| Tájékoztató a tankönyvhöz | 5 |
| Művészet és valóság | 7 |
| Gondolatok a művészetek rendszeréről | 7 |
| Mire való a művészet? | 8 |
| Utánzás - kifejezés | 10 |
| A művészetek érzéki jellege | 11 |
| Élményszerűség | 12 |
| Mi a "valóság" ? | 13 |
| "Az igazat mondd, ne csak a valódit!" | 13 |
| A szépirodalom | 16 |
| Egy novella | 16 |
| Kosztolányi Dezső: A kulcs | 16 |
| Az epika | 19 |
| A novella | 20 |
| Az epikai közlés formái | 20 |
| Egy különös novella | 21 |
| Karinthy Frigyes: Cirkusz | 21 |
| A líra | 22 |
| Kosztolányi Dezső: Októberi táj | 22 |
| A művészi nyelv | 25 |
| Többletjelentés | 27 |
| A jelentés "megkettőződése" | 28 |
| Szövegösszefüggés - szövegkörnyezet | 30 |
| A művészi értékelés | 32 |
| A művészi érték | 34 |
| A művészet tartalma | 35 |
| Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról | 36 |
| A szórakoztató irodalom | 37 |
| Az álirodalom | 37 |
| Még néhány megjegyzés | 38 |
| Szemelvények az ókor irodalmából | 39 |
| Mítosz, mitológia | 39 |
| Mítoszok az istenek születéséről, a világ keletkezéséről | 40 |
| Gilgames | 40 |
| Az istenek születése a görög mitológiában | 41 |
| Mítoszok az ember teremtéséről | 44 |
| A Prométheusz-mítosz | 46 |
| A Biblia | 47 |
| Az Ószövetség | 48 |
| A Teremtés könyve | 49 |
| A vízözön | 50 |
| A Gilgames eposz vízözöntörténete | 52 |
| Pusztulás-mítoszok | 52 |
| József története | 52 |
| Az Ószövetség más könyvei | 54 |
| Jónás könyve | 54 |
| A Zsoltárok könyve | 55 |
| Az Újszövetség | 56 |
| Jézus születése | 57 |
| Jézus kínhalála és feltámadása | 58 |
| A tékozló fiú | 59 |
| Az Újszövetség további könyvei | 60 |
| Az ókori görög irodalom | 61 |
| A görög kultúra jelentősége | 61 |
| A görög epika | 64 |
| A homéroszi eposzok | 64 |
| A trójai mondakör | 65 |
| Iliász | 66 |
| Az istenek szerepe az Iliászban | 68 |
| Az Iliász embereszménye: Akhilleusz | 69 |
| Hektór és Andromakhé | 71 |
| Az élet teljessége az Iliászban | 72 |
| Akhilleusz pajzsa | 73 |
| Odüsszeia | 74 |
| Új embereszmény: Odüsszeusz | 74 |
| Az istenek korlátozott szerepe | 76 |
| Bonyolultabb mese - bonyolultabb szerkezet | 77 |
| Odüsszeusz és Nauszikaá | 79 |
| Odüsszeusz kalandjai | 81 |
| Ithaka - leszámolás a kérőkkel | 86 |
| Az eposz | 88 |
| Az időmértékes verselés | 89 |
| A görög líra | 91 |
| A történelmi változások hatása | 91 |
| Elégiák és epigrammák | 91 |
| Az iambosz és a görög verselés új formái | 93 |
| Dalköltészet | 94 |
| A görög dráma | 98 |
| Történelmi-politikai háttér | 98 |
| Képzőművészet | 98 |
| A görög színház és színjátszás | 102 |
| A dráma és a színpadi előadás | 106 |
| A tragédia | 107 |
| Szophoklész | 108 |
| Antigoné | 108 |
| A thébai mondakör | 108 |
| Az antik dráma jellegzetes vonásai | 110 |
| Az Antigoné szerkezete | 112 |
| A drámai harc és a jellemek | 113 |
| Expozíció | 113 |
| Bonyodalom | 114 |
| "Sok van, mi csodálatos..." | 115 |
| Konfliktus | 115 |
| Késleltetés | 116 |
| Krízis | 117 |
| Végkifejlet | 118 |
| Antigoné tragikuma | 118 |
| Kreón bukása | 119 |
| Oidipusz király | 120 |
| Kivételeles remekmű | 120 |
| Peloponnészoszi háború - elsötétülő látásmód | 120 |
| A drámai szituáció | 121 |
| Új típusú konfliktus | 122 |
| Időszerkezet | 122 |
| A darab szerkezeti felépítése | 122 |
| Sorstragédia? | 126 |
| A sorsával szembenéző ember | 128 |
| A tragikus hős | 128 |
| Írói világkép | 129 |
| Platón | 130 |
| A római költészet | 134 |
| A római irodalom kialakulása | 134 |
| Catullus | 136 |
| Éljünk, Lesbia | 137 |
| Lesbia madárkája | 137 |
| Gyűlölök és szeretek | 138 |
| Vergilius | 140 |
| Eklogák | 141 |
| Aeneis | 143 |
| Aeneas és Didó | 144 |
| Aeneas az Alvilágban | 144 |
| A római istenekről | 146 |
| Horatius | 147 |
| Carmenek | 148 |
| Thaliarchushoz | 149 |
| Leuconoéhoz | 151 |
| Paedrus | 152 |
| Szemelvények a középkor irodalmából | 153 |
| Történelmi változások, világnézeti átalakulás | 153 |
| Az ókeresztény irodalom | 154 |
| Szent Ágoston: Vallomások | 155 |
| A szerzetesrendek | 156 |
| Antikvitás és kereszténység | 157 |
| A szellemi élet fellendülése | 157 |
| Képzőművészet és zene | 158 |
| A virágzó középkor irodalma | 162 |
| Vallásos irodalom | 163 |
| Himnuszok | 163 |
| Új korszak a vers történetében | 164 |
| Halotti beszéd - Ómagyar Mária-siralom | 165 |
| Legendák | 168 |
| Lovagi irodalom | 170 |
| Trisztán és Izolda | 170 |
| Trubadúrlíra | 171 |
| Vágánsköltészet | 173 |
| Dante | 175 |
| Isteni színjáték | 177 |
| Túlvilági látomás | 178 |
| Az eltévedt ember | 179 |
| A Pokol | 180 |
| A Pokol beosztása | 181 |
| Paolo és Francesca | 184 |
| Találkozás Odüsszeusszal | 185 |
| Villon | 186 |
| A nagy testamentum | 189 |
| Balladák | 192 |
| Szemelvények a reneszánsz irodalmából | 197 |
| A reneszánsz | 197 |
| Olasz városállamok | 197 |
| Reneszánsz és humanizmus | 197 |
| Képzőművészet és zene | 199 |
| Petrarca | 210 |
| Daloskönyv | 211 |
| Bocaccio | 215 |
| Dekameron | 216 |
| A sólyom feláldozása | 217 |
| A költészet hanyatlása | 218 |
| A magyar reneszánsz | 219 |
| Janus Pannonius | 219 |
| Galeotto Marzióhoz | 221 |
| Búcsú Váradtól | 222 |
| Mikor a táborban megbetegedett | 223 |
| Egy dunántúli mandulafáról | 225 |
| Saját lelkéhez | 225 |
| Mars istenhez békességért | 226 |
| Reneszánsz és reformáció | 227 |
| A magyar irodalmi élet a 16. században | 228 |
| Balassi Bálint | 230 |
| A szerelem költője | 231 |
| Hogy Júliára talála, így köszöne neki | 233 |
| Ütemhangsúlyos verselés | 234 |
| Három Júlia-vers | 235 |
| Célia-versek | 237 |
| Kiben az kesergő Céliárul ír | 237 |
| Egy katonaének | 238 |
| Isteni dícsíretek | 241 |
| Kiben bűne bocsánatáért könyörgett.. | 241 |
| Adj már csendességet.. | 243 |
| Az angol reneszánsz | 244 |
| Shakespeare | 244 |
| Shakespeare színpada | 245 |
| Rómeó és Júlia | 249 |
| Szerelmi tragédia | 249 |
| A végzetszerűség légköre - a tragédia előrejelzése | 249 |
| Két szembenálló világ | 250 |
| Bonyodalom és katasztrófa | 252 |
| A tragédia lírája | 254 |
| Nyelvi virtuozitás | 255 |
| Hamlet, dán királyfi | 255 |
| Idő és színhely | 256 |
| Kompozíció | 257 |
| Részletező expozíció | 257 |
| Drámai szituáció - drámai konfliktus | 259 |
| Töprengő hős | 261 |
| A drámai küzdelem fokozódása | 262 |
| Késleltetés és végkifejlet | 263 |
| A tragédia értelmezése | 263 |
| A többi szereplő | 264 |
| Szemelvények a barokk korszak irodalmából | 267 |
| A barokk | 267 |
| Képzőművészet és zene | 267 |
| Az irodalmi barokk | 272 |
| Pázmány Péter | 273 |
| Zrínyi Miklós | 275 |
| Szigeti veszedelem | 277 |
| A téma | 277 |
| Antik és keresztény elemek | 278 |
| Barokk eszménykép: "Athleta Christi" | 278 |
| Erkölcsi fölény | 279 |
| Vértanúhalál | 280 |
| Az eposz célzata | 280 |
| "Ne bántsd a magyart.." | 281 |
| A kuruc kor költészete | 283 |
| Mikes Kelemen | 285 |
| Törökországi levelek | 286 |
| 37. levél | 286 |
| 112. levél | 287 |
| A francia klasszicista dráma | 289 |
| A józan ész uralma, racionalizmus és klasszicizmus | 289 |
| Racine | 291 |
| Racine drámáinak világa | 292 |
| Phaedra | 292 |
| Ellentétes és végletes lelkiállapotok | 293 |
| Hippolytos | 295 |
| Moliere | 298 |
| A komédia | 299 |
| Tartuffe | 300 |
| Az ostorozott bűn | 301 |
| Mesteri expozíció | 301 |
| A bonyodalom | 303 |
| A címszereplő megjelenése | 303 |
| Tetőpont, megoldás | 305 |
| Irodalomelméleti tárgymutató | 307 |
Folytatás Microsoft-tal