Innovációs és értékelemző módszertan

Tartalom

Bevezető 7
1. Az innováció módszertana 9
1.1. Az innovációs feladatok és megoldási módozatai rendszerezése 9
1.2. A vállalati gazdálkodás hatékonyságát befolyásoló fontosabb tényezők számbavétele 15
2. Az innovációs munka szervezeti keretei 17
2.1. A projekt 17
2.2. A team 19
2.3. A problémamegoldás, alkotás 32
2.3.1. A problémamegoldás általános lépései 32
2.3.2. A problémamegoldás közvetlen (egyéni) módszerei 33
2.3.2.1. Szellemi termék megvétele 33
2.3.2.2. A műszaki-gazdasági tervezés szakmai módszerei 33
2.3.2.3. Közvetlen szakértői vagy intézeti megbízás kiadása 34
2.3.3. A csoportos alkotás módszerei 34
2.3.3.1. Brainstorming 40
2.3.3.2. Az NCM-módszer 40
2.3.3.3. A 635 módszere 41
2.3.3.4. A Philips-66 módszer 41
2.3.3.5. Az SCM-módszer 42
2.3.3.6. A kreatív kérdéslisták 42
2.3.3.7. A Metaplan-módszer 43
2.3.3.8. A Delphi-módszer 43
2.3.3.9. Szinektika 44
2.3.3.10. Heurisztikus módszerek 44
2.3.3.11. A „Szerep" módszer 45
2.3.3.12. A Pro és Contra Interakció (PCI) 45
2.3.3.13. Morfológia 45
3. AZ ÉRTÉKELEMZÉS 49
3.1. Az értékelemzés fogalma és eljárása 49
3.1.1. Az értékelemzés fogalma 49
3.1.2. Az értékelemzés tárgya 52
3.1.3. Az értékelemzés általános céljai 53
3.1.4. Az értékelemzés általános szervezési modellje 55
3.1.5. Az értékelemzés technikái 56
3.1.6. A milesi tanácsok 57
3.2. Az értékelemzés gyakorlata 58
3.2.1. Az értékelemzés előkészítése, a vállalati bevezetés fázisa 58
3.2.1.2. A téma kiválasztása 60
3.2.1.3. A témaválasztáshoz kapcsolódó célkitűzések 61
3.2.1.4. Az értékelemző team összeállítása 61
3 2 1.5. Az értékelemzési munkaterv elkészítése 62
3.2.2. Az információs és diagnosztikai fázis 62
3.2.2.1. Információgyűjtés 63
3.2.2.2. Az igényelemzés 65
3.2.2.3. A funkciók meghatározása 68
3.2.2.4. A funkcióelemzés 71
3.2.2.5. Funkciók tervezése funkcióértékelő függvények segítségével 81
3.2.2.6. A funkcióteljesítések bírálata 87
3.2.2.7. A funkcióköltségek meghatározása 89
3.2.2.8. A költségkritikus pontok feltárása 102
3.2.3. Az alkotó szakasz 103
3.2.3.1. A funkciók továbbfejlesztésének újszerű folyamatspecifikus alkotási technikái 104
3.2.3.2. A költségcsökkentés újszerű folyamatspecifikus alkotási technikái 106
3.2.4. A megoldási változatok kidolgozása és hatékonyságvizsgálata 110
3.2.4.1. Az értékelő fázis 110
3.2.4.2. A funkcióteljesítések vizsgálata 113
3.2.4.3. A megvalósíthatóság vizsgálata 115
3.2.4.4. A változatok gazdasági vizsgálata 116
3.2.5. A javaslati fázis 121
3.2.5.1. Az optimális megoldási változat kiválasztása 121
3.2.5.2. A számszerű termékoptimalizálás 125
3.2.5.3. A döntéselőkészítő anyag összeállítása 129
3.3. Az értéktervezés (Value Engineering) 131
3.4. Az értékelemzéses beszerzés (Value Buying) 136
4. A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS 141
4.1. A minőség 141
4.1.1. A termékminőség 142
4.1.2. Az alkalmasság minősége 144
4.1.3. A vállalat minősége 145
4.1.4. A társadalom minősége I45
4.1.5. A termékfelelősség és a minőