Ítéletidő

Fülszöveg

Vidám és fiatal volt ez a havas ezer és ezer esztendő óta." Kemény Jánosnak időre volt szüksége vallomásos mondata megformálásához. Tizenöt éve élt már a Kelemen- és a Görgényi-havasok találkozásánál a marosvécsi várkastélyban, amikor az ítéletidő kötete Történetek és rajzok a Havas életéhői alcímének ígérete szerint átfogó képet alkotott az otthona feletti hegyeken zajló sajátságos világról. A kötet elejére illesztett, A Havas dicsérete címet viselő írásával nemcsak az utána sorjázó novelláknak adott szilárd kiindulópontot, egyúttal kulcsot nyújtott lelke egyik korábban gondoson őrzött rekeszéhez. Azt korábban sem titkolta, hogy természetszeretete vele született, alaptermészetéhez tartozó adottság. Ennek kényszería hatása alatt rendszeresen és minden évszakban addig járta a fenti világot, amíg minden arca meg nem mutatkozott előtte. Lírai szépségű vallomásában tárta elénk a tavaszi hangulatú, az anyává lett, a kánikula idején „némberré" változó, a vezeklő, a kerítő, őszutóján... Tovább

Fülszöveg

Vidám és fiatal volt ez a havas ezer és ezer esztendő óta." Kemény Jánosnak időre volt szüksége vallomásos mondata megformálásához. Tizenöt éve élt már a Kelemen- és a Görgényi-havasok találkozásánál a marosvécsi várkastélyban, amikor az ítéletidő kötete Történetek és rajzok a Havas életéhői alcímének ígérete szerint átfogó képet alkotott az otthona feletti hegyeken zajló sajátságos világról. A kötet elejére illesztett, A Havas dicsérete címet viselő írásával nemcsak az utána sorjázó novelláknak adott szilárd kiindulópontot, egyúttal kulcsot nyújtott lelke egyik korábban gondoson őrzött rekeszéhez. Azt korábban sem titkolta, hogy természetszeretete vele született, alaptermészetéhez tartozó adottság. Ennek kényszería hatása alatt rendszeresen és minden évszakban addig járta a fenti világot, amíg minden arca meg nem mutatkozott előtte. Lírai szépségű vallomásában tárta elénk a tavaszi hangulatú, az anyává lett, a kánikula idején „némberré" változó, a vezeklő, a kerítő, őszutóján lombruháját vesztő, télen haláltusáját vívó, a „porka" hó alatt halottá dermedő Havast. Ilyen előzmények után indult meg közöttük a párbeszéd. Kemény János minden örömét és bánatát felcipelte a fenséges magasságba, hogy ott beszámolhasson sikereiről, vagy megszabadulhasson terheitől.
Sas Péter
Kemény János nemcsak az ősök, hanem saját munkássága, elbeszélései és regényei jogán lett az erdélyi írótársadalom megbecsült és szeretett tagja. Költeményekkel kezdte pályáját és ez a lelkület vált meghatározóvá egész életművében, sőt, talán magánéletében is. A költői lélek, amely naivnak tűnhető módon, de igazságának tudatában harcolhat a napi politika kútmérgezőivel szemben. Noha önéletírásának a Kakukkfiókák címet adta, tollforgató íróemberként egyáltalán nem lehetett a Kakukkfiókák közé számítani. Családja adta nemzetének az emlékirodalmat gazdagító, hasonnevű, nehéz sorsú erdélyi fejedelmet és a mezőségi Pusztakamarást a világ térképére rajzoló Kemény Zsigmond regényírót.
Korunk sajátosságai közé tartozik, hogy a sorokon átütő politikum nagyobb kelendőséget és figyelmet biztosít, mint a mívesebb, de halkabb hang. Amilyen - szándékosan nyomatékosítom - a költői lelkületű Kemény Jánosé. Ahogyan ő maga megvallotta helikonista társának, Gagyi Lászlónak: „Nekem mindig szenvedélyesen kell küzdenem a bennem lakó költő ellen!"
Az erdélyi magyar költők és írók többsége az irodalomtörténészek értékítéletei alapján már elfoglalhatta az őt megillető helyét a Parnasszuson és ami a fontosabb, az olvasók szívében. Mindehhez alapvető módon járult hozzá életműsorozatuk kiadása. Ezt a célt szolgálja a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is, Kemény János életműsorozata közreadásával.
Sas Péter Vissza