Istenfogyatkozás

Fülszöveg

Martin Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen. Miképpen takarta el az évszázadok során a filozófia Istent az ember számára? Akár a Hold a Napot.
Unalomig ismételt kérdés a nyugati kultúrában vallás és filozófia kapcsolatának tanulmányozása. 1952-ben erre Buber vállalkozott, s benne ha nem is kell vakon hinni, de bízni mindenképp érdemes. A bizalom pedig a kritikus olvasó érdeme.
„A folyamat úgy kezdődik, hogy az ember nem elégszik meg azzal, mint a filozófia fellépését megelőző korok embere, hogy az élő Istent -akit legelőször csak megszólított: a kétségbeesés vagy az elragadtatás kiáltásával, mely olykor Isten első neve lett úgy képzelje el, mint valamit, mint egy dolgot a dolgok között, eg>' lényt a lények között, mint Az-t."
„Az embernek kettős természete van: olyan lény, aki éppúgy »alul«-ról származik, mint ahogyan »felül«-ről küldött. Ez... Tovább

Fülszöveg

Martin Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen. Miképpen takarta el az évszázadok során a filozófia Istent az ember számára? Akár a Hold a Napot.
Unalomig ismételt kérdés a nyugati kultúrában vallás és filozófia kapcsolatának tanulmányozása. 1952-ben erre Buber vállalkozott, s benne ha nem is kell vakon hinni, de bízni mindenképp érdemes. A bizalom pedig a kritikus olvasó érdeme.
„A folyamat úgy kezdődik, hogy az ember nem elégszik meg azzal, mint a filozófia fellépését megelőző korok embere, hogy az élő Istent -akit legelőször csak megszólított: a kétségbeesés vagy az elragadtatás kiáltásával, mely olykor Isten első neve lett úgy képzelje el, mint valamit, mint egy dolgot a dolgok között, eg>' lényt a lények között, mint Az-t."
„Az embernek kettős természete van: olyan lény, aki éppúgy »alul«-ról származik, mint ahogyan »felül«-ről küldött. Ez határozza meg alapvető tulajdonságainak kettősségét. Ezek nem az egyes ember önmagáért való létének a kategóriái, hanem csak az ember társas létének a kategóriáiként ragadhatók meg. Mint küldött, az ember a létező társaságában létezik, ami elé helyezve van. Mint »alulról származó«, a világban található többi létező közepette létezik, melléjük van helyezve. E kategóriák közül az elsőnek az En-Te, a másodiknak az En-Az viszonyban van az eleven valósága." Vissza