Írók és szerelmek

Tartalom

KULT Könyvek
New York Times bestseller

"Jól találja el az arany középutat a nehéz igazságok és a mulattatás között" - Sunday Times

"Érzékeny megfigyelésekkel teli, csípős stílusú fejlődésregény" - Observer

Casey hatalmas szerelmi csalódás után tér vissza Massachusettsbe. Nemrég vesztette el édesanyját, döbbenetes sokk-ként éri a fájdalom, magányos, pincérnőként dolgozik egy harvardi elitétteremben, és egy nyirkos szobát bérel. Harmincegy évesen élete egyetlen értelmét a kreativitás jelenti, már hat éve dolgozik a regényén. Úgy érzi, az útkeresés éveinek már le kellett volna telniük, vele ellentétben kortársai már felnőttek, tudják, mit akarnak.

Egyik este megismerkedik egy jóképű, kedves fiúval, név szerint Silasszal. Aztán pár héttel később megjelenik az étteremben Oscar, akinek két kisfia van. Oscar idősebb, a feleségét gyászolja, de a pályája már sínen van. Casey hirtelen egy szerelmi háromszög küszöbén találja magát, és tisztában van vele: ez a két nagyon különböző kapcsolat két tökéletesen eltérő jövő ígéretét hordozza.



"Olyan ezt a regényt olvasni, mint mikor várja az ember, hogy elvonuljanak a felhők - egyfajta pompás agónia." - Guardian

"Ellenállhatatlan." - Elizabeth Strout

"Érzékeny és leleményes regény." - Marian Keyes

"Az Írók és szerelmek boldoggá tett." - Ann Patchett



„Megállapodtam magammal, hogy reggel nem gondolok a pénzre. Olyan vagyok, mint a kamasz, aki próbál nem gondolni a szexre. De a szexre is próbálok nem gondolni. Meg Luke-ra. Meg a halálra. Ami azt jelenti, hogy nem gondolni anyámra, aki a télen halt meg, amikor szabadságon volt. Sok mindenre nem szabad gondolnom, hogy délelőtt írni tudjak.”

„Egyetlen beszélgetés az egész délelőttöt tönkreteheti.”

„Nem azért írok, mert mondanivalóm van. Azért írok, mert ha nem írok, akkor még rosszabb minden.”

„Néhányan megcsodálják a biciklimet. Régi banánüléses bringa, májusban találtam egy Rhode Island-i szemétdombon.”

„Furcsa érzés, hogy már nem tartozom a legfiatalabb felnőttek közé. Harmincegy vagyok, és meghalt az anyám.”

„Jól vagyok. Egészen addig jól vagyok, míg meg nem látom a vadludakat.”

„Amikor megcsókolt, Európa-szaga volt.”

„Nem szeretném, ha úgy emlegetnének, hogy az a lány, akinek most halt meg az anyja. Épp elég baj, hogy én vagyok az a lány, akit most ejtettek.”

„Olyan az ízed, mint a hold, mondta Luke a berkshire-i mezőn. A rohadt poéta.”

„Pár hete John Updike ült be a vendéglőbe, ahol dolgozom, és amikor letettem elé a salátát, a mellette lévő nő épp azt fejtegette, mennyire imádja A kentaurt, mire Updike a fejét rázta, és azt felelte, csak azért írta meg, mert akkortájt nem volt más ötlete.”

Élfestett kiadás.

Témakörök