| Bevezetés - eső találkozásaim az irodalommal | 5 |
| Kérdések - feladatok | 6 |
| Vers és dallam egysége - testvérmúzsák - a lant varázsa | 8 |
| Az ének és a lant varázsa | 8 |
| A testvérmúzsák és a költő | 8 |
| A költő - a költészet | 9 |
| Vers és dallam a későbbi korokban - a közös éneklés ereje | 10 |
| Kérdések - feladatok | 10 |
| Különböző korok mítoszai, mondái | 13 |
| A mítosz és a mitológia | 13 |
| Kérdések - feladatok | 13 |
| Az olimposzi istenvilág | 14 |
| Égi és földi istenek | 15 |
| Kérdések - feladatok | 17 |
| A monda | 18 |
| Kérdések - feladatok | 19 |
| A trójai mondakör - valóság és fikció - Homérosz jelentősége | 20 |
| Kérdések - feladatok | 21 |
| Néhány Odüsszeia-részlet tanulsága | 22 |
| Odüsszeusz | 23 |
| Az Odüsszeia szerkezete | 24 |
| Odüsszeusz és Nauszikaá | 25 |
| Kérdések - feladatok | 26 |
| Összefüggések egy éneken belül | 27 |
| Tágabb összefüggések | 28 |
| Kérdések - feladatok | 29 |
| Verstan | 30 |
| A ritmus | 30 |
| A vers alapvető ritmustényezői | 30 |
| A két legismertebb versrendszer | 31 |
| Az időmértékes verselés | 31 |
| A verslábak | 32 |
| A verssorok - kisebb-nagyobb metrikai egységek | 32 |
| A hexameter | 32 |
| A pentameter és a disztichon | 33 |
| Feladatok | 34 |
| Európa nyugati és északi népeinek hősi epikája | 36 |
| A germán, kelta mitológia forrásai - a hagyományozás kérdései | 36 |
| Kérdések - feladatok | 37 |
| Középkori mesélők - lovagok és udvarhölgyek | 38 |
| A lovagkor ízlése - a középkori udvari világ | 38 |
| A középkori epika | 38 |
| A Nibelung-ének | 39 |
| A kelta fantázia - Az Artus-mondakör | 40 |
| Kérdések - feladatok | 40 |
| Verstan | 42 |
| Nibelung-vers, sándor-vers (alexandrinus) | 42 |
| A kötött forma és a költői szabadság | 43 |
| Feladatok | 43 |
| A magyar mondai hagyomány - későbbi feldolgozások | 45 |
| Mit mond a néprajz a hagyományőrzésről? | 45 |
| A magyar mondakincs hagyományozása | 46 |
| A szájhagyomány | 47 |
| Naiv eposzunk kérdése | 48 |
| Az írásos emlékek | 49 |
| A magyar mondai hagyomány legfőbb témái | 50 |
| Kérdések - feladatok | 50 |
| Későbbi feldolgozások | 51 |
| Vörösmarty Mihály: A buvár Kund | 51 |
| Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka | 52 |
| Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa | 53 |
| Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember | 54 |
| Olvasásra és okulásra szánt történetek | 57 |
| A legendák | 57 |
| A Gellért-legenda | 57 |
| A László-legenda | 58 |
| A Ferenc-legenda | 58 |
| A Margit-legenda | 59 |
| Kérdések - feladatok | 59 |
| Verstan | 61 |
| A hangsúlyos verselés | 61 |
| Szótag - ütem - sor | 61 |
| A felező nyolcas | 61 |
| A felező tizenkettes | 62 |
| Rövidebb és hosszabb sorfajták | 63 |
| Kérdések - feladatok | 64 |
| Az elbeszélés műhelyében | 67 |
| Az anekdotikus prózahagyomány | 67 |
| A novella | 69 |
| A novella szerkezete | 69 |
| A szerkezeti modell | 70 |
| A novella hangvétele (hangneme) - a hangnemváltás | 71 |
| Az elbeszélő személye - az írói nézőpont - az elbeszélés módja | 71 |
| Az elbeszélés tempója | 72 |
| Az értelmezés | 72 |
| Az epika műneme | 72 |
| Mikszáth Kálmán: A néhai bárány | 73 |
| Az elemzést segítő kérdések - feladatok | 74 |
| Az elbeszélő személye - az elbeszélői modor | 75 |
| Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása | 75 |
| Kérdések - feladatok | 76 |
| Sánta Ferenc: Téli virágzás | 77 |
| Kérdsek - feladatok | 77 |
| Móricz Zsigmond: Hét krajcár | 78 |
| Kérdések - feladatok | 79 |
| Kiegészítő feladatok Az elbeszélés műhelyében című fejezethez | 80 |
| A regény | 82 |
| Bevezetés | 82 |
| A "formátlan" műfaj | 83 |
| A műfaj eredete - az ókori "kalandregény" | 83 |
| A középkori roman | 84 |
| A pikareszk regény | 84 |
| Az egyre terebélyesedő műfaj - újabb regénytípusok | 84 |
| A regény fénykora: a XIX. és XX. század | 85 |
| Az írói cél és a nézőpont | 85 |
| A leírás és jellemzés lehetőségei a regényben | 85 |
| Kérdések - feladatok | 87 |
| Az anekdotikus regény | 88 |
| Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője | 88 |
| Tamási Áron: Ábel a rengetegben | 89 |
| Kérdések - feladatok | 90 |
| Ábel viharai és kudarcai - a túlélés fortélya | 91 |
| Jókai Mór: A kőszívű ember fiai | 93 |
| A költészet műhelyében I. | 96 |
| Különböző költőtípusok - ars poeticák | 96 |
| Kérdések - feladatok | 98 |
| A líra műneme | 99 |
| A dal | 100 |
| A népdal | 100 |
| Szóbeliség és írásbeliség - folklorizáció | 101 |
| A szöveg- és témavariáció | 101 |
| A kép | 102 |
| A jelkép | 103 |
| Kérdések - feladatok | 104 |
| Örökségünk | 106 |
| A kódexektől az első magyar nyelvű könyvig | 106 |
| Az első nyomtatott könyvek | 107 |
| A reformáció az anyanyelvű kultúra szolgálatában | 108 |
| "Minden nípnek az ú nyelvin..." | 108 |
| Kérdések - feladatok | 112 |
| Néhány jellegzetes irodalmi műfaj a Bibliában | 112 |
| Kérdések - feladatok | 116 |
| Diákévek harangzúgásban | 118 |
| Kérdések - feladatok | 120 |
| A magyar művelődés hősi korszaka | 122 |
| Bevezetés | 122 |
| Jókai Mór: És mégis mozog a föld | 124 |
| Kérdések - feladatok | 124 |
| Egy nemzeti ünnep | 126 |
| Kérdések - feladatok | 126 |
| Kölcsey Ferenc: Parainesis | 127 |
| Kérdések - feladatok | 128 |
| Petőfi Sándor: Nemzeti dal | 128 |
| Kérdések -feladatok | 129 |
| Sorskérdéseink | 130 |
| A zivataros XVI. század | 130 |
| Kölcsey Ferenc: Himnusz | 132 |
| Kérdések - feladatok | 133 |
| Zrínyi Miklós töprengései | 135 |
| Vörösmarty Mihály: Szózat | 136 |
| Kérdések - feladatok | 137 |
| A költészet műhelyében II. | 140 |
| A művészi nyelvhasználat jellemzői | 140 |
| A szóképek | 140 |
| Kérdések - feladatok | 143 |
| Az alakzatok | 145 |
| A műdal | 148 |
| Petőfi dalai | 148 |
| A műdalok ritmusának változatossága - a kettős verselés | 150 |
| Kérdések - feladatok | 150 |
| Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert | 153 |
| Kérdések - feladatok | 153 |
| Az elégia | 154 |
| Kosztolányi Dezső: Petőfi Sándor | 154 |
| Verstan | 156 |
| A rím | 156 |
| A tiszta rím és az asszonánc | 157 |
| A rímelhelyezés - a rímképlet | 158 |
| Többféle rím egy versben | 160 |
| Ismétlés, komplex feladatsor | 160 |
| Petőfi Sándor: Pacsírtaszót hallok megint | 165 |
| A művészi megformálás | 166 |
| Kérdések - feladatok | 167 |
| A komikus ábrázolás | 168 |
| A komikum | 168 |
| Kérdések - feladatok | 168 |
| A komikum forrásai | 168 |
| A komikum fajtái | 169 |
| Kérdések - feladatok | 171 |
| A komikus jelenségek | 174 |
| Kérdések - feladatok | 175 |
| Az irodalmi paródia | 176 |
| Petőfi Sándor: A helység kalapácsa | 177 |
| A lovagregény paródiája - Cervantes: Don Quijote | 180 |
| Kérdések - feladatok | 181 |
| Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma | 182 |
| Kérdések - feladatok | 183 |
| Műfajok határán - a ballada | 186 |
| A népballada | 186 |
| Balladatípusok a magyar népköltészetben | 186 |
| Kérdések - feladatok | 187 |
| A műballada | 188 |
| Arany János néhány balladája | 189 |
| A walesi bárdok | 189 |
| V. László (részletek Nemes Nagy Ágnes elemzéséből) | 191 |
| Szondi két apródja | 193 |
| Mészöly Magda: Beszélgessünk a könyvekről! | 197 |
| A könyvek fajtái | 199 |
| A kézikönyvek | 200 |
| A bibliogárfia | 202 |
| Időszaki kiadványok | 202 |
| Szépirodalmi művek | 203 |
| Kérdések - feladatok | 204 |
| Függelék | 207 |
| Műfaji összefoglaló | 207 |
| Elolvasára ajánljuk | 208 |
| Az önálló könyvismertetés szempontjai | 209 |
| Tartalomjegyzék | 211 |
Folytatás Microsoft-tal