| Előszó | 11 |
| Az irodalom és szöveg | 15 |
| A szöveg | 15 |
| A szöveg mint egység | 15 |
| Szöveg és szövegváltozat | 17 |
| A szövegek kommunikációelméleti megközelítése | 19 |
| A kommunikáció tényezői | 19 |
| A kommunikációs formák | 22 |
| A szövegek információelméleti megközelítése | 23 |
| Az információ | 23 |
| A beszédaktusok | 23 |
| A hírérték és a redundancia | 26 |
| A szövegek jelelméleti megközelítése | 29 |
| A jelviszonyok tényezői | 29 |
| A jel | 32 |
| A jeltárgy | 33 |
| A jelrendszer | 35 |
| A jelhordozó | 41 |
| A jelentés | 42 |
| A nyelvi jelhordozók és jelentéseik | 44 |
| A lexikális jelentés | 44 |
| A szövegösszefüggés | 48 |
| A másodlagos jelentés | 51 |
| A jelkapcsolati jelentés | 54 |
| A nyelvi rendszer történeti változásai | 55 |
| A szövegek szerkezete | 57 |
| A szöveg szintagmatikus szerkezete | 57 |
| A szöveg kifejezési és tartalmi síkja | 60 |
| A szöveg lineáris és tabuláris szerkezete | 63 |
| A szöveg paradigmatikus szerkezete | 64 |
| A beszédhangok síkjának szerkezete | 65 |
| A szövegfajták funkcionális megkülönböztetései | 68 |
| Az irodalom fogalmának legtágabb értelmezése | 68 |
| A szűkebb fogalomértelmezések | 70 |
| A szövegfajták minőségi megkülönböztetései | 71 |
| A pozitív irodalomfogalmak | 71 |
| A negatív irodalomfogalmak | 72 |
| A szövegeken túli irodalomfogalmak | 72 |
| Az irodalmiság | 72 |
| Az irodalmi intézmények | 73 |
| Az irodalom mint az irodalomtudomány tárgya | 74 |
| Az irodalomfogalmak a történelmi változások tükrében | 75 |
| Terminológiai változások | 75 |
| Fogalmi változások | 75 |
| Irodalom és esztétikum | 77 |
| Az esztétikum meghatározása | 77 |
| Az esztétikum és a nem esztétikai minőségek | 77 |
| Az esztétikum és az esztétikai minőségek | 79 |
| Az esztétikai kommunikáció | 80 |
| Az esztétikai érzék | 80 |
| A dekódolás sajátosságai: az ízlés | 81 |
| A jelrendszer sajátosságai a személyes ízlés tükrében | 85 |
| A jelrendszer sajátosságai a közízlés tükrében | 86 |
| A közízlés és a társadalmi objektivitás | 90 |
| Az ízlésítélet és a teoretikus ítélet | 92 |
| Az esztétikai jelek jelhordozói | 93 |
| A látható-hallható forma | 93 |
| A fogalmiság | 93 |
| A külső és belső érzékelés | 94 |
| Az elvont formák | 95 |
| A ritmus | 95 |
| Az arányosság | 97 |
| A harmónia | 99 |
| Színek és fények | 100 |
| Az esztétikai jelek jelentése | 101 |
| Az általánosított jelentések | 101 |
| A jelösszefüggésbeli jelentések | 103 |
| A történelmi jelentésváltozások | 104 |
| Az értékrend anaktonisztikus elemei | 106 |
| Az esztétikai jelek tipológiája | 107 |
| Az esztétikum értéklehetőségei | 109 |
| Az esztétikum megismerési önértéke | 109 |
| Az esztétikum élvezeti önértéke | 110 |
| Az esztétikum érzelemformáló eszközértéke | 111 |
| Az esztétikai minőségek | 112 |
| A szépség és válfajai | 112 |
| A rútság és válfajai | 116 |
| A tragikum és az elégikusság | 118 |
| A komikum és válfajai | 121 |
| A többi esztétikai minőség | 126 |
| Az esztétikai minősítések | 128 |
| Az esztétikai minőségek a nyelvi kommunikációban | 129 |
| A halandzsa esztétikuma | 131 |
| Az irodalom társadalmi funkciói | 135 |
| A művésziség ismérvei | 135 |
| Az értékalakzatok | 135 |
| A művészi érték kettőssége | 137 |
| Az autonóm művészeti irodalom | 138 |
| A visszatükröző művészeti irodalom | 138 |
| A szépművészeti irodalom | 159 |
