Isten városáról I. (töredék)

De civitate dei (I-V. könyv)

Szerző

Szent Ágoston

Dr. Földváry Antal

Lektor

Heidl György

Budapest

'Szent Ágoston: Isten városáról I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Kairosz Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	407 oldal
Sorozatcím:	Isten városáról
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-7510-11-7
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a fordításhoz	11
Augustinus élete	14
Augustinus irodalmi működése	29
Augustinus műveinek kiadása	37
Augustinusról szóló irodalom	39
Az Isten városáról írt könyv	46
A De civitate Dei I-V. könyvének tartalma	52
Első könyv	61
Előszó	61
Krisztus nevének ellenségeiről, akiket Krisztusért megkíméltek a barbárok Róma feldúlásakor	62
Sohasem volt olyan háború, amikor a legyőzöttek isteneiért a győztesek megkegyelmeztek volna a legyőzötteknek	64
Milyen esztelenek voltak a rómaiak, midőn elhitték, hogy haszálnak majd azok a védőistenek, akik Tróját sem tudták megőrizni	65
Júnónak Trójában lévő menedékhelyéről, amely senkit sem mentett meg a görögöktől, és az apostolok templomairól, amelyek megvédelmezték a barbároktól mindazokat, akik odamenekültek	68
Hogyan nyilatkozott Cato a legyőzött városokat feldúló ellenség általános szokásával kapcsolatban?	69
A rómaiak egy várost sem foglaltak el úgy, hogy megkegyelmezték volna a legyőzötteknek templomaikban	70
A város feldúlása alkalmával történt kegyetlenség hadi szokásból következett be, a szelíd dolog pedig Krisztus nevének erejéből származott	72
A jóról és a rosszról, ami a jó és a rossz emberekben többnyire általános	73
A büntetések okairól, amelyek egyformák ostorozzák a jókat és a gonoszokat	75
A szent életűek semmit sem veszítenek az idegilenes javak elvesztése által	78
Úgy a hosszabb, mint a rövidebb ideig tartó mulandó élet végéről	82
Az emberi test eltemetéséről. Ha meg is tiltották a temetést a keresztényeknek, ezzel semmit sem veszítettek	83
Miért temetik el a szentek holttestét?	86
A szentek fogságáról, akiknek sohasem hiányzott az isteni vigasztalás	88
Regulusról, aki példát adott arra, hogy a vallásért önként el kell viselni még a fogságot is. Az istenek e nagy tisztelőjének azonban ez sem használt semmit	89
Vajon a fogságot szenvedő szüzeknek lelki tisztaságát beszennyezhette az a megbecstelenítés, amelyet akartuk ellenére követtek e rajtuk?	92
A büntetés vagy a gyalázat miatti félelemből származó öngyilkosságról	93
A kikényszerített kéjérzetről, amelyet akarata ellenére él át a lélek a testen elkövetett erőszaktétel alatt	94
Lucretiáról, aki a rajta elkövetett erőszak miatt öngyilkosságot követett el	96
Nincs példa, amelyik a keresztényeket feljogosítaná valamilyen esetben is a szándékos ölésre	100
Azokról az emberölésekről, amelyek a gyilkosság bűne alól kivételt képeznek	102
Az öngyilkosság sohasem a lelki nagyság jele	103
Milyennek kell tekinteni Cato példáját, aki azért lett öngyilkossá, mivel Caesar győzelmét nem tudta elviselni	105
A keresztények sokkal jobban kitűnnek abban az erényben, amelyikben Regulus kiválóbb volt Catónál	106
A bűnöket nem a bűn által kell kikerülni	108
Hogyan kell védekezni azoktól a dolgoktól, amelyeknek megtörténniük nem lett volna szabad, ámbár kétségtelen, hogy a szentek is elkövették	109
Vajon a bűn elkerülése végett öngyilkosságra kell-e törekedni?	111
Istennek melyik végzése engedte meg az önmegtartóztatók testének a meggyalázását?	113
Mit feleljenek Krisztus követői a hitetlenek ama szemrehányására, hogy Krisztus az övéit nem szabadítta meg az ellenség dühétől?	115
A keresztény idők ellen panaszkodók azt szeretnék, hogy gyalázatos sikerekben bővelkedjenek	116
Miféle bűnök növelték a rómaiakban az uralkodási vágyat?	118
A színjátékok eredetéről	119
A rómaiak ama bűneiről, amelykből még hazájuk feldúlása sem javította meg őket	121
Isten irgalmáról, amely mérsékelte Róma pusztulását	122
Az egyháznak az istentelennek között rejtőzködő gyermekeiről és az egyházban lévő álkeresztényekről	122
Amiről a következő fejtegetésben kell szólanom	123
Második könyv	125
Arról a hely mértékről, amelyet a vitatkozásnál meg kell tartani	125
Az Első könyvben tárgyalt dolgokról	126
Azokról a történeti bizonyítékokról, amelyek föltárják, hogy milyen bajok érték a rómaiakat, midőn a keresztény vallás elterjedése előtt még tisztelték isteneiket	128
Az istenek tisztelői sohasem kaptak isteneiktől becsületességre vonatkozó parancsot, és az istenek tisztelete közben mindenki gyalázatosságot követett el	129
Azokról az ocsmányságokról, amelyekkel az istenek anyját tisztelték imádói	131
A pogány istenek a helyes életre sohasem adtak útmutatást	133
Semmit sem érnek az isteni tekintély nélküli bölcselkedő talámányok ott, ahol a bűnre hajlamosakat inkább az nyugtalanítja, amit az istenek tesznek, mintsem az, amiről az emberek vitatkoznak	134
Azokról a színjátékokról, amelyekben az istenek nem botránkoznak meg ocsmányságaik előadása miatt, hanem inkább kiengesztelődnek	137
A régi rómaiak miként gondolkodtak ama költői szabadság megzabolázásáról, amelyet a görögök isteneik ítélete alapján sértetlennek gondoltak	139
Milyen gonosz cselfogásokkal akarják előadatni az isteneknek akár alaptalan, akár igazi bűneit?	142
Azokról a színészekről, akiket a görögök az állam kormányzásába azért fogadtak be, mivel méltatlan dolog lett volna, hogy akik az isteneket kiengesztelik, azokat az emberek megvessék	143
Amikor a rómaiak megtiltották az emberekkel szemben azt, amit megengedtek az istenekkel szemben, akkor magukról többet gondoltak, mint isteneikről	145
A rómaiaknak be kellett volna látniuk, hogy méltatlanok az istentiszteletre azok az istenek, akik gyalázatos játékok által való tisztelésüket kívánják	146
Platón, aki nem adott a költőnek helyet a jó erkölcsű városban, jobb volt azoknál az isteneknél, akik az akarták, hogy színjátékokkal tiszteljék őket	148
A rómaiak nem a józan megfontolás, hanem a hízelkedés folytán tettek némelyeket istenekké	151
Ha az istenek valamit is törődnének az igazsággal, akkor a rómaiknak inkább tőlük kellene kapniuk az életre vonatkozó törvényeket, mintsem más emberektől kölcsönözniük	152
A szabin nők elrablásáról és más igazságtalanságról, amelyek a római állam e dicsért korszakában virágoztak	153
Sallustius történeti műve tudósít a rómaiaknak félelemtől megfékezett vagy gondtalanságtól fékevesztett erkölcséről	156
A Római Köztársaság ama romlottságáról, amely megvolt akkor, mielőtt az istene tiszteletét Krisztus megszüntette volna	160
Milyen boldogságnak akarnak örülni és milyen erkölccsel akarnak élni azok, akik a keresztény időket vádolják?	161
Cicerónak mi volt a véleménye a Római Köztársaságról?	163
A római isteneknek sohasem volt gondjuk arra, hogy a rossz erkölcsök miatt a köztársaság el ne vesszen	168
A mulando dolgok változásai nem a démonok kedvezésétől vagy bosszúállásától, hanem az igazi Isten végzésétől függenek	171
Sulla cselekedeteiről, amelyekkel kapcsolatban a démonok azzal dicsekedte, hogy segítőtársak voltak	174
A rossz szellemek mennyire a gonoszságra ösztönzik az embereket akkor, midőn a bűn elkövetésérre mintegy isteni tekintélyüket hozzák fel ürügyül	177
A démonok jól erkölcsre irányuló titkos intéseiről, amidőn azoknak a tisztelete közben nyíltan mindenféle rosszaságot tanultak az emberek	180
A nyilvános figyelem milyen felforgatásával rendeztek a rómaiak isteneik kiengesztelésére erkölcstelen játékokat?	182
A keresztény vallás hasznos voltáról	184
A rómaiakhoz intézett felszólítás az istenek tiszteletének elhagyásával kapcsolatban	184
Harmadik könyv	189
Azokról a kellemetlenségekről, amelyektől csak a gonoszok félnek, és amelyek miatt mindig szenvedett a világ, amikor isteneket imádott	189
Vajon a rómaiak és a görögök által egyformán tisztelt isteneknek volt okuk arra, hogy Iliumot megsemmisíteni hagyják?	190
Az isteneket nem ingerelte haragra Páris házasságtörése, mivel azt beszéli, hogy közöttük is gyakori volt	192
Varró véleményéről, akik hasznosnak mondotta azt, hogy az emberek az istenek leszármazottainak hazudják magukat	194
Nem helyes dolog, hogy az istenek megbüntették Páris házasságtörését, mert hiszen Romulus anyján sem állottak bosszút	195
Romulus testvérgyilkosságáról, amelyet az istenek nem büntettek meg	196
Iliumnak Maris hadvezére, Fimria által történt elpusztításáról	198
Vajon Rómát az iliumi istenekre kellett bízni?	200
Vajon hihető az, hogy Numa király alatti békét ezek az istenek nyújtották?	200
Vajon kívánatos dolog, hogy a Római Birodalmat olyan nagy dühöngő háborúkkal gyarapították, holott a Numa alatt folytatott törekvéssel nyugodtan és biztonságban lehetett volna	202
A cumaei Apolló szobráról, akinek sírásáról azt hitték, hogy a görögök vereségét jelenti, akiknek segíteni nem tudott	204
Milyen sok istent alkottak még a rómaiak azokon kívül, akiknek létszámát Numa állapította meg, de az istenek nagy száma mit sem használt nekik	206
Milyen joggal és milyen szövetség alapján kötötték meg a rómaiak az első házasságot?	208
Annak a háborúnak a szörnyűségéről, amelyet a rómaiak az albaiak ellen viseltek, és az uralomvágy által nyert győzelemről	211
Milyen volt a római királyok élete és halála?	215
Az első római konzulokról, akik közül az egyik a másikat űzte ki hazájából, és az iszonyatos apagyilkosság után az előző konzult a megsértett ellenség megölte	220
A konzuli hatalom megkezdése után milyen bajok zaklatták, amikor hiába könyörögtek az istenek oltalmáért?	223
A második pun háború veszteségeiről, amelyik mindkét félnek az erejét megsemmisítette	230
A Saguntum-beliek elpusztulásáról, akik, bár a rómaiakkkal való szövetség miatt haltak meg, de a római istenek mégsem segítettek nekik	233
A Római Birodalom milyen hálátlan volt a megmentőjével, Scipióval szemben, és milyen volt Róma erkölcse akkor, midőn Sallustius írása szerint a legjobb volt?	236
Mithridatész rendeletéről, amelyben minden Ázsiában lévő római polgár megölését elrendelte	239
Azokról a belső bajokról, amelyek a Római Köztársaságot gyötörték, és az ezt megelőző csodajelről, amely az összes háziállat dühöngésében nyilvánult meg	242
A Gracchusok lázadásai által támasztott polgárviszonyokról	243
Concordia templomáról, amelyet a szenátus határozatából a lázadások és öldöklések helyen építettek fel	244
Azokról a különböző háborúkról, amelyek Concordia templomának felépítése után következtek be	245
