Előszó
Részlet a könyvből:
1916. Május! Áll a harc arcvonalunkon a Strypa mentén. Az oroszok nap-nap mellett hatalmas tömeget dobnak támadásra. Ágyúik mázsaszámra ontják a gránátokat. Hiába! Brusilov egyelőre nem boldogul.
Ezredemnél is sikertelenül próbálkozik, minden támadás után véres fejjel vonul vissza.
Állásaink erőssége a 382-es magaslat. Uralkodik az egész hadosztály vonalán. De más állásaink is biztosak. Drótakadályok, aknamezők, rejtett állások teszik biztossá. Egész tél fáradságos munkájának eredménye ez. Olyan biztosnak tudjuk állásainkat, hogy harcszünetben levetkőzve alszunk, mert ha előretolt állásaink elvesznének is, arra bőven marad idő, hogy helyeinket elfoglalva, méltóan fogadhassuk a támadást.
Számolom a napokat. Június 1-én utazom haza szabadságra. Ez alatt akarom megtartani esküvőmet. Május 28-án már kezemben van a szabadságolási igazolvány, jó székely tisztiszolgám lázasan csomagol, előkerül régi kardom is a vonattól, hátizsákjában ott van az új zubbonyom is. Tervezgetések, boldogság, öröm közepette várom az indulás idejét.
S íme 28-án délelőtt jön a parancs:
- Brusilov utolsó nagy támadásra készül. Teljes harckészültség. A szabadságolások a mai naptól kezdve szünetelnek.
Vissza 
