. július 6. 306
28. A Külügyminisztérium szóvivőjének feladatai, jogköre és helye a Minisztériumban. 1990. október 3. 311
29. A 2. Területi Főosztály átszervezése. 1990. október 3. 313
30. A Személyzeti Főosztály a főtitkár felügyeleti jogköréből a közigazgatási államtitkár jogkörébe kerül. 1991. február 15. 314
31. A Külügyminisztérium szervezetének és felügyeleti rendjének módosítása. 1991. augusztus 1. 315
32. Informatikai Bizottság felállítása az integrált informatikai rendszer létrehozására. 1991. augusztus 1. 319
33. A Külügyminisztérium jóléti intézményeinek a létrehozása. 1991. október-november 320
34. A Külügyminisztérium szervezeti és felügyeleti rendiének módosítása. 1992. február 1. 322
35. A 3. Területi Főosztály és a Regionális Együttműködési Főosztály összevonása. 1992. június 16. 326
36. A Biztonságpolitikai és Európai Együttműködési Főosztály Bába Iván helyettes államtitkár felügyelete alá tartozik. 1992. július 1. 327
37. Budapesti Világkiállítással és más világkiállításokkal, illetve a Dunai Vízlépcsővel kapcsolatos ügyek miniszteri biztosa Martonyi János, a szovjet csapatok kivonásával összefüggő ügyek miniszteri biztosa Bába Iván, a külföldre irányuló lapkiadás és műsorsugárzás miniszteri biztosa Endreffy Miklós. 1992. július 1. 328
38. A személyügyi és gazdasági igazgató cím adományozása, illetve megszűnik a főtitkár intézménye a Külügyminisztériumban. 1992. július 8. és 1992. július 31. 329
39. A Tájékoztatási Főosztály elnevezése Diplomáciai Információs Főosztályra változik. 1992. október 14. 330
40. A Külügyminisztérium szervezeti egységeinek kapcsolattartása a Köztársaság Elnöki Hivatallal. 1992. november 26. 331
41. A Külügyminiszter felügyelete alatt létrejön a Határon Túli Magyarok Hivatala. 1993. február. 1. 333
42. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztály feladatköre bővül az új tudományos és technológiai attasérendszer (TéT) felállításával. 1993. március 5. 341
43. A 3. Területi Főosztály két területi főosztállyá alakul. 1993. június 1. 343
44. Létrejön az EBEÉ Felülvizsgálati Konferencia Végrehajtó Titkársága és az EBEÉ 1994. évi budapesti csúcstalálkozójának Végrehajtó Titkársága 1993. december 23. 345
III. NAPI ÜGYEK
45. Hivatalos küldemények légi úton történő küldése. 1985. augusztus 23. 349
46. Felsőszintű táviratváltások és azok melléklete. 1985. október 29. 350
47. A lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása. 1986 353
48. A véglegesen távozó budapesti nagykövetek búcsúztatása. 1986. május 23. 356
49. A protokollt érintő takarékossági intézkedések. 1986. július 15. 357
50. Ajándékozási költségnormák. 1986. november 13. 359
51. A külügyi útlevél magánutazásra történő felhasználása. 1987. február 360
52. A protokollt érintő takarékossági intézkedések. 1987. június 1. 361
53. Külföldi magyar kulturális rendezvények tapasztalatainak felmérése. 1987. augusztus 17. 363
54. Az 1988. évi futárútvonalak. 1988. január 26. 367
55. A Külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatója. 1988. február 17. 369
56. A Külügyminisztérium munkarendje. 1988. február 19. 370
57. Magánlevelezés a tartós külszolgálat tagjaival. 1988. április 22. 378
58. A hadkötelesek kiutazás előtti jelentkezése. 1988. június 379
59. A Canberrába érkező futárpáros ausztrál állampolgároktól kapott meghívása 1988. november 13. és november 30. 380
60. A Belügyminisztérium külföldi hírszerzőinek szakmai gyakorlata a külképviseleteken. 1988. december 19. 382
61. A Szakszervezeti Bizottság tájékoztatása a magánjellegű táviratokról. 1989. január 384
62. A diplomata és szolgálati útlevelek magánútra történő felhasználása. 1989. május 385
63. Kiutazási engedély megszüntetése a diplomata és szolgálati útleveleknél. 1989. október 1. 386
64. Hivatali érintkezésben használatos megszólítás. 1989. november 8. 387
65. Megállapodás a Külügyminisztérium és a Külügyminisztérium Dolgozók Önálló Szakszervezete között. 1990. február 15. 388
66. Telefax készülékek telepítése a Külügyminisztérium és a külképviseletek szervezeti egységeibe. 1990. április 394
67. A Külügyminisztérium munkarendje. 1990. április 396
68. A külpolitikai konszenzus magyar intézményrendszere. 1990. június 14. 403
69. A diplomata és szolgálati útlevelek kiállítása. 1990. augusztus 16. 407
70. A határon túli magyarság a külképviseleteink tevékenységében. 1990. december 3. 409
71. Nyilvánossági terv készítése. 1990. december 6. 413
72. A Külügyminisztérium és a Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezete közötti megállapodás. 1991. augusztus 415
73. A jogosultságról szóló szakszervezeti tájékoztatás. 1991 420
74. A ferihegyi kormányváróban történő fogyasztásról. 1991. július 10. 422
75. Megszólítás és címkézési formák az írásbeli ügyintézésnél. 1991. október 31. 423
76. Felsőszintű táviratváltások rendje. 1992. január 29. 424
77. Az e-mail szolgáltatás bevezetése a Külügyminisztériumban. 1992. június 1. 426
78. A munkaidőn túli belépés a Külügyminisztérium épületébe. 1993. március 19. 427
IV. SZEMÉLYI ÜGYEK, KÉPZÉS ÉS HIVATALI ELŐMENETEL
79. A vezető helye és szerepe a káder- és személyzeti munkában. A személyzeti hatáskörök. 1983 437
80. Az MSZMP Külügyminisztériumi Bizottságának káderhatásköri listája. 1983 437
81. A külügyi szolgálat alkalmazási feltételei. 1983 439
82. Külügyi szakképzés, szakosítás és továbbképzés. 1983 442
83. A külügyi dolgozók minősítése és előléptetése. 1983 451
84. A Külügyminisztérium állományába tartozó dolgozók besorolási rendszere. 1983 456
85. A személyi dossziék tartalma. 1983 458
86. Személyi adatlap. 1985 461
87. Kimutatás az MSZMP Külügyminisztériumi Pártbizottságához tartozó pártszervezetek taglétszámáról és összetételéről. 1985 466
88. A külszolgálat időtartama, rövidítése és hosszabbítása. 1985. június 6. 470
89. Az 1984. és az 1985. évi pártoktatás értékelése. 1985. július 9. 472
90. A diplomata-továbbképző tanfolyam tapasztalatai és javaslatok. 1985. október 3. 477
91. Jutalmazási keretszámok rögzítése. 1986. február 28. 482
92. Kimutatás a Külügyminisztériumba felvételt nyertekről. 1986. december 30. 483
93. A személyzeti munka állami szabályozásának végrehajtása a Külügyminisztériumban. 1987. július 1. 489
94. A diplomataképzés korszerűsítése és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. 1987. július 6. 496
95. A külügyminisztériumi dolgozók jutalmazási rendszere. 1988. január 22. 500
96. A külügyminisztériumi dolgozók jutalmazási rendszerének módosítása. 1988. április 28. 501
97. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanuló hallgatók szakmai gyakorlata a Külügyminisztériumban. 1988. július 1. 504
98. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet megbízott rektorának külügyminisztériumi programja és ennek háttéranyaga. 1988. november 17. 507
99. Magyar hallgatók a bécsi Diplomáciai Akadémia továbbképzésében. 1989. február 22. 512
100. A Külügyminisztérium Személyzeti Főosztály munkatársainak látogatása a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. 1989. április 19. 514
101. Interpelláció a magyar Országgyűlésben a diplomataképzésről. 1989. május 12. 517
102. Felvételi vizsga a bécsi Diplomáciai Akadémiára. 1989. június 7. 520
103. Felhívás a személyi adatlapok leadására. 1990. január 5. 522
104. Aktuális személyzetpolitikai feladatok. 1990. január 31. 523
105. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében folytatott diplomataképzés felfüggesztése. 1990. február 7. 527
106. Nyílt távirat a moszkvai magyar nagykövetségre a képzés felfüggesztésére a moszkvai Diplomáciai Akadémián. 1990. február 26. 530
107. A diplomata és konzuli rangok adományozása. 1990. április 28. 531
108. A multilaterális főosztályok káderigénye. 1990. augusztus 9. 534
109. A külföldön tartózkodó hírszerző tisztek visszahívása Magyarországra. 1990. augusztus 10. 538
110. Új munkatársak felvételének szüneteltetése a Külügyminisztériumban. 1990. szeptember 27. 540
111. Személyi adatlap. 1991 541
112. A Külügyminisztérium dolgozóinak létszáma. 1991. február 19. 544
113. Beszámoló a bécsi Diplomáciai Akadémia kétéves képzéséről. 1991. július 9. 546
114. Megkezdődik az oktatás a Budapest Institute for Graduate International Studiesban. 1991. november 8. 548
115. A Pro Patria Hungarica emlékplakett alapítása. 1991. december 9. 556
116. A külügyminisztériumi dolgozók nyugdíjba vonulásának búcsúztatási rendje. 1991. december 10. 557
117. A magyar diplomaták képzésének újbóli elindítása a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. 1992. december 23. 558
118. Minősítési szabályok ismertetése. 1993. július 2. 561
119. A kiemelt jutalmazási keret felhasználásai 1993. július 7. 563
120. Felvételi kérdéssor a Külügyminisztériumban. 1993. július 14. 565
121. Összefoglaló jelentés a külügyminisztériumi rehabilitálásokról. 1994. október 20. 567
V. KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYEK. DOKUMENTUMOK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM GAZDASÁGI FŐOSZTÁLYÁNAK IRATTÁRÁBÓL
122. Intézményi létszámirányszámok és a pénzforgalmi előirányzat. 1985 573
123. Intézményi létszámirányszámok és egy kulturális rendezvény költségvetése. 1986 576
124. Intézményi létszámirányszámok és az éves bérköltség. 1987 579
125. A Külügyminisztérium 1987. évi költségvetési hiánya. 1987. április 28. 582
126. Intézményi létszámirányszámok, fejlesztések és az éves bérköltség. 1988. 586
127. A Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közös tájékoztatója az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéshez az Országgyűlés Külügyi Bizottság részére. 1989. május 590
128. A Külügyminisztérium Pénzügyi Osztályának feljegyzése a minisztérium pénzügyi helyzetéről. 1989. június 27. 599
129. A Külügyminisztérium tájékoztatója az Országgyűlés Külügyi Bizottsága számára az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról. 1989. december 1. 602
130. Berecz János, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének levele Németh Miklós miniszterelnöknek és feljegyzése. 1989. december 12. 611
131. Működési kiadások és a bérköltségek. 1990 617
132. Külügyminisztérium tájékoztatója az Országgyűlés Külügyi Bizottság részére az 1992. évi költségvetésről. 1991. augusztus - október 621
VI. FÜGGELÉK
Rövidítések 637
Az iratok jelzetei 643
Válogatott irodalom 645
Summary 651
Névmutató 655
Fakszimilék és fotók 659

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem