| Kiadó: | Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 286 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókat, ábrákat tartalmaz. |
| Előszó | |
| Hazánk földrajzi érdekességei és ritkaságai | 6 |
| Történelmi büszkeségeink | 8 |
| Kulturális büszkeségeink | 12 |
| A felszabadulás | 13 |
| Három kérdés és felelet | 15 |
| Milyen idős hazánk földje és hogyan alakult ki? | 16 |
| Hazánk földjének története | 16 |
| A Föld története. (A földtörténet korszakai) | 19 |
| Ókor: Az őstömb és a Variszkuszi-hegység | 23 |
| Középkor: Tenger, mészkő, szén | 24 |
| Újkor: Kiemelkednek a Kárpátok, lesüllyed az Alföld | 26 |
| Tűzokádó vulkánok | 27 |
| Milyen volt hazánk földje az ősember megjelenése idején? | 31 |
| A földtani jelenkor | 31 |
| A jégkorszak idején | 32 |
| Mi történt a jégkorszak óta? | 32 |
| Milyen hazánk fölött a levegőtenger, amelyben élünk? | 33 |
| Az éghajlat | 33 |
| Az időjárás | 34 |
| Az évszakok | 36 |
| A szél, a felhőzet | 36 |
| A csapadék | 37 |
| Összefoglaló kérdések | 40 |
| A főváros éa környéke | |
| Budapest | 41 |
| Budapest története | 43 |
| A mai Budapest | 48 |
| Nagybudapest | 48 |
| Tájékozódás a fővárosban | 48 |
| A közlekedés és a forgalom | 49 |
| A Duna-hidak | 50 |
| A Duna | 51 |
| A Duna szabályozása | 52 |
| A gyógyfürdők | 54 |
| Az irodalmi élet | 55 |
| A Kerepesi temető | 56 |
| A város külső képe | 56 |
| A Vár | 57 |
| A Vérmező | 60 |
| A pesti Dunapart | 60 |
| A Sztálin-sugárút | 60 |
| A Margit-sziget | 61 |
| Óbuda | 62 |
| A főváros ipara | 62 |
| Soroksár és Pesterzsébet | 62 |
| Kőbánya | 63 |
| Újpest | 63 |
| Csepel | 64 |
| A Csepeli Gyorsvasút | 64 |
| A Földalatti Gyorsvasút | 65 |
| A főváros környéke | 67 |
| A Budai-hegység | 69 |
| Természetvédelmi területek | 69 |
| Az erdősítési tervek | 69 |
| Budapest munkássága | 70 |
| Összefoglaló kérdések | 71 |
| A NAGY-ALFÖLD | |
| A Duna-Tisza köze | |
| Az Alföld keletkezése | 74 |
| Az Alföld határa | 74 |
| A természetalakítás feladatai az Alföldön | 77 |
| Az Alföld fásítása | 77 |
| Régen meghonosított növényeink | 78 |
| A Duna-Tisza köze | 79 |
| A Duna-Tisza közének éghajlata | 79 |
| A Duna-Tisza közének városai | 80 |
| Cegléd | 80 |
| Nagykőrös | 82 |
| Kecskemét | 82 |
| A nagyhatárú városok kialakulása | 84 |
| Kiskunfélegyháza | 86 |
| Kiskunhalas | 86 |
| Baja | 87 |
| Szeged | 87 |
| A Tisza | 89 |
| A Szegedi Fehér-tó | 90 |
| A Solti-lapály | 90 |
| A Gödöllő-ceglédi Halmok | 90 |
| A Jászság | 91 |
| Szolnok | 92 |
| Jászberény | 92 |
| A Duna - Tisza-csatorna | 95 |
| Összefoglaló kérdések | 96 |
| A tiszántúl | |
| A Tisza ártere | 98 |
| Az Alföld tavai | 98 |
| A Felső-Tiszavidék | 99 |
| A Tisza-Szamos köze | 99 |
| Az Ecsedi-láp | 100 |
| A Nyírség | 101 |
| A Nyírség talaja | 102 |
| Nyíregyháza | 103 |
| Kisvárad | 104 |
| A Hajdúság | 104 |
| Hajdúszoboszló | 105 |
| A Hortobágy | 105 |
| Debrecen | 108 |
| A Tiszalöki Vízlépcső | 111 |
| A Közép-Tiszavidék | 115 |
| A szocialista mezőgazdálkodás | 116 |
| A tiszántúli Sárrét | 119 |
| A Viharsarok | 120 |
| Hódmezővásárhely | 121 |
| Szentes | 122 |
| Makó | 123 |
| Mezőhegyes | 124 |
| Orosháza | 125 |
| Tótkomlós | 125 |
| Békéscsaba | 125 |
| Gyula | 126 |
| Békés | 126 |
| Szarvas | 126 |
| Új szubtrópikusi növényeink | 127 |
| A Viharsarok népe | 128 |
| A parasztmozgalmak | 129 |
| Összefoglaló kérdések | 130 |
| AZ ÉSZAKI KÖZÉPHEGYSÉG | |
| A Börzsönytől a Mátráig | |
| A Börzsöny | 132 |
| A Nagyszál | 133 |
| Vác | 134 |
| A Cserhát | 135 |
| A Nógrádi-medence | 136 |
| Balassagyarmat | 136 |
| Szécsény | 137 |
| A salgói bazaltvulkáni vidék és a Karancs | 137 |
| A salgótarjáni bazaltvulkán vidék | 138 |
| A Karancs | 138 |
| Salgótarján | 140 |
| Nagybátony | 143 |
| A Mátra | 144 |
| A Mátralába | 145 |
| A Nyugati-vagy Pásztói-Mátra | 146 |
| A Középső-Mátra | 146 |
| Éghajlata | 146 |
| A Kékes- és a Galyatető | 148 |
| A Keleti- vagy Kis-Mátra | 149 |
| A Mátraalja | 150 |
| A Mátravidéki Erőmű | 150 |
| Hatvan | 151 |
| Gyöngyös | 152 |
| Összefoglaló kérdése | 154 |
| A Bükktől a Zempléni vulkánsorig | |
| A Bükk | 155 |
| A Bükk mészkőfennsíkja | 156 |
| A Bükk barlangjai | 157 |
| Eger | 159 |
| A Sajómedence | 162 |
| A borsodi szénvidék | 162 |
| Kazincbarcika | 163 |
| Ózd | 163 |
| Az északborsodi karszt | 165 |
| Az Aggteleki Cseppkőbarlang | 166 |
| Budabánya | 167 |
| A Keimeri Mohos-tavak | 168 |
| Nagy-Miskolc | 168 |
| Diósgyőr | 170 |
| Hejőcsaba | 171 |
| A Bükkalja | 172 |
| Mezőkövesd | 172 |
| Harangod | 173 |
| Hollóháza | 174 |
| Szerencs | 174 |
| A zempléni vulkáni hegysor | 174 |
| A Hegyalja és Tokaj | 175 |
| A tokaji aszu | 177 |
| A Bodrogköz | 178 |
| Sárospatak | 178 |
| Sátoraljaújhely | 178 |
| A Hegyalja népének multja | 178 |
| A Tiszahát | 180 |
| Összefoglaló kérdések | 180 |
| A DUNÁNTÚL | |
| Körséta a Dunántúlon | |
| A Dunazug | 181 |
| A Pilis | 182 |
| Az Esztergom-Szentendrei-hegység | 184 |
| Visegrád | 185 |
| Esztergom | 186 |
| A tatabányai iparvidék | 187 |
| Tatabánya | 188 |
| A Gerecse-hegység | 189 |
| Nyergesújfalu | 190 |
| A Kis-Alföld | 191 |
| A Duna | 191 |
| Almásfüzitő | 192 |
| Szőny | 192 |
| Komárom | 193 |
| A Szigetköz | 194 |
| A Fertő | 194 |
| A Hanság | 194 |
| Mosonmagyaróvár | 195 |
| A Rábaköz | 196 |
| Győr | 196 |
| A Kis-Alföld árvízvédelme | 198 |
| Az Alpok nyúlványai | 199 |
| A Soproni-hegység | 199 |
| Sopron | 199 |
| A Kőszegi-hegyek | 199 |
| Kőszeg | 200 |
| Szombathely | 201 |
| A Kemeneshát | 202 |
| A déli határszélen | 203 |
| Göcsej | 203 |
| Zalaegerszeg | 203 |
| A zalai kőolajvidék | 204 |
| A zalai dombvidék | 204 |
| Belső-somogy | 205 |
| Kaposvár | 206 |
| Szigetvár | 207 |
| Zrinyi Miklós | 207 |
| Az Ormánság | 208 |
| A Mecsek és környéke | 209 |
| A Villányi-hegység | 209 |
| A Mecsek-vidék | 209 |
| Pécs | 210 |
| Pécs környéke | 211 |
| Komló | 212 |
| A Völgység | 214 |
| Szekszárd | 214 |
| Mohács | 214 |
| A Sárköz | 215 |
| A Hegyhát | 215 |
| A Dunántúl mezőgazdasági ipara | 215 |
| Összefoglaló kérdések | 217 |
| A Dunántúl közepén | |
| A Balaton és környéke | 219 |
| A Közép-Dunántúl | 219 |
| A Balaton | 219 |
| A Balaton keletkezése | 220 |
| A Balaton partja | 220 |
| Hullámzás és viharok | 221 |
| A téli Balaton | 223 |
| Halászat | 224 |
| Keszthely | 226 |
| Hévíz-fürdő | 226 |
| A Kis-Balaton | 226 |
| A balatoni berkek | 226 |
| A Tihanyi-félsziget | 227 |
| A Balatoni Riviera | 228 |
| A Keszthelyi-hegység | 228 |
| A balatonkörnyéki vulkánok | 228 |
| A Bakony | 232 |
| A Déli-Bakony | 232 |
| A Veszprémi fennsík | 232 |
| Veszéprém | 233 |
| Ajka | 234 |
| A bauxit | 235 |
| Urkut | 236 |
| Az Északi-Bakony | 236 |
| Eplény | 238 |
| Zirc | 238 |
| Pápa | 238 |
| Várpalota | 238 |
| Inota | 239 |
| Pét | 241 |
| A Vértes | 242 |
| Gánt | 243 |
| A móri szénvidék | 243 |
| Székesfehérvár | 244 |
| A dunántúli Sárrét | 247 |
| A Velencei-hegység | 247 |
| A nadapi vízszintező pont | 248 |
| A Velencei-tó | 248 |
| A sukorói haditanács | 250 |
| A pákozdi győzelem | 252 |
| A Mezőföld | 252 |
| Az ozorai fegyverletétel | 253 |
| Uj város a Duna mentén | 254 |
| Sztálinváros | 254 |
| A Sztálini Vasmű | 256 |
| A vasérc feldolgozása | 257 |
| Összefoglaló kérdések | 258 |
| Záró szavak | 260 |
| Képoldalak | |
| Épül az ország | 261 |
| Új szocialista városok nőnek ki a földből | 262 |
| Épül és szépül Nagybudapest is | 263 |
| Ipari ország lettünk | 264 |
| A nagyüzemi mezőgazdaság | 265 |
| Természetátalakítás | 266 |
| Név- és tárgymutató | 267 |
| Képek jegyzéke | 279 |