Iskolakultúra 2007. augusztus-október

Fülszöveg

Cs. Czachesz Erzsébet: A multikulturális neveléstől az interkulturális pedagógiáig
Tanulmányunkban először az interkulturális oktatási perspektíva jelenlegi nemzetközi kontextusáról, az interkulturális pedagógiai kultúra értelmezéséről lesz szó, majd két új kutatási irány elméleti orientációiról és legfontosabb kutatási eredményeiről írunk. A modern társadalmakban az oktatási rendszer - különösen az általánosan kötelező alapoktatás - hivatott arra, hogy a következő generációnak átadja a kiválasztott ismereteket, a kulturális hagyományokat és értékeket. A társadalmi munkamegosztásban való részvételre való felkészítésnek az is része, hogy az állampolgári közösség számára közös referenciális keretet nyújtson, ezzel kialakítsa a valamilyen szimbolikus közösséghez tartozás érzését is.

Nagy Péter Tibor: A társadalmilag kanonizált elitek a 19-20. században
A történetszociológiai szakirodalomban számtalan tanulmányt szenteltek az elit definíciójának. Hosszas elméleti stúdiumok nélkül megállapíthatjuk, hogy a definíciók egy része kifejezetten a hatalmi elitet tekinti elitnek, azokat az embereket, akiknek a döntései a társadalom egészének (az eliten kívülieknek) az élete szempontjából fontosnak bizonyult, mások viszont kiterjesztik e fogalmat mindazokra, akiknek személye bármely szférában, bármely mezőben fontosnak, meghatározónak, ismertnek tekinthető. Különösebb további indoklás nélkül leszögezzük Karády Viktorral közös elitkutatásunkban: elit fogalmán a szélesebb, minden alszférára kiterjedőt értjük.

Jakab György: Lehet-e közös magyar-szlovák történelemkönyvet írni?
A szakmai egyeztető fórumoknak hála az utóbbi évtizedekben egyre szakszerűbb (feszültségmentesebb) a történészek közötti párbeszéd: mind a magyar, mind a szlovák történetírás egyre árnyaltabban, egyre empatikusabban képes megfogalmazni saját álláspontját a közös történelemről. A magyar és a szlovák történészek folyamatos diskurzusa azonban nyilvánvalóan csak nagyon áttételesen érinti a szélesebb közvélekedést.

Tarbay Ede: Népballadáinkról
A Júlia szép leány mellett három legismertebb népballadánk a Kádár Kata, a Molnár Anna és a Kőmíves Kelemenné. Írásunkban különbségeik elemzésére vállalkozunk. Mindenek előtt tisztáznunk kell a népballada fogalmát. A legismertebb meghatározás: tragédia dalban elbeszélve. Ennél pontosabb a Greguss Ágost-i megfogalmazás: a ballada dráma dalban elbeszélve, mint azt Ortutay Gyula Népballadáink című tanulmányában felidézi. Vissza