Fülszöveg
A 19. században már a kisebb településeken is tanult kántorok, kántortanítók működtek. Nagyobb helyeken ketté is vált a kér feladatkör. Szerepük fontos volt, hiszen nemcsak a liturgiát szolgálták ki, hanem alkalmanként kórust vezettek, iskolában éneket tanítottak, azaz a zenei műveltség közvetítői is voltak.
A 19. századból sokuk nevét ismerjük: Zsasskovszkyak, Stampay János, Molnár József, és mások. A 19. századi jeles kántorai közé tartoznak a Mezey kántorok. A kántorcsalád alapító őse öreg Mezey János. Fiai, leszármazottai közül szintén kántor lett Mezey Lajos, Mezey Nep. János, öreg Mezey István, Mezey Mór, Mezey Márton, Mezey István, és Mezey László. Közülök öreg Mezey János, Mezey Nepomuk János, Mezey Mór, öreg és i^. Mezey István az általuk szolgált hívő közösségek (Kunszentmárton, Óbecse, Szentes) igényeinek kielégítésére énekeket szereztek, és működési helyükön összegyűjtötték a kedvelt egyházi népénekeket, Enekgyűjtők és énekszerzők voltak tehát egy személyben. A Mezey...
Tovább
Fülszöveg
A 19. században már a kisebb településeken is tanult kántorok, kántortanítók működtek. Nagyobb helyeken ketté is vált a kér feladatkör. Szerepük fontos volt, hiszen nemcsak a liturgiát szolgálták ki, hanem alkalmanként kórust vezettek, iskolában éneket tanítottak, azaz a zenei műveltség közvetítői is voltak.
A 19. századból sokuk nevét ismerjük: Zsasskovszkyak, Stampay János, Molnár József, és mások. A 19. századi jeles kántorai közé tartoznak a Mezey kántorok. A kántorcsalád alapító őse öreg Mezey János. Fiai, leszármazottai közül szintén kántor lett Mezey Lajos, Mezey Nep. János, öreg Mezey István, Mezey Mór, Mezey Márton, Mezey István, és Mezey László. Közülök öreg Mezey János, Mezey Nepomuk János, Mezey Mór, öreg és i^. Mezey István az általuk szolgált hívő közösségek (Kunszentmárton, Óbecse, Szentes) igényeinek kielégítésére énekeket szereztek, és működési helyükön összegyűjtötték a kedvelt egyházi népénekeket, Enekgyűjtők és énekszerzők voltak tehát egy személyben. A Mezey -énekeket öt saját kiadású énekeskönyvük tartalmazza (1853, 1865, 1873, 1883,1913,), ahonnan sokat átvettek más kántorkönyvek is.
Öreg Mezey István kunszentmártoni kántor 1895-ben az általa használt énekeket, köztük apjának sok szerzeményét, kéziratos kottában örökítette meg. Ez jelenik meg most fakszimile kiadásban, A könyv rögzíti a 19. század végének kunszentmártoni helyi énekgyakorlatát, a jellemző énekeket, ájtatossági formákat. Ugyanakkor népszerűsíti öreg Mezey János, Mezey Nepomuk János és Mezey István saját szerzeményeit, amelyek minden korabeli liturgikus igénynek megfelelnek, s amelyeket szerzőik nagy gyakorlati liturgikus érzékkel, a helyi viszonyoknak megfelelően állítottak össze. Ezzel jó énekanyagot nyújtottak a korabeli templomi, temetői liturgiához, a virrasztóklioz, a búcsúztatókhoz, a búcsújárásoklioz, s a magán ájtatosságokhoz. S ebben áll a kötet néprajzi, folklorisztikai jelentősége is: ünnepi rítusok, a paraliturgia számos énekét találjuk meg lapjain.
A Mezey kántorok a dél-alföldi katolikus mezővárosok parasztpolgár lakosságának igényeit szolgálták ki, alkalmazkodva vallásos életük helyi hagyományaihoz. Ez az énekgyakorlat nem közösségi volt, hanem egyéni: elsősorban a kántor énekelt. Ebbe a nép bekapcsolódhatott, ha akart, és ha tudott, A népszerűség oka pedig a nagy funkcionális alkalmasság volt. Mindez náluk jó orgonista felkészültséggel, és énekhanggal, sajátos stílussal párosult, A települések -közöttük Kunszentmárton és Óbecse - büszkék is voltak jó hangú, jól orgonáló, énekszerző és könyvkiadó kántoraikra,
A könyv öreg Mezey János (1809-1880) születésének kétszázados évfordulójára jelent meg néhai Antal József és Barna Gábor elemző tanulmányával.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal