| A tanodai teátrum és a komédia. Eszmék, célok, világkép, poétika | 7 |
| A látvánnyá vált Ige. Az iskoladrámák szellemi háttere és dramaturgiai karaktere | 7 |
| A "comoedia" és a "repetentia humaniorum". Az iskolai vígjáték poétikája | 14 |
| A dramaturgiai érdeklődés irányváltozása, a szöveg és a szerző funkcióváltása | 20 |
| A többnyelvűség tapasztalatának dramaturgiai vonatkozásai. Az iskolai vígjátékok megközelítése nyelvelméleti nézőpontból | 28 |
| "...micsoda comaedia lesz ebből" A jezsuita vígjáték drmaturgiai sajátosságai | 44 |
| "A Hisztoria fonamentoma". Intertextualitás és szerzőség a jezsuita vígjátékokban | 44 |
| A "vocatio" megváltoztatása. A szituációk és a szereplők viszonyai a jezsuita vígjátékokban | 56 |
| Az apa, a tékozló fiú és a csalárd szolga. A jezsuita vígjátékok identitásképző funkciója | 69 |
| A piarista tanodai teátrum. Nyelvek tusája a XVIII. századi magyar vígjátékokban | 78 |
| Schola és sutrina. A komédia és nyelvi kódjai | 78 |
| "A két egyhasiak". Magyar Menekmusok | 89 |
| Holberg-variációk. A fegyelmezés rácsa és a nyelvek csatája - Pállya István: Ravaszy és Szerencsés | 98 |
| Egy archetipikus képzet inspirációja Hagymási Imre Garabonczás László című komédiájában | 111 |
| "A magyar Plautus". Simai Kristóf és a hazai vígjáték a XVIII. század végén | 119 |
| "Egy piarista Comoediát ír". Simai Kristóf és a kialakuló magyar vígjátékhagyomány | 119 |
| "Múzsánk első szülötte". Simai Kristóf művei a pest-budai hivatásos társulat színpadán | 136 |
| Bögre, fazék, zatskó, bugyor. A magyar Zsugori és alakváltozásai | 154 |
| "Scénát rajzoló pennánk" Protestáns vitaszínjátékok és mítoszparódiák | 174 |
| Nektár és gugyi. A familiáris beszédformák komikumképző szerepe a protestáns színművekben | 174 |
| "Konok pereskedők" A protestáns vitaszínjáték nyelvi regiszterei és beszédalakzatai | 192 |
| Csokonai Gersona és a magyar színjáték Mostellaria-füzére | 215 |
| A "Diabolica Matéria" | 215 |
| A kísértetmotívum műfajtörténeti háttere. Simai Váratlan vendége és a Mostellaria-hypertextusok | 222 |
| A Vágy és a Szükség jelbeszéde | 230 |
| Pater, puer, puella. Csokonai Culturájának nyelvi kódjai | 239 |
| "Cultus ember", "Culta személy" Az instrukció üzenetétől az apokrif paratextusig | 239 |
| Az examenszínjáték mint architextuális háló. Interludium a "bajomi hír" nyomában | 246 |
| A renegát elűzése mint az agresszív kód kritikája. A Cultura szövegének nyelvi diszperzitása és szcenikai komponensei | 252 |
| "Nevetséget szerző multaságotskák" A közjáték mint poliglott szöveg és mint ismétlési aktus | 266 |
| A közjáték műfaji jellemzői a szövehagyomány tükrében | 266 |
| "...a fárat elméket vidámitani..." A ferences közjátékok sajátosságai és a komikai inspiráció obszerváns szövegemlékei | 277 |
| "Hazudni is tudni köll", avagy Naso Losoncra igyekszik. Az iskoladráma, a népi dramatikus színjáték és a vásári komédia kapcsolatlehetőségeinek kérdése | 290 |
| "Kűlgy, tűzbe, vasba..." A variációs ismétlődés dramaturgiai logikája és a női szerepkör artikulálása a közjátékokban | 297 |
| "Az moldonabb a' ki a' moldont megesméri..." Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak mint közjátékból "észre hozott" vígjáték | 311 |
| A hiányzó autográf - szövegköziség és teatralitás | 311 |
| A megtalált kontextus - dramaturgiai kétarcúság és nyelvi tagoltság | 321 |
| Névmutató | 331 |