| Bevezetés | 10 |
| Barokk jegyek és terek | 12 |
| Természet, naturalizmus, realizmus | 16 |
| Az arany barokk | 19 |
| A barokk Itáliában | 21 |
| A díszletek diadala | 22 |
| A művészeti élet központjai | 22 |
| Művész és közönsége | 22 |
| Városépítészet | 26 |
| Róma, a kereszténység fővárosa | 26 |
| Építészet | 31 |
| Építészetelmélet | 31 |
| Tipológia és irányzatok | 33 |
| Egyházi építészet | 33 |
| Cortona az ókori minta és az új megoldások között | 36 |
| Bernini, félúton a klasszicizmus és a színpadias barokk között | 38 |
| Borromini avagy a barokk spekuláció | 40 |
| A római barokk többi építésze | 46 |
| A Rómán kívüli egyházi építészet | 50 |
| Baldassare Longhena avagy a mintákra épülő eredetiség | 50 |
| Guarino Guarini avagy a 17. századi barokk diadal | 50 |
| Egyházi építészet útban a 18. sz. felé | 52 |
| Juvarra avagy visszatérés a klasszicizmushoz | 52 |
| Vittone Guarini nyomdokain | 55 |
| A polgári építészet fejlődése | 56 |
| A klasszicista vonal | 56 |
| Nagy barokk vállalkozások | 56 |
| Képzőművészet és ralista-klasszicista kettősség | 61 |
| A vallás arculata | 61 |
| A művelt polgár arculata | 62 |
| A témavilág | 62 |
| Szobrászat | 63 |
| A szobrászat elmélete | 63 |
| Az elődök | 65 |
| Bernini, a barokk szobrászat jelképe | 66 |
| Algardi avagy a visszafogott expresszivitás | 74 |
| Útban a 18. sz. felé | 75 |
| Festészet | 75 |
| A festészet elmélete | 76 |
| Stílusáramlatok | 76 |
| Caravaggio naturalizmusa | 78 |
| A Carracci fivérek klasszicizmusa | 87 |
| Caravaggio és Carracci nyomdokain | 92 |
| A Rómán kívüli festészet 1650-ig | 96 |
| A késői barokk festészet | 96 |
| A barokk Spanyolországban | 99 |
| Valóság és szimbolizmus közt | 100 |
| A művészet pártolói | 100 |
| A műgyűjtés | 104 |
| Az akadémiák, a versengés színterei | 108 |
| A művészképzés | 108 |
| A művész társadalmi megítélése | 110 |
| "Ut pictura poesis" | 110 |
| Városépítészet | 115 |
| A főtér mint térszervező elem | 116 |
| A város: a hatalom jelképe | 116 |
| Építészet | 118 |
| Építészetelmélet | 118 |
| A polgári építészet | 120 |
| Egyházi építészet | 122 |
| Stílus a korszakolás | 122 |
| Nemzeti sajátosságok | 125 |
| Képzőművészet | 129 |
| A festészet elmélete | 129 |
| A témavilág | 130 |
| A nagy ikonográfia programok | 137 |
| Szobrászat | 140 |
| Valladolid: Gregorio Fernández | 142 |
| A nagy andalúziai iskola | 142 |
| A többi központ | 145 |
| Festészet | 145 |
| A kezdetek: III. Fülöp uralkodása | 145 |
| IV: Fülöp uralkodása: Diego Velázquez, avagy a festészet fénykora | 146 |
| Zurbarán, avagy a barokk visszafogottság | 153 |
| Alonso Cano, avagy a klasszicista irányvonal | 156 |
| Ribera, a naturalizmus és barokk között | 156 |
| A többi festő | 160 |
| II. Károly, avagy a barokk diadala: Carreno de Miranda és Claudio Coello | 161 |
| Sevilla: Murillo és Valdes Leal | 162 |
| A barokk Latin-Amerikában | 169 |
| Az új művészet kialakulása | 170 |
| A gyarmati művészet geográfiája | 170 |
| Építészet | 172 |
| Az egyházi építészet | 172 |
| Földrajzi megoszlás, művek és alkotók | 174 |
| A barokk korszak | 178 |
| Földrajzi megoszlás, művek és alkotók | 180 |
| A 18. századi barokk fénykora | 182 |
| Egyéb latin-amerikai központok | 185 |
| A brazil egyházi építészet | 185 |
| A polgári építészet | 187 |
| Az iskolák: fejlődés és fontosabb alkotások | 188 |
| Festészet | 190 |
| Idegen befolyás a 16. sz. folyamán | 190 |
| A nagy festői programok | 191 |
| A barokk korszak | 192 |
| Helyi iskolák | 193 |
| Szobrászat | 199 |
| A függőségtől az önállóságig | 199 |
| Bibliográfia | 201 |
Folytatás Microsoft-tal