| Az alkalmazott művészeti irodalom | 161 |
| A szórakoztató irodalom | 161 |
| A didaktikus irodalom | 165 |
| Az agitatív irodalom | 168 |
| A használati irodalom | 175 |
| Az irodalomalatti | 177 |
| A kanonizált és a periferikus irodalom | 177 |
| A kontárok irodalma | 178 |
| Az epigonok és plagizátorok irodalma | 179 |
| A triviális irodalom | 180 |
| A giccs és a szennyirodalom | 181 |
| A művésziség kérdőjelei | 187 |
| A l'art pour l'art | 187 |
| Az antiirodalom | 188 |
| A művészeti szövegösszefüggés | 189 |
| Az átmeneti műformák | 193 |
| Az irodalmi műfajok | 195 |
| A műnemi felosztás | 195 |
| A líra | 195 |
| Az epika | 205 |
| A dráma | 213 |
| Az átmeneti műfajok | 217 |
| A műnemi felosztást keresztező szempontok | 218 |
| A költészet és a nem költői formák | 218 |
| A jelenkori és történelmi tematika | 220 |
| A gyermek- és ifjúsági irodalom | 221 |
| Az elit- és tömegirodalom | 222 |
| A műfajok szerepe az irodalmi fejlődésben | 223 |
| A műfajok történeti fejlődése | 223 |
| A műfajok rendszere | 225 |
| A műfaji keretek jelentősége | 226 |
| Az irodalmi mű felépítése | 228 |
| A műalkotás modellje | 228 |
| Az irodalmi mű kompozíciója | 228 |
| A mű rétegszerkezete | 229 |
| A mikro- és makroszerkezetek | 231 |
| A retorikai-stilisztikai szerkezetek | 232 |
| A tartalom és forma | 236 |
| A tartalom és forma mint viszonyfogalom | 236 |
| A művészeti elvont formák | 237 |
| Az elvont formák mozgásfelidéző-hangulati tartalma | 242 |
| Az elvont formák történeti és műfaji "holdudvara" | 246 |
| Az elvont formák tartalmainak változékonysága | 249 |
| A konkrét formák | 252 |
| A téma | 253 |
| A belső és a külső forma | 254 |
| A műalkotás tartalma | 255 |
| Az irodalmi mű stílusa | 258 |
| A műstílus | 258 |
| Az alkotói stílus | 259 |
| Az irányzati stílus | 260 |
| A korstílus | 260 |
| Egyéb elvont stílusfajták | 261 |
| A nyelvi-stilisztikai stílus | 262 |
| A tartalmi sík formaszerkezetei | 263 |
| A retorikai-stilisztikai szerkezetek | 263 |
| A bővítéses szerkezetek | 263 |
| Az elhagyásos szerkezetek | 272 |
| A helycserés szerkezetek | 274 |
| A helyettesítéses szerkezetek | 277 |
| A dialogikus szerkezetek | 285 |
| A paralolizmusos szerkezetek és a gondolatritmus | 290 |
| A tartalmi sík lineáris tagolási egységei | 293 |
| A retorikai szerkezetek | 293 |
| A drámai szerkezetek | 294 |
| Az epikai szerkezetek | 295 |
| A lírai szerkezetek | 297 |
| A tagolás elvi szempontjai | 299 |
| A kifejezési sík formaszerkezetei | 300 |
| Az írásképhez kapcsolódó formaszerkezetek | 300 |
| Az írásjegyek és írásjelek kifejezőképessége | 300 |
| Az egybe- és különírás kifejezőképessége | 303 |
| A sortördelés kifejezőképessége | 303 |
| A képvers | 306 |
| A vizuális költészet | 307 |
| Betűjátékok és rejtvények | 308 |
| A beszédhangokhoz kapcsolódó formaszerkezetek | 310 |
| A retorikai-stilisztikai hangalakzatok | 310 |
| A hangfestés | 313 |
| Az akusztikus költészet | 316 |
| A vers | 318 |
| A vers meghatározása | 318 |
| Beszédhang és íráskép a versben | 319 |
| A vers ritmusa és metruma | 320 |
| A kéttagú oppozíció | 322 |
| A szótagok szintjének rendezettsége | 322 |
| A vers szövegminimuma | 323 |
| Az énekvers, a recitált vers és a szövegvers | 324 |
| A próza | 327 |
| Az aritmikus próza | 327 |
| A ritmikus próza | 328 |
| A szabadvers | 329 |
| A prózaköltemény | 332 |
| A versformák szerkezeti elemei | 334 |
| A ritmustényezők | 334 |
| Az alapvető ritmustényezők: hangsúly, időtartam, szótaghanglejtés | 334 |
| A járulékos ritmustényezők: szünet, rím, refrén, alliteráció, előrím | 336 |
| A ritmusegységek | 342 |
| Az egyszerű és összetett ritmusegységek | 342 |
| A versláb | 343 |
| Az ütem | 345 |
| A kólon | 345 |
| A verssor | 347 |
| A periódus | 348 |
| A versszak | 349 |
| Értelmi tagolódás és metrikai szerkezet | 350 |
| A versrendszerek | 351 |
| Vers és nyelv | 351 |
| Az időmértékes verselés | 353 |
| A moraszámláló verselés | 355 |
| A hangsúlyszámláló verselés | 358 |
| A szótaghanglejtéses verselés | 359 |
| A szótagszámláló verselés | 360 |
| A magyar költészetben használt versformák | 361 |
| A magyar ütemhangsúlyos verselés | 361 |
| Az énekverstől a modern költészetig | 361 |
| Az ütemek sajátosságai | 361 |
| Az ütemek rendje | 364 |
| Az ütemek tempóviszonyai | 367 |
| Az ütemhangsúlyos sorfajok | 368 |
| Az ütemhangsúlyos periódusok | 375 |
| Az ütemhangsúlyos versszakok | 377 |
| A magyar időmértékes verselés | 379 |
| A "klasszikai" és a "nyugati-európai" formák | 379 |
| Az időmértékes sorfajok és periódusok | 382 |
| Az időmértékes versszakok és állandósult versszerkezetek | 403 |
| A magyar szimultán verselés | 415 |
| A szimultán verselés fogalma | 415 |
| A két versrendszer együttélése | 416 |
| A szimultán verselés kérdőjelei | 418 |
| A szimultán sorfajok, periódusok, strófák | 420 |
| Irodalom és társadalom | 428 |
| Az alkotó | 428 |
| Az alkotói típusok | 428 |
| Az alkotó mozgástere | 431 |
| Az alkotói én és a műszubjektum | 435 |
| A személyesség és az alkotói mítosz | 437 |
| A közvetítőrendszer | 439 |
| A kereskedelem | 439 |
| A mecenatúra | 441 |
| A cenzúra | 441 |
| Az oktatási és közművelődési intézmények | 443 |
| A kritika | 444 |
| A közvetítőrendszer mozgástere | 445 |
| A művészi közvetítés | 447 |
| A befogadó | 453 |
| A befogadói típusok | 453 |
| A kortárs befogadó | 455 |
| Az utókori befogadó | 458 |
| Az ideális olvasó | 460 |
| A befogadó mozgástere | 462 |
| A műalkotások objektív értéke és hatásértéke | 463 |
| Az irodalom éa történelmi fejlődésfolyamatban | 464 |
| Az irodalmi fejlődés | 464 |
| Az "ősköltészet" és a primitív költészet | 467 |
| A hivatalos irodalom és a folklór | 469 |
| A nemzeti irodalmak és a világirodalom | 473 |
| Az irodalomtudomány | 476 |
| Általános jellemvonások | 476 |
| Az irodalomtudomány történelmi fejlődése | 476 |
| Az irodalomtudomány tárgya | 477 |
| A történeti és elméleti kifejtés | 479 |
| A nemzeti és az összehasonlító kutatások | 481 |
| Az irodalomtörténet-írás | 481 |
| Az irodalmi filológia | 481 |
| A műelemzés | 482 |
| A történeti kutatások absztrakciós szintjei | 484 |
| Az irodalomelmélet | 485 |
| A retorika és stilisztika | 485 |
| A verstan | 486 |
| A műfajelmélet | 487 |
| Az irodalomelmélet kutatási területei | 488 |
| A leíró és funkcionális ágazatok | 489 |
| Az elméleti kutatások absztrakciós szintjei | 490 |
| Az irodalomtudomány a tudományok rendszerében | 491 |
| Az irodalomelmélet és az esztétika | 491 |
| Az irodalomtudomány és az irodalomkritika | 492 |
| Az információk körforgása | 493 |
| Az irodalomtudomány határtudományai | 493 |
| Az irodalomtudomány társtudományai | 495 |
| Szakirodalom | 496 |
| Tárgymutató | 500 |