"Isten hajléka az emberek között"

Fülszöveg

Józsa László tanár, helytörténész sok évtizedes munkásságának betetőzése az „Isten hajléka az emberek között" című kötet, mely a kunszentmártoni római katolikus nagytemplom 225 éves történetét, képző- és iparművészeti értékeit, a helybeli hitélet hagyományait mutatja be részletes dokumentációkkal és gazdag képanyag felvonultatásával.
A templom építéstörténete világosan jelzi a település gazdasági életének fokozatos fejlődését, mely az 1807-ben történt várossá nyilvánítást követően még erőteljesebben megmutatkozott. Az egyre inkább szűknek bizonyuló templomot ki kellett bővíteni, toronymagasítással igyekeztek külsőleg is harmonikussá tenni. Kiváló építészek, képző- és iparművészek kezemunkája révén gyarapodott maradandó értékekkel és alkotásokkal az Alföld egyik legnagyobb szakrális létesítménye.
Dolgozott rajta a barokk építészet két jelentős személyisége: Jung József és Rabi Károly, az egri Czirkler János 1789-ben megfestette Szent Márton püspök oltárképét, Muhits Sándor... Tovább

Fülszöveg

Józsa László tanár, helytörténész sok évtizedes munkásságának betetőzése az „Isten hajléka az emberek között" című kötet, mely a kunszentmártoni római katolikus nagytemplom 225 éves történetét, képző- és iparművészeti értékeit, a helybeli hitélet hagyományait mutatja be részletes dokumentációkkal és gazdag képanyag felvonultatásával.
A templom építéstörténete világosan jelzi a település gazdasági életének fokozatos fejlődését, mely az 1807-ben történt várossá nyilvánítást követően még erőteljesebben megmutatkozott. Az egyre inkább szűknek bizonyuló templomot ki kellett bővíteni, toronymagasítással igyekeztek külsőleg is harmonikussá tenni. Kiváló építészek, képző- és iparművészek kezemunkája révén gyarapodott maradandó értékekkel és alkotásokkal az Alföld egyik legnagyobb szakrális létesítménye.
Dolgozott rajta a barokk építészet két jelentős személyisége: Jung József és Rabi Károly, az egri Czirkler János 1789-ben megfestette Szent Márton püspök oltárképét, Muhits Sándor festőművész 1910-ben csodálatos mennyezet- és falfestményeket alkotott, Keviczky Hugó és Neuhauser János új mellékoltárokat, továbbá ragyogó színhatású üvegablakokat hozott létre, de Szemlér Mihály, Bátky József képei, Motzer József domborművei, Marti-nelli Antal és Nagy Nep. János szobrai is megtalálhatók a templomban. Az értékes műalkotások fokozzák az áhítatgyakorlatok hatékonyságát, a lelki elmélyülés lehetőségeit.
Az igényes környezet és a színvonalas liturgikus cselekmények sora emeli ki igazában a templomot a profán építmények közül. Létezése tanúsítja a mélységes hit, az összefogás és az áldozatkészség örök értékű példáját, az Isten házához fűződő ragaszkodás érzéseit. A templom minden egyes tégláját az évszázadok folyamán elsírt könnyek és elrebegett imádságok itatták át. 225 év sok generációja dicsérte Istent a szent falak között. Öregek és fiatalok, férfiak és asszonyok öntötték ki szívük örömét és szomorúságát, nyertek erőt és tartást az élet nehézségeinek elviseléséhez. Ezt a tényt hangsúlyozza az 1784-ben épült és 1910-ben kibővített, majd püspöki felszentelésben részesített kunszentmártoni nagytemplom történetének jubileumi kiadványa. Vissza