Fülszöveg
Az állva temessetek el! egy hozzám közel álló nép történelmének páratlan bemutatása, egyszerre eleven és tudományos, szenvedélyes és fegyelmezett, egyszóval kegyetlenül igazságos. Á. cigányok és én erre a könyvre vártunk.
Yehudi Menuhin
Isabel Fonseca könyve szó szerint reveláció: egy rejtett ~ semmibe vett és titkolózó, üldözött és ismeretlen ~ világ tárul fel a lapjain.
SALMAN RUSHDIE
Isabel Fonseca 1995-ben megjelent könyve a romákról szóló irodalom egyik alapműve: nem tudományos értekezés - bár a szerző a romák eredetéről szóló elméleteket, nyelvüket, gyakran homályba vesző történelmi múltjukat, a középkori cigány üldözéseket és a hozzájuk kapcsolódó babonákat is vizsgálja -, hanem számtalan nehéz, fájdalmas, gyakran tragikus cigány sors együtt érző és józan leírása. A fiatal amerikai újságíró hosszú utazásokat tett Kelet-Európa országaiban, hogy belülről ismerje meg a cigányokat, „a világ legkevésbé értett népét". Roma családokkal élt együtt, s bár számukra ő gádzsó volt,...
Tovább
Fülszöveg
Az állva temessetek el! egy hozzám közel álló nép történelmének páratlan bemutatása, egyszerre eleven és tudományos, szenvedélyes és fegyelmezett, egyszóval kegyetlenül igazságos. Á. cigányok és én erre a könyvre vártunk.
Yehudi Menuhin
Isabel Fonseca könyve szó szerint reveláció: egy rejtett ~ semmibe vett és titkolózó, üldözött és ismeretlen ~ világ tárul fel a lapjain.
SALMAN RUSHDIE
Isabel Fonseca 1995-ben megjelent könyve a romákról szóló irodalom egyik alapműve: nem tudományos értekezés - bár a szerző a romák eredetéről szóló elméleteket, nyelvüket, gyakran homályba vesző történelmi múltjukat, a középkori cigány üldözéseket és a hozzájuk kapcsolódó babonákat is vizsgálja -, hanem számtalan nehéz, fájdalmas, gyakran tragikus cigány sors együtt érző és józan leírása. A fiatal amerikai újságíró hosszú utazásokat tett Kelet-Európa országaiban, hogy belülről ismerje meg a cigányokat, „a világ legkevésbé értett népét". Roma családokkal élt együtt, s bár számukra ő gádzsó volt, idegen, kedvesen befogadták, s aztán lassacskán már a titkaikat is megosztották vele; s így többet tudott meg az érzéseikről, kultúrájukról, rítusaikról, mint amennyit bármennyi külső nézőpontú szociál-antropológiai kutatásból megtudhatunk.
Fonseca ott volt a felperzselt romániai cigány falvakban, amikor Kelet-Európában újrakezdődtek a pogromok, s a cigányok lettek a legkézenfekvőbb bűnbakok „a lassan változó, rozoga szocialista társadalmak minden bajáért", s ott volt Auschwitzban is, ahol először tartottak megemlékezést a cigány holokausztról, melyben félmillió ember pusztult el
A magyar kiadáshoz a szerző új utószót írt, melyben összefoglalja, hogy a könyv megjelenése óta eltelt időben mennyit változott Európában e több évszázados múltú európai nép élete, melynek „nyomor, munkanélküliség és kirekesztés az osztályrésze - keleten és nyugaton egyaránt".
Vissza 
