Iskolatörténet

Fülszöveg

E könyv nem egyszerű iskolatörténet. Vezérfonala a magyar oktatáspolitika története az államalapítástól napjainkig. Ám a Kárpát-medence népei évszázadok óta egymással összekeverve élnek, s a modern nemzetté válás elindította az egymás könyörtelen bekebelezésének folyamatát. Felvetődik a kérdés, hogy a nacionalizmustól átitatott nemzetállamokban van-e lehetőségük a kisebbségeknek a megmaradásra? Igen, ha az alábbi négy feltétel megadatik számukra:
- legyen saját alap- és középiskolai hálózatuk,
- birtokolhassák és művelhessék az írott szót, vagyis legyenek lap- és könyvkiadóik (rádió- és tévéműsoruk), azaz újságíróik, íróik és persze olvasóközönségük,
- legyenek kulturális szervezeteik és intézményhálózatuk,
- végül, de nem utolsósorban, legyen politikai erejük, pártjuk, pártjaik, amelyek által részt vehetnek a törvényhozásban és a hatalomgyakorlásban is.
Nem lehet vitás, hogy a szlovákiai magyarság a felsorolt lehetőségekkel élve tudta átvészelni a huszadik századot. De mi... Tovább

Fülszöveg

E könyv nem egyszerű iskolatörténet. Vezérfonala a magyar oktatáspolitika története az államalapítástól napjainkig. Ám a Kárpát-medence népei évszázadok óta egymással összekeverve élnek, s a modern nemzetté válás elindította az egymás könyörtelen bekebelezésének folyamatát. Felvetődik a kérdés, hogy a nacionalizmustól átitatott nemzetállamokban van-e lehetőségük a kisebbségeknek a megmaradásra? Igen, ha az alábbi négy feltétel megadatik számukra:
- legyen saját alap- és középiskolai hálózatuk,
- birtokolhassák és művelhessék az írott szót, vagyis legyenek lap- és könyvkiadóik (rádió- és tévéműsoruk), azaz újságíróik, íróik és persze olvasóközönségük,
- legyenek kulturális szervezeteik és intézményhálózatuk,
- végül, de nem utolsósorban, legyen politikai erejük, pártjuk, pártjaik, amelyek által részt vehetnek a törvényhozásban és a hatalomgyakorlásban is.
Nem lehet vitás, hogy a szlovákiai magyarság a felsorolt lehetőségekkel élve tudta átvészelni a huszadik századot. De mi lett a sorsa a többi kisebbségnek, a szlovákoknak, zsidóknak, cigányoknak, azaz romáknak, a kisebbségi értelmiségnek, köztük a pedagógusoknak a rájuk szakadt rendszerváltozások és határmódosítások következtében?
/
Érdemes elolvasni e könyvet, mert nemcsak válaszokat próbál adni, hanem újabb kérdések felvetésére, kutatásra is késztet.
Csicsay Alajos 1938. április 8-án született Csiliznyáradon. Pedagógiai tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban és a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán végezte. Nyugdíjba vonulásáig, azaz negyvenegy éven át biológia-kémia-kertészeti alapismeretek szakos tanító, tanár volt. 1982-ben doktorált. Első munkahelye egy kisiskola volt Füzespusztán, ahol két évig működött, majd a muzslai alapiskolában tanított tíz éven át. A közéletben a Párkányi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatójaként, valamint tollforgatóként vált ismertté, akinek immár harmadik évtizede rendszeresen jelennek meg írásai a szlovákiai magyar lapokban.
Pályája során több civil szervezetben tevékenykedett, némelyikben országos választmány tagjaként is, pl. Csemadok, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Katedra Társaság. Tagja a Szlovákiai Magyar írók Társaságának.
A szépirodalomban a kisprózát műveli: elbeszélések, karcolatok, tárcanovellák, mesék. Pedagógiai szakcikkeinek száma több mint százra tehető, amelyek nemcsak Szlovákiában, hanem magyarországi szaklapokban is megjelentek. Évtizedekig volt tagja a Szocialista Nevelés, később Nevelés című szlovákiai szaklap és a Tábortűz című gyermeklap szerkesztőbizottságának. A Győrben megjelenő pedagógiai lapnak, a Hogyan Tovább?-nak pedig szlovákiai szerkesztője volt.
Sokat fáradozott a szlovákiai oktatási rendszer megreformálásáért, illetve annak szerkezeti és tartalmi átalakításáért. Vissza