Irodalomelméleti bevezetés

Előszó

Részlet a könyvből
Tárgyunk helye az irodalomtudomány keretében
Tanulmányaink során rendszerezni fogjuk, a középiskolában szerzett irodalmi ismereteket kibővítve, az irodalomelméleti kérdéseket. Ez részben segíteni fogja a magasabb fokon végzett irodalomtörténeti tanulmányozást. Egyben járatossá tesz bennünket az általános iskolai irodalomtanári gyakorlat legfontosabb területén: az irodalmi művek helyes elemzésének kérdéseiben. Tárgyunk tehát irodalomelméleti tudományág.
Az irodalomelmélet az irodalomtudomány jelentős része. Lényegében ugyanis az irodalomtudomány kétirányú tevékenységgel végei el a feladatát: a/ tisztázza az irodalom hivatásának, sajátosságainak, törvényszerűségeinek problémáit és b/ megfigyeli az irodalom fejlődésének útját, megállapítja a fejlődés törvényszerűségeit nemzeti és világirodalmi vonatkozásaiban egyaránt. Ennek megfelelően az irodalomtudománynak két fő ága van: az irodalomelmélet és az irodalomtörténet. E két ág szálai természetesen szorosan összefonódnak. Az irodalomtörténet felveti egy-egy korszak elméleti problémáit és az irodalomelméletben csakis a történeti összefüggések figyelembevételével állapíthatók meg „helytálló törvényszerűségek. Mégis szükséges tudományunknak ez a tagolása. Az irodalomtörténet részletei között gyakran háttérbe szorulnak az elméleti kérdések, másfelől az egyes elméleti kérdések átfogó tisztázása nagyban elősegíti a helyes történeti kép kialakítását.
Az irodalomtörténet tehát az irodalomtudománynak az a fő ága, amelyik azt vizsgálja, hogyan alakult ki az irodalom az emberi társadalom fejlődése során, melyek fejlődésének törvényszerűségei. Ez a tudományág dolgozza fel a klasszikusok gazdag hagyományait, és vizsgálja a legújabb kor irodalmának körülményeit és eredményeit.
Az irodalomelmélet az irodalom törvényszerűségeivel, sajátosságaival társadalmi szerepével, feladatával foglalkozó tudomány. Tisztázza tehát az egyes irodalmi művek helyes értelmezésének és értékelésének elveit és a sajátosságok tudományos rendszerezése útján a helyes műelemzéshez segít bennünket megismertetve az eszmeiség és művésziség, a tartalom és forma kapcsolataival és a művek elemzésének egyéb problémáival. E félévben irodalomelméleti tanulmányainknak bevezető részeként a már említett célok érdekében a műelemzés kérdéseivel fogunk foglalkozni, hogy majd azokat főiskolai tanulmányaink utolsó félévében az irodalom-esztétika történeti és elvi kérdéseinek tárgyalásával egészítsük ki. Vissza