A Marius- és a Sulla-féle polgárháborúról	247
Milyen volt Sulla győzelme, amellyel bosszút állt Marius kegyetlenségén?	248
A gótok betörésének az összehasonlítása azokkal a vereségekkel, amelyeket a rómaiak akár a galloktól, akár a polgárháború szerzőitől szenvedtek el	250
A Krisztus születése előtt végbement rengeteg és súlyos háborúk sorozatáról	252
Milyen arcátlanul róják fel azok a jelenlegi bajokat Krisztusnak, akik számára megtiltották ezeknek az isteneknek a tiszteletét, holott olyan sok csapás támadt abban az időben is, amikor tisztelték őket	253
Negyedik könyv	259
Az első kötetben megtárgyalt dolgokról	259
A Második és a Harmadik könyv tartalmáról	261
Vajon a nagy birodalomnak háborúk által szerzett gazdasgsága adott akár bölcsességet, akár boldogságot?	263
Az igazságosság nélküli országok rablóbandákhoz hasonlítanak	265
A megszökött gladiátorok, akiknek a hatalmas hasonló volt a királyi méltósághoz	266
Ninus király uralomvágyáról, aki első ízben indított hadat a szomszédok ellen, hogy nagyobb területen uralkodjék	268
Vajon a földi királyságot fellendülések vagy lehanyatlásuk alkalmával az istenek segítsége támogatja, vagy pedig elhagyja?	270
Mely istenek oltalmazásának tulajdonították a rómaiak birodalmuk növelését és megőrzését, amikor néhány istenre alig merték rábízni egyes dolgoknak a védelmét	272
Vajon a Római Birodalom kiterjedését és hosszasan való fennállását annak a Jupiternek kell tulajdonítani, akit tisztelői a legfőbb istennek tartanak?	274
Mi volt a nézetük azoknak, akik különböző isteneket állítottak a világ különböző részeinek élére?	275
Azokról az istenekről, akiket a pogányok tudósai Jupiterrel teljesen azonosnak tartanak	278
Azoknak a felfogásáról, akik Istent a világ lelkének és a világot Isten lelkének hiszik	281
Azokról, akik szerint csak az értelmes élőlények részei Istennek	282
A birodalmak kiterjedését helytelenül tulajdonítják Jupiternek, mert ha Victoria istennő csakugyan az, akinek gondolják, akkor egyedül is elegendő erre a munkára	283
Vajon méltó a jóérzületű emberekhez az, hogy egyre szélesebb területen akarnak uralkodni?	284
Miért akarták Quies istennő templomát a kapukon kívül felépíteni azok a rómaiak, akik minden dologban és mozdulatban egy-egy istent vélték?	285
Vajon istennőnek kell Victoriát tartani, ha Jupiter rendelkezik a teljes hatalommal?	286
Akik Felicitast és Fortunát istennek tartják, milyen alapon különböztetik meg egymástól?	287
A nők Fortunájáról	289
Virtus és Fides istennőről, akit a pogányok templomokkal és áldozatokkal tiszteltek. Közben azonban mellőzték a többi jó istent, akit hasonlóképp tisztelniük kellett volna, ha jogosan ruházták fel őket isteni vonással	290
Mivel a rómaiak nem ismerték az egy Istent, legalább Virtussal és Felicitasszal kellett volna megelégedniük	292
Az istenek tisztelésének a tudományáról, amellyel kapcsolatban Varro azzal dicsekedett, hogy ezt a rómaiak számára ő állította össze	295
Felicitasról, akit a sok istent imádó rómaiak hosszú ideig nem tisztelték istenként, pedig önmaga egyedül elég lett volna az összes helyett	296
Milyen érvvel védekeznek a pogányok, amikor az istenek színe alatt magukat az isteni ajándékokat tisztelik?	300
Csak az egy Istent kell tisztelni, aki bár név szerint ismeretlen, de mégis nyilvánvalóan Ő adja a boldogságot	301
Azokról a színjátékokról, amelyeket maguk az istenek követelnek meg, hogy híveik ezek által tiszteljék őket	302
Az istenek három csoportjáról, akikről Scaevola főpap beszél	304
