1.114.022
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Irodalmi nyelvünk és előzményei
Tanárképző Főiskolák/Egységes jegyzet/Kézirat
Budapest
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 244 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Kézirat. Tankönyvi szám: J11-825. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar irodalmi nyelv vizsgálata önálló nyelvészeti diszciplína, bár jellegénél fogva számos tudományággal érintkezik. Irodalmi nyelvünk ugyanis a táji nyelvtípusok ötvöződése útján a formai... TovábbElőszó
A magyar irodalmi nyelv vizsgálata önálló nyelvészeti diszciplína, bár jellegénél fogva számos tudományággal érintkezik. Irodalmi nyelvünk ugyanis a táji nyelvtípusok ötvöződése útján a formai (hangtani - alaktani - helyesírási), valamint a tartalmi (mondattani - szókészleti - stiláris) elemek kiegyenlítődésével jön létre. Kialakításában jelentős szerepe van a szépirodalomnak és annak a köztudott ténynek, hogy az egységesülés és normalizálódás nem öncélú, hanem külső: földrajzi, gazdasági, társadalmi, műveltségi stb. okokra visszamenő társadalmi szükséglet. Tudományágunk ezért támaszkodik a művelődéstörténet, a történettudomány és az irodalomtörténet eredményeire, merít a helyesírás-, a hangtörténet, a történeti alak- és mondattan, a szókincstörténet, a történeti stilisztika kutatásaiból. Jelentős forrása a nyelvjárástörténet, s mint norma közvetlen kapcsolatban áll a nyelvműveléssel."Az irodalom szélesebb körű nyilvánosságnak és távolabbi jövőnek is szánt írásos tevékenység. az irodalmi nyelv az ilyen természetű tevékenységben alkalmazott és alkalmazható nyelvi formák összessége, rendszere. Vagy más megfogalmazásban: az irodalmi nyelv egy nyelvközösség nyelvi változatait lényeges elemeiben kiegyenlítő nyelvtipus, amelyen az illető nyelvközösség számára szóló vagy szólni hivatott irodalmi művek létrejönnek vagy létrejövendők" (Pais Dezső: A magyar irodalmi nyelv). Vissza
Tartalom
| Az irodalmi nyelvvel kapcsolatos általános kérdések | |
| Az irodalmi nyelv mivolta és legfontosabb alapfogalmai | 3 |
| Az irodalmi nyelv belső nyelvtípus - A belső nyelvtípusok | 4 |
| Az irodalmi nyelv írott nyelvváltozat - Az írásbeliség létrejöttének következményei | 5 |
| Az irodalmi nyelv eszményi nyelvtípus - A nyelvi eszmény | 6 |
| Az irodalmi nyelv normatív nyelvtípus - A nyelvi norma | 8 |
| Az irodalmi nyelv az egységes nemzeti nyelv fő formája - A nyelvi egység és a nemzeti nyelv | 9 |
| Az irodalmi nyelv helye a nyelv belső tagolódásában | 11 |
| A magyar irodalmi nyelv fogalmával és nyelvünk belső rendszerével kapcsolatos egyéb nézetek összefoglalása | 12 |
| A magyar irodalmi nyelv története | 14 |
| A honfoglalástól a mohácsi vészig | |
| Honfoglalás kori nyelvünk állapota | 15 |
| Az irodalmi Írásbeliség kezdetei a szórványok, gesták és krónikák jelentősége | 17 |
| Korai szövegemlékeink: a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-Siralom | 20 |
| A glosszák szerepe | 22 |
| A könyvméretű írásosság: a kódexek és az egységesülő irodalmi nyelv | 24 |
| Irodalmi nyelvünk a XVI-XVII. században | 29 |
| A XVI. század nyelvállapota | |
| A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században | 30 |
| Első nyelvművelőink: Pesthy Gábor és Sylvester János | 32 |
| Az irodalmi nyelv formai elemeinek állapota | |
| A kor szellemi vezéreinek írásgyakorlata, a XVI. századi deákság szerepe, a Vizsoli Biblia | 33 |
| Az írott nyelv nyelvjárás fölötti változatai, az írott nyelvet szabályozó különféle normák | 37 |
| Az irodalmi nyelv tartalmi elemeinek állapota Heltai, Bornemisza, Tinódi és Balassi jelentősége, Baronyai Decsi János szólásgyűjteménye | 39 |
| A XVII. század nyelvállapota | 41 |
| A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál elvei és gyakorlata | 42 |
| Az irodalmi nyelv formai elemeinek fejlődése | 42 |
| Az irodalmi nyelv tartalmi elemeinek gazdagodása | 50 |
| Irodalmi nyelvünk a XVIII. század elejétől a felvilágosodás koráig | |
| Az irodalmi nyelv formai elemei | 54 |
| Csuzy Zsigmond, Amade László, Faludi Ferenc írásgyakorlata | 55 |
| Az irodalmi nyelv erdélyi változata: Apor Péter és Mikes Kelemen írásgyakorlata | 56 |
| A kor irodalmi írásbeliségét jellemző főbb vonások összegzése | 57 |
| Az irodalmi nyelv tartalmi elemei | |
| Csuzy, Faludi, Amade, Mikes stílusa | 58 |
| A szókincs gazdagodása | 60 |
| Irodalmi nyelvünk a felvilágosodás korában | |
| A magyar felvilágosodás főbb jellemzői | 61 |
| Küzdelem a magyar nyelv jogaiért és egységesítéséért | |
| Közoktatás és magyarnyelvűség | 63 |
| A művelődés programadója: Bessenyei György | 63 |
| Az írói társulások | 66 |
| A normatív nyelvtan előállítását célzó törekvések | 69 |
| A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok jelentősége | 70 |
| Irodalmi nyelvünk formai elemei | |
| A korabeli írásgyakorlat | 72 |
| A prozódiai vita | 75 |
| Irodalmi nyelvünk tartalmi elemei. A nyelvújítás | |
| Bessenyei, Baróti Szabó, Dugonics, Rát, Révai, Barczfalvi Szabó, Wándzsa Mihály elvei és alkotásai | 76 |
| Íróink a nyelvújítás túlzásai ellen, a Debreceni Grammatika állásfoglalása | 79 |
| Csokonai stílustörténeti szerepe | 80 |
| Kazinczy Ferenc, a nyelvújító törekvések összefogója | 83 |
| Kölcsey stíluseszménye | 87 |
| A nyelvújítás módszereinek összefoglalása | 90 |
| Irodalmi nyelvünk a reformkorban | |
| A nyelvi egységet segítő tényezők | 93 |
| Irodalmi nyelvünk formai elemei | |
| Reformkori nyelvünk hangtani arculata | 96 |
| Reformkori nyelvünk alaktani jellemzői | 102 |
| Irodalmi nyelvünk tartalmi elemei | |
| Reformkori nyelvünk szókészlete | 112 |
| Reformkori nyelvünk mondattani sajátosságai | 116 |
| A stílus: Petőfi stílusforradalma | 126 |
| A prózanyelv és a költői nyelv elkülönülése, a modern magyar széppróza kezdetei | 129 |
| A századvégi ortológia: a Nyelvőr szerepe és jelentősége | 130 |
| Az irodalmi nyelv viszonya önmagában | |
| Korábbi emlékeknek, szövegeknek, alkotásoknak a későbbi művekben jelentkező reminiszcenciája. A művészi archaizálás | 133 |
| A meglévő elemek újszerű elrendezése, a stílusváltás | 142 |
| Az irodalmi nyelv viszonya más belső nyelvtípusokhoz | |
| Az irodalmi nyelv viszonya a táji nyelvváltozatokhoz | 148 |
| Az irodalmi nyelv viszonya a köznyelvhez | 153 |
| Irodalmi nyelvünk főbb stílusváltozatai | 154 |
| Függelék | |
| A magyar hangrendszer és helyesírás történetének áttekintése | 160 |
| A mássalhangzó-rendszer fejlődésének vázlata | 160 |
| A magánhangzó-rendszer fejlődésének vázlata | 161 |
| A magyar helyesírás fejlődésének vázlata | 162 |
| Szöveg- és feladatgyűjtemény | |
| Feladatok az irodalmi nyelvvel kapcsolatos általános kérdések vizsgálatához | 166 |
| Szövegek és feladatok a XII. századtól a mohácsi vészig terjedő korszak nyelvállapotának tanulmányozásához | 166 |
| Szövegek és feladatok a XVI-XVII. század egységesülő irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 172 |
| Szövegek és feladatok a XVIII. század elejétől a felvilágosodás koráig terjedő időszak egységesülő irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 198 |
| Szövegek és feladatok a felvilágosodás egységesülő irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 204 |
| Szövegek és feladatok a reformkor irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 218 |
| Szövegek és feladatok az 1849-től napjainkig terjedő korszak irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 232 |
Témakörök
Gáspári László
Gáspári László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gáspári László könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal