| Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 279 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-18-5712-3 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 13151. Fekete-fehér ábrákkal, illusztrációkkal. |
| Bevezetés | 5 |
| Gyémánt Csilla: I. rész | |
| Az epikai műfajok. A verses epika műfajai | 9 |
| A verses nagyepika | 12 |
| A verses nagyepika műfajai | 13 |
| A ballada | 17 |
| A párjavesztett gerlice | 17 |
| A bagoly-asszonka | 18 |
| A műballada | 23 |
| Goethe: A Tündérkirály | 24 |
| Arany János: A walesi bárdok | 26 |
| Arany János: V. László | 33 |
| Arany János V. László című balladájának elemzése | 36 |
| Arany János: Bor vitéz | 41 |
| A románc | 45 |
| Arany János: A méh románca | 46 |
| Ady Endre: A befalazott diák | 51 |
| József Attila: Szegényember balladája | 52 |
| A vers zenei elemei: ritmus, rím, hangfestés | 53 |
| A kisepikai költemény | 59 |
| Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka | 59 |
| Arany János: A fülemile | 66 |
| A metafora és a megszemélyesítés | 72 |
| Az epika prózai műfajai | 74 |
| Mese, mítosz, monda | 75 |
| A novella és az elbeszélés | 82 |
| A fiktív történet | 84 |
| Az elbeszélő, a történetbefogó és az elbeszélői nézőpont | 84 |
| Mikszáth Kálmán: A néhai bárány | 85 |
| Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása | 92 |
| Kosztolányi Dezső: Paulina | 96 |
| Kosztolányi Dezső: Édesapám | 99 |
| Móricz Zsigmond: Hét krajcár | 105 |
| Örkény István: Egypercesek | 110 |
| A kisregény | 114 |
| Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa | 114 |
| A történelmi kisregény forrásai | 115 |
| Mikszáth Kálmán: A gavallérok | 118 |
| A regény | 121 |
| A történelmi regény | 122 |
| A társadalmi regény | 123 |
| Az epikus hős és a regényvilág | 123 |
| Jókai Mór: A kőszívű ember fiai | 125 |
| Tamási Áron: Ábel a rengetegben | 128 |
| Dokumentum és irodalom, tényirodalom | 142 |
| Petőfi Sándor: Úti levelek | 143 |
| Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije | 150 |
| A karcolat | 152 |
| Csoóri Sándor: Kutya-színház | 153 |
| József Attila: Curriculum vitae | 156 |
| Kosztolányi Dezső: Asztalos | 162 |
| Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér | 164 |
| Bene Kálmán: II. rész | |
| A lírai műfajok | 168 |
| Weöres Sándor: Vázlat az új líráról | 170 |
| A dal | 172 |
| Ha folyóvíz vónék | 172 |
| Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert | 172 |
| Az ütemhangsúlyos verselés | 175 |
| József Attila: Reménytelenül | 177 |
| Felszállott a páva | 179 |
| A bolhási kertek alatt | 179 |
| Ady Endre: Őrizem a szemed | 179 |
| Az epigramma | 182 |
| Szimonidész: A thermopülai-i hősökre | 182 |
| Kölcsey Ferenc: Régi várban | 182 |
| Kölcsey Ferenc: Huszt | 182 |
| Kölcsey Ferenc: Áldozat | 183 |
| Az időmértékes verselés | 183 |
| Kölcsey Ferenc: Emléklapra | 186 |
| Vörösmarty Mihály: Magyarország címere | 186 |
| Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem | 187 |
| A leíró költemény. A tájlíra | 188 |
| Petőfi Sándor: Az alföld | 188 |
| A leíró szerkezet | 190 |
| Petőfi Sándor: A nép nevében | 191 |
| A retorikus szerkezet | 193 |
| Radnóti Miklós: Razglednicák | 194 |
| A ciklikus szerkezet | 195 |
| A rímes-időmértékes verselés | 196 |
| Juhász Gyula: Tiszai csönd | 198 |
| Petőfi Sándor: A puszta télen | 201 |
| Tóth Árpád: Körúri hajnal | 203 |
| Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai | 204 |
| Az óda | 207 |
| Kölcsey Ferenc: Himnusz | 207 |
| Vörösmarty Mihály: Szózat | 209 |
| Az ódai műfajok | 210 |
| Az összehasonlító elemzés | 211 |
| Paulosz: A szeretet himnusza | 213 |
| Radnóti Miklós: Himnusz a békéről | 215 |
| Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet... | 217 |
| XXIII. 'Soltár | 218 |
| Az elégia | 221 |
| Petőfi Sándor: Szeptember végén | 221 |
| Arany János: Letészem a lantot | 225 |
| Berzsenyi Dániel: A közelítő tél | 228 |
| Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz | 229 |
| A szereplíra | 232 |
| A metaforából származó szóképek | 232 |
| Ady Endre: Lelkek a pányván | 233 |
| Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger... | 234 |
| Arany János: A rab gólya | 235 |
| Ady Endre: Dózsa György unokája | 237 |
| A szimultán ritmus | 240 |
| Ady Endre: Fölszállott a páva | 241 |
| Ady Endre: A föl-földobott kő | 242 |
| Nagy László: Tűz | 244 |
| Műfajok és "álműfajok" | 246 |
| A metonímiából származó szóképek | 247 |
| Petőfi Sándor: A XIX. század költői | 249 |
| József Attila: Születésnapomra | 251 |
| Kosztolányi Dezső: Téli alkony | 252 |
| Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel | 253 |
| Babits Mihály: Itália | 254 |
| Madácsy Piroska: III. rész | |
| Az irodalom történetéről | 256 |
| XVI. Az ősköltészet | 258 |
| A líra kezdetei | 258 |
| A Kalevala | 261 |
| Irodalom | 275 |
Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.
A gerinc elszíneződött. A lapélek foltosak.
Folytatás Microsoft-tal