| Tájékoztató a tankönyvhöz | 5 |
| Művészet és valóság | |
| Gondolatok a művészetek rendszeréről | 7 |
| Mire való a művészet? | 9 |
| Utánzás - kifejezés | 10 |
| A művészetek érzéki jellege | 12 |
| Élményszerűség | 12 |
| Mi a "valóság" ? | 13 |
| "Az igazat mondd, ne csak a valódit!" | 14 |
| A szépirodalom | 16 |
| Egy novella | 17 |
| Kosztolányi Dezső: A kulcs | 17 |
| Az epika | 20 |
| A novella | 20 |
| Az epikai közlés formái | 21 |
| Egy különös novella | 22 |
| Karinthy Frigyes: Cirkusz | 22 |
| A líra | 23 |
| Kosztolányi Dezső: Októberi táj | 24 |
| A művészi nyelv | 26 |
| Többletjelentés | 28 |
| A jelentés "megkettőződése" | 30 |
| Szövegösszefüggés - szövegkörnyezet | 31 |
| A művészi értékelés | 33 |
| A művészi érték | 36 |
| A művészet tartalma | 36 |
| Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról | 37 |
| A szórakoztató irodalom | 39 |
| Az álirodalom | 39 |
| Még néhány megjegyzés | 39 |
| Szemelvények az ókor irodalmából | |
| Mítosz, mitológia | 41 |
| Mítoszok az istenek születéséről, a világ keletkezéséről | 43 |
| Gilgames | 43 |
| Az istenek születése a görög mitológiában | 44 |
| Mítoszok az ember teremtéséről | 48 |
| A Prométheusz-mítosz | 49 |
| A Biblia | 50 |
| Az Ószövetség | 51 |
| A Teremtés könyve | 52 |
| A vízözön | 54 |
| A Gilgames eposz vízözöntörténete | 55 |
| Pusztulás-mítoszok | 55 |
| József története | 56 |
| Az Ószövetség más könyvei | 57 |
| Jónás könyve | 58 |
| A Zsoltárok könyve | 59 |
| Az Újszövetség | 60 |
| Jézus születése | 61 |
| Jézus kínhalála és feltámadása | 62 |
| A tékozló fiú | 63 |
| Az Újszövetség további könyvei | 64 |
| Az ókori görög irodalom | 66 |
| A görög kultúra jelentősége | 66 |
| A görög epika | 69 |
| A homéroszi eposzok | 69 |
| A trójai mondakör | 70 |
| Iliász | 71 |
| Az istenek szerepe az Iliászban | 73 |
| Az Iliász embereszménye: Akhilleusz | 74 |
| Hektór és Andromakhé | 76 |
| Az élet teljessége az Iliászban | 78 |
| Akhilleusz pajzsa | 78 |
| Odüsszeia | 79 |
| Új embereszmény: Odüsszeusz | 80 |
| Az istenek korlátozott szerepe | 81 |
| Bonyolultabb mese - bonyolultabb szerkezet | 82 |
| Odüsszeusz és Nauszikaá | 85 |
| Odüsszeusz kalandjai | 86 |
| Ithaka - leszámolás a kérőkkel | 92 |
| Az eposz | 94 |
| Az időmértékes verselés | 94 |
| A görög líra | 96 |
| A történelmi változások hatása | 96 |
| Elégiák és epigrammák | 97 |
| Az iambosz és a görög verselés új formái | 98 |
| Dalköltészet | 99 |
| A görög dráma | 103 |
| Történelmi-politikai háttér | 103 |
| Képzőművészet | 103 |
| A görög színház és színjátszás | 105 |
| A dráma és a színpadi előadás | 111 |
| A tragédia | 112 |
| Szophoklész | 113 |
| Antigoné | 113 |
| A thébai mondakör | 113 |
| Az antik dráma jellegzetes vonásai | 115 |
| Az Antigoné szerkezete | 117 |
| A drámai harc és a jellemek | 118 |
| Expozíció | 118 |
| Bonyodalom | 119 |
| "Sok van, mi csodálatos..." | 120 |
| Konfliktus | 120 |
| Késleltetés | 121 |
| Krízis | 123 |
| Végkifejlet | 123 |
| Antigoné tragikuma | 124 |
| Kreón bukása | 124 |
| Oidipusz király | 125 |
| Kivételeles remekmű | 125 |
| Peloponnészoszi háború - elsötétülő látásmód | 125 |
| A drámai szituáció | 127 |
| Új típusú konfliktus | 127 |
| Időszerkezet | 127 |
| A darab szerkezeti felépítése | 128 |
| Sorstragédia? | 132 |
| A sorsával szembenéző ember | 133 |
| A tragikus hős | 134 |
| Írói világkép | 134 |
| Platón | 136 |
| A római költészet | 140 |
| A római irodalom kialakulása | 140 |
| Catullus | 142 |
| Éljünk, Lesbia | 143 |
| Lesbia madárkája | 143 |
| Gyűlölök és szeretek | 144 |
| Vergilius | 146 |
| Eklogák | 147 |
| Aeneis | 149 |
| Aeneas és Didó | 150 |
| Aeneas az Alvilágban | 152 |
| A római istenekről | 152 |
| Horatius | 154 |
| Carmenek | 155 |
| Thaliarchushoz | 156 |
| Licinius Murenához | 158 |
| Leuconoéhoz | 158 |
| Paedrus | 160 |
| Szemelvények a középkor irodalmából | |
| Történelmi változások, világnézeti átalakulás | 161 |
| Az ókeresztény irodalom | 162 |
| Szent Ágoston: Vallomások | 163 |
| A szerzetesrendek | 164 |
| Antikvitás és kereszténység | 165 |
| A szellemi élet fellendülése | 165 |
| Képzőművészet és zene | 166 |
| A virágzó középkor irodalma | 170 |
| Vallásos irodalom | 171 |
| Himnuszok | 172 |
| Új korszak a vers történetében | 173 |
| Halotti beszéd - Ómagyar Mária-siralom | 174 |
| Legendák | 176 |
| Lovagi irodalom | 179 |
| Trisztán és Izolda | 179 |
| Trubadúrlíra | 180 |
| Vágánsköltészet | 183 |
| Dante | 184 |
| Isteni színjáték | 186 |
| Túlvilági látomás | 187 |
| Az eltévedt ember | 188 |
| A Pokol | 189 |
| A Pokol beosztása | 190 |
| Paolo és Francesca | 193 |
| Találkozás Odüsszeusszal | 194 |
| Villon | 196 |
| A nagy testamentum | 199 |
| Balladák | 202 |
| Szemelvények a reneszánsz irodalmából | |
| A reneszánsz | 207 |
| Olasz városállamok | 207 |
| Reneszánsz és humanizmus | 207 |
| Képzőművészet és zene | 209 |
| Petrarca | 220 |
| Daloskönyv | 222 |
| Bocaccio | 225 |
| Dekameron | 226 |
| A sólyom feláldozása | 227 |
| A költészet hanyatlása | 228 |
| A magyar reneszánsz | 230 |
| Janus Pannonius | 230 |
| Galeotto Marzióhoz | 232 |
| Búcsú Váradtól | 233 |
| Mikor a táborban megbetegedett | 234 |
| Egy dunántúli mandulafáról | 236 |
| Saját lelkéhez | 237 |
| Mars istenhez békességért | 238 |
| Reneszánsz és reformáció | 238 |
| A magyar irodalmi élet a 16. században | 239 |
| Balassi Bálint | 241 |
| A szerelem költője | 243 |
| Hogy Júliára talála, így köszöne neki | 244 |
| Ütemhangsúlyos verselés | 245 |
| Három Júlia-vers | 246 |
| Célia-versek | 248 |
| Kiben az kesergő Céliárul ír | 248 |
| Egy katonaének | 249 |
| Isteni dícsíretek | 252 |
| Kiben bűne bocsánatáért könyörgett.. | 253 |
| Adj már csendességet.. | 254 |
| Az angol reneszánsz | 256 |
| Shakespeare | 257 |
| Shakespeare színpada | 258 |
| Rómeó és Júlia | 261 |
| Szerelmi tragédia | 261 |
| A végzetszerűség légköre - a tragédia előrejelzése | 262 |
| Két szembenálló világ | 263 |
| Bonyodalom és katasztrófa | 265 |
| A tragédia lírája | 267 |
| Nyelvi virtuozitás | 268 |
| Hamlet, dán királyfi | 268 |
| Idő és színhely | 269 |
| Kompozíció | 270 |
| Részletező expozíció | 270 |
| Drámai szituáció - drámai konfliktus | 272 |
| Töprengő hős | 274 |
| A drámai küzdelem fokozódása | 275 |
| Késleltetés és végkifejlet | 276 |
| A tragédia értelmezése | 277 |
| A többi szereplő | 277 |
| Szemelvények a barokk korszak irodalmából | |
| A barokk | 279 |
| Képzőművészet és zene | 279 |
| Az irodalmi barokk | 284 |
| Pázmány Péter | 285 |
| Zrínyi Miklós | 287 |
| Szigeti veszedelem | 289 |
| A téma | 289 |
| Antik és keresztény elemek | 290 |
| Barokk eszménykép: "Athleta Christi" | 290 |
| Erkölcsi fölény | 291 |
| Vértanúhalál | 292 |
| Az eposz célzata | 293 |
| "Ne bántsd a magyart.." | 293 |
| A kuruc kor költészete | 295 |
| Mikes Kelemen | 297 |
| Törökországi levelek | 298 |
| 37. levél | 298 |
| 112. levél | 299 |
| A francia klasszicista dráma | |
| A józan ész uralma, racionalizmus és klasszicizmus | 301 |
| Racine | 304 |
| Racine drámáinak világa | 305 |
| Phaedra | 305 |
| Ellentétes és végletes lelkiállapotok | 306 |
| Hippolytos | 308 |
| Moliere | 311 |
| A komédia | 312 |
| Tartuffe | 313 |
| Az ostorozott bűn | 314 |
| Mesteri expozíció | 314 |
| A bonyodalom | 316 |
| A címszereplő megjelenése | 317 |
| Tetőpont, megoldás | 318 |
| Irodalomelméleti tárgymutató | 321 |
Folytatás Microsoft-tal