Fülszöveg
Boros János: Ludwig Wittgenstein első filozófiája
Gottlob Frege mellett Ludwig Wittgenstein volt döntő hatással a modern tudományfilozófia és analitikus filozófia kialakulására. Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus) című talányos és többféleképpen értelmezett művében a gondolkodás elemzését a nyelv elemzéseként fogja fel.
Virág Irén: Nőnevelés - arisztokrata tradíciók
Írásunkban a magyar arisztokrata hölgyek neveltetési sajátosságait, annak irányait vizsgáljuk a 19. század kezdetén, a nőnevelés korabeli adottságainak és rendszerének összefüggésében. A lányok korai nevelését idegen származású, elsősorban francia vagy német ajkú nevelőnőre bízták, később magán-nevelőintézetekben folytathatták tanulmányaikat. Mivel Magyarországon ez időben nem léteztek a lányok megfelelő szintű képzését biztosító leánynevelő intézmények (az első, kifejezetten a főrangúak - már nemzeti szellemiségű - neveltetését felvállaló intézet csak 1846-ban, Teleki Blanka grófnő...
Tovább
Fülszöveg
Boros János: Ludwig Wittgenstein első filozófiája
Gottlob Frege mellett Ludwig Wittgenstein volt döntő hatással a modern tudományfilozófia és analitikus filozófia kialakulására. Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus) című talányos és többféleképpen értelmezett művében a gondolkodás elemzését a nyelv elemzéseként fogja fel.
Virág Irén: Nőnevelés - arisztokrata tradíciók
Írásunkban a magyar arisztokrata hölgyek neveltetési sajátosságait, annak irányait vizsgáljuk a 19. század kezdetén, a nőnevelés korabeli adottságainak és rendszerének összefüggésében. A lányok korai nevelését idegen származású, elsősorban francia vagy német ajkú nevelőnőre bízták, később magán-nevelőintézetekben folytathatták tanulmányaikat. Mivel Magyarországon ez időben nem léteztek a lányok megfelelő szintű képzését biztosító leánynevelő intézmények (az első, kifejezetten a főrangúak - már nemzeti szellemiségű - neveltetését felvállaló intézet csak 1846-ban, Teleki Blanka grófnő kezdeményezésére valósult meg), arra keresünk választ, hol tettek szert a főrendű nők európai szintű műveltségükre, s neveltetésük milyen szerepet jelölt ki számukra.
Rébay Magdolna: Az autonómia határai(n)
Az 1920-as évek magyar oktatáspolitikájának programja két fő jelszó köré szerveződött: vallásos (elsődlegesen keresztény) és hazafias (értsd: magyar nemzeti) nevelést akart elérni. Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan érvényesült ez a politika a magyarságát hangsúlyozó református egyház irányában. Egyházi forrásokat vizsgáltunk meg, hogy megállapíthassuk, gyakorlati megvalósítása miképpen történt, s milyen volt a fogadtatás a református egyházban. Leszögezhettük: a jelszavakban valóban teljes volt az egyetértés a két szereplő közt. Az állam tényleges intézkedései azonban a református egyház iskolafenntartási terheinek növekedését okozták. Tanügyi autonómiája, amely bizonyos elemeit éppen a források ellenértékeként adta fel, azonban nem bővült.
Németh Tibor János: Vae victis
"...mivel senki sem foszthatja ki, vetheti szolgaságba vagy ölheti meg büntetlenül embertársát, kimondják azt az elvet, hogy a gyarmatosított nem ember. Rohamcsapatunk azt a megbízást kapta, hogy ezt az elvont bizonyosságot valósággá tegye; kiadták a parancsot: az annektált terület lakóit az emberszabású majom szintjére kell süllyeszteni, hogy igazolják a gyarmatost, aki állatként kezeli őket. A gyarmati erőszak célja nemcsak ezeknek a leigázott embereknek a megfékezése, emberségüktől is meg akarja fosztani őket. Mindent elpusztít, hogy megsemmisítse hagyományaikat, hogy a mi nyelvünkkel váltsa fel az övéket, hogy megsemmisítse kultúrájukat anélkül, hogy a mienket nekik adná; agyonfárasztva elbutítja őket. Rosszul tápláltak, betegek, s ha mégis ellenállnak, a félelem befejezi a munkát: puskát szegeznek a parasztra, civilek jönnek, akik elfoglalják a földjét, és korbáccsal kényszerítik, hogy nekik művelje. Ha ellenáll, a katonák lőnek és ő halál fia; ha enged, lealacsonyítja magát, és többé már nem ember; a szégyen és a félelem megpuhítja jellemét, felbomlasztja személyiségét. Az ügyet szakértők közleműködésével, erőszakosan intézik: a 'pszichológiai hadviselés' nem mai találmány. Az agymosás sem."
Vissza