| Előszó | 11 |
| Írás-olvasás-irodalom | |
| Az irodalomtanításról | 15 |
| Írók és művek | 15 |
| Fogalmak, meghatározások | 18 |
| Mi az irodalom? | 19 |
| Játékszabályok | 23 |
| Vers és próza | 26 |
| Epika, líra, dráma | 29 |
| Ókor | |
| Az európai irodalom bölcsője | 35 |
| Ókor, antikvitás | 35 |
| A mediterrán kultúrkör | 37 |
| A klasszikus ókor (antikvitás) irodalma | 38 |
| Az antik irodalom műfajai | 41 |
| Az antik irodalom korszakai és alkotói | 42 |
| Görög és római irodalom | 44 |
| A görög irodalom korszakai és alkotói | 45 |
| A római irodalom korszakai és alkotói | 46 |
| Az antikvitás szellemi élete | 48 |
| Az antik filozófia | 49 |
| Az antikvitás öröksége | 54 |
| A mítoszok világa | |
| Mítosz, mitológia | 57 |
| A görög-római mitológia | 60 |
| A "klasszikus" mitológia világa | 62 |
| A világrend | 64 |
| Mondakörök, hősök - az emberek világa | 66 |
| A mítoszok a képzőművészetben | 67 |
| Mítosz és irodalom | 68 |
| A klasszikus mitológia istenei | 70 |
| Az antik epika | |
| Epikus műfajok | 72 |
| Az antik eposz | 73 |
| A homéroszi eposzok | 74 |
| Az eposzi forma | 74 |
| Az eposzok verselése | 75 |
| Eposzi jegyek és "eposzi kellékek" | 76 |
| A homéroszi kérdés | 79 |
| A trójai mondakör | 80 |
| Íliász | 81 |
| Az istenvilág | 84 |
| A hősök tettei | 86 |
| Harag, halál, megbékélés - az értelmezés lehetőségei | 88 |
| Odüsszeia | 91 |
| Az istenvilág | 95 |
| A hős, a társak és az ellenfelek | 96 |
| Utazás, kaland, hazatérés - értékek és értelmezések | 97 |
| A római eposz | 98 |
| Vergilius | 99 |
| Aeneis | 101 |
| Múlt, jelen, jövő - egy történelmi költemény értelmezései | 106 |
| Ovidius: Átváltozások | 108 |
| "Mitikus" alakok - mítoszok új szerepben | 109 |
| Az antik lía | |
| A kezdetek | 112 |
| Az antik költészet korszakai | 114 |
| Görög portrék | 115 |
| A gúnyolódás mestere: Arkhilokhosz | 115 |
| A szerelem költőnője: Szapphó | 117 |
| Az életöröm dalnoka: Anakreón | 120 |
| Az epigrammák mestere: Szimónidész | 121 |
| Latin arcélek | 123 |
| Catullus | 124 |
| "Fehértüzű napok ragyogtak egykor rád..." | 126 |
| "Nem töröm én magamat, Caesar, soha tetszeni néked" | 129 |
| Vergilius eklogái | 131 |
| Horatius | 134 |
| "Ércnél is maradóbb..." | 135 |
| "Akinek szívében arany közép tart (súlyegyent..." | 137 |
| "Carpe diem" | 139 |
| "Bosszúság a minap még nekem, és teher" | 141 |
| Az antik dráma | |
| A dráma eredete | 143 |
| Dionüszosz ünnepei | 143 |
| A görög színház | 145 |
| Az attikai tragédia | 146 |
| Aiszkhülosz, "a tragédia atyja" | 147 |
| Szophoklész, a "klasszikus" | 147 |
| Euripidész, a "modern" | 148 |
| Szophoklész: Oidipusz király | 148 |
| A tragédia felépítése | 149 |
| A lélek mélységei | 151 |
| A nyelv ereje - drámai irónia | 152 |
| Vakok és látók - a tragédia értelmezései | 153 |
| Szophoklész: Antigoné | 155 |
| A vita sodrában - a mellékszereplők | 155 |
| Érvek és ellenérvek | 158 |
| Értelmezési lehetőségek | 158 |
| A komédia | 159 |
| Egy nagy csúfolódó: Arisztophanész | 159 |
| Színház és színjátszás a "klasszikusok" után | 161 |
| Thalia követői és kegyeltjei - a dráma Rómában | 162 |
| Plautus, a "lúdtalpas" | 162 |
| Egy filozófus drámái: Seneca | 164 |
| A Biblia és az ókeresztény irodalom | |
| A Biblia világa | 166 |
| A Biblia fő részei | 166 |
| A Biblia keletkezése | 167 |
| A Bibliai szöveghagyomány | 169 |
| A Biblia hatása | 169 |
| Ószövetség | 170 |
| Ószövetségi történetmondás | 170 |
| Az Úr dicsősége - a Zsoltárok könyve | 177 |
| Isten igéjének hirdetői - próféták és próféciák | 178 |
| Újszövetség | 180 |
| Fordulat a damaszkuszi úton - Szent Pál | 183 |
| Az atyák szent szózata - az ókeresztény irodalom | 184 |
| Szent Ambrus, Milánó püspöke | 186 |
| Szent Jeromos, a bibliafordíó szerzetes | 188 |
| Augustinus (Szent Ágoston), a "megtért bárány" | 189 |
| Középkor | |
| A középkor fogalma | 193 |
| A középkori művelődés és irodalom korszakai | 193 |
| "Korai" középkor | 194 |
| "Fénylő" középkor | 194 |
| A hit ragyogása a középkor világképe | 196 |
| A középkori irodalom | 200 |
| A magyar középkor irodalma | 202 |
| Képzőművészet és zene | 203 |
| Szerzők és művek a középkor irodalmából | |
| A szerelem és az erény költői lovagi költészet | 205 |
| A hit költői ferences himnuszok | 208 |
| Csavargók dalai a vágáns költészet | 210 |
| Dante, a túlvilági vándor | 212 |
| A Pokol | 214 |
| Odüsszeusz utolsó kalandja | 216 |
| Villon, az evilági csavargó | 218 |
| A Nagy Testamentum | 219 |
| Az itáliai és az "udvari" reneszánsz | |
| Az itáliai reneszánsz | 222 |
| Az itáliai reneszánsz korszakai | 223 |
| Képzőművészet és zene | 224 |
| Petrarca, az "első humanista" | 225 |
| Daloskönyv | 227 |
| Boccaccio, a novella megteremtője | 231 |
| Dekameron | 232 |
| Lovagok, szerzetesek, polgárok - a Dekameron hősei és témái | 233 |
| A magyarországi humanizmus és az udvari reneszánsz | 237 |
| Janus Pannonius, a "közép-európai Duna-táj" első híres humanista költője | 240 |
| Búcsú Váradtól | 242 |
| Egy dunántúli mandulafáról - a roskadozó gyümölcsfa | 243 |
| A 16-17. század irodalma | |
| Egy évszázad viharai és következményei | 243 |
| Eszmeáramlatok, korstílusok | 248 |
| Az Észak-európai humanizmus és a reformáció irodalma | |
| Az északi humanizmus | 252 |
| A reformáció | 254 |
| A reformáció irodalma Magyarországon | 255 |
| A magyar "főúri" reneszánsz | 259 |
| Balassi Bálint, a tudatos reneszánsz költő | 260 |
| Egy katonaének | 263 |
| Adj már csendességet... | 265 |
| "Hogy Júliára talála..." | 267 |
| Villiam Shakespeare, a "Költők Csillaga" | 269 |
| Romeo és Júlia | 272 |
| Hamlet | 275 |
| Hamlet-értelmezések | 280 |
| A barokk évszázada | |
| A hit "diadala" - a barokk világképe | 281 |
| Barokk irodalom | 282 |
| Képzőművészet és zene | 283 |
| A barokk Magyarországon | 284 |
| Pázmány Péter, a hitszónoklat mestere | 284 |
| Zrínyi Miklós, az aranygyapjas lovag és költő | 285 |
| Szigeti veszedelem | 287 |
| Szigetvár ostroma - lovagi témák, eposzi kellékek | 290 |
| Zrínyi és a szigetiek mártíriuma | 292 |
| A francia klasszicizmus és a klasszicista dráma | |
| Mérték és szabály - az Udvar stílusa | 294 |
| Moliére | 296 |
| Tartuffe | 298 |