Iskolapszichológia

Fülszöveg

Az egyetemi, főiskolai munkát segítő kiadvány többnyire széles körű tapasztalatot összegez és kiérlelt elméleti általánosítására törekszik. A tanulmányokra ez a gyűjteménye nem szokványos összeállítás, minthogy a pszichológia egy most megnyíló új alkalmazott területének - az iskolapszichológiának - korán kíván segítséget, orientációt, nyilvánosságot nyújtani. Az ELTE Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékén (több, igen figyelemreméltó szakmai próbálkozás tanulságain is okulva) a 80-as évek elején megfogalmazódott, hogy a pszichológia ismeretanyagának iskolai-gyakorlati hasznosítására nemcsak abban a formában van mód, ahogy ezt a hagyományos pedagógiai pszichológia teszi. Az iskola pszichológiai kultúrájának elengedhetetlen növelése megköveteli, hogy pszichológus szakemberek a pedagógusközösség tagjaként, az iskola intézményén belül dolgozzanak. Ennek a kezdeményezésnek a jegyében indult meg a nemzetközi szakirodalom, a történeti tendenciák rendszeres tanulmányozása, a tapasztalatgyűjtés hazai iskolák előbb szűk, majd egyre táguló körében. Ennek az útkeresésnek az első dokumentumait tartalmazza e kötet, amelyet tanszékünk belső és külső munkatársai írtak, nagyban hasznosítva annak az iskolai kísérleti munkának a tapasztalatait, amelyet az első években Szalayné Simkó Hilda, majd P. Balogh Katalin fogott össze. Ma, amikor az iskolapszichológiai hálózatfejlesztés jelentősen kiterjedt, ezek a korai eredmények és tézisek még nem csupán a pszichológusok munkájában és továbblépésében hasznosíthatóak, hanem az iskolapszichológusok partnerei, a pedagógusok s így a pedagógusjelöltek számára is szólnak.
Budapest, 1987. január 8.
Hunyady György Vissza