Vajon az istenek tisztelete használt a rómaiknak, birodalmuk oltalmazása és gyarapítása szempontjából?	306
Arról a hazug jóslatról, amelyet a Római Birodalom erejét és szilárdságát feltáró jóslatnak tekintettek	307
Hogyan vélekednek a pogány istenekről tisztelőik saját bevallásuk szerint?	310
A nép hitét megvető Varro élményéről. Bár az igaz Isten ismerete el nem jutott, de mégis azt vallotta, hogy csak egy Istent kell imádni	312
Milyen haszon miatt akarták a pogány vezetők a nekik meghódolt népeknél meghagyni a hamis vallásokat?	314
Az igaz Isten végzése és hatalma határozata meg az összes királyok és birodalmak idejét	315
A zsidó országáról, amelyet az egy igazi Isten alapított és őrzött meg mindaddig, míg megmaradták az igaz vallásban	316
Ötödik könyv	319
A Római Birodalom és a többi ország helyzete nem a véletlentől és nem a csillagok állásától függ	319
Az ikrek hasonló és különböző egészségi állapotáról	322
Arról az évről, amit Nigidus, a csillagász az ikrek kérdésében a fazekas korongjával kapcsolatban hozott elő	324
Ézsauról és Jákobról az erkölcsben és cselekedetben egymástól különböző ikrekről	325
Miként lehet bizonyítani, hogy a csillagászok alaptalan tudománnyal foglalkoznak?	326
A különböző nemű ikrekről	329
A házassági, az ültetési vagy a vetési nap kiválasztásáról	330
Azokról, akik nem a csillagok állást, hanem az Isten akaratától függő okozati összefüggést nevezik fátumnak?	333
Isten előre tudásáról és az ember szabad akaratáról	334
Az emberi akarat alá van-e vetve valami kényszernek?	341
Isten általános gondviseléséről, amelynek a törvényei mindenre kiterjednek	344
A régi rómaiak milyen erkölccsel érdemelték ki, hogy az igaz Isten birodalmukat megnövelte, holott nem is tisztelték Őt?	345
A dicsőségvágyról, ami ugyan bűn, de mégis erénynek tartják, mivel ezáltal még nagyobb bűnöket akadályoznak meg	352
Az emberdicsőítési vágy kiirtásáról. Az igazak minden dicsősége ugyanis Istenben van	354
Azokról a mulandó jutalmakról, amelyeket Isten a rómaiak jó erkölcséért adtt	356
Az örök város szent polgárainak a jutalmáról, akik számára a rómaiak példás erénye hasznot jeletett	357
Milyen sikerrel harcoltak a rómaiak, és milyen eredménnyel járt ez a legyőzöttekre nézve?	358
Milyen nagyon kell tartózkodniuk a keresztényeknek a dicsekvéstől, hogyha az örök haza iránti szeretetből tesznek valamit, mivel a rómaiak nagy dolgokat vittek véghez emberi dicsőségért és a földi birodalomért	360
Mi a különbség a dicsőségvágy és az uralomvágy között?	366
Éppen olyan gyalázatos dolog, ha az erény az emberi dicsőséget, mintha a test gyönyöreit szolgálja	369
A Római Birodalmat az igaz Isten hozta létre, akitől minden hatalom származik, és akinek a gondviselése kormányozza ezt a világot	372
A háborúk időtartama és kimenetele is Isten végzésétől függ	374
Arról a háborúról, amelyben a démonokat tisztelő gót királyt, Radagaisust hatalmas seregével együtt egy nap alatt legyőzték	376
Miben áll a keresztény uralkodó igazi boldogsága?	378
Azokról a sikerekről, amelyeket Isten adott a keresztény Constantin császárnak	379
Theodosius császár hitéről és kegyességéről	380
Hely- és névmutató	385

Témakörök

Töredékkötetek > Filozófia
Töredékkötetek > Vallás
Vallás > Határtudományok > Filozófia
Filozófia > Témaköre szerint > Társadalomfilozófia > Egyéb
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Kereszténység > Teológia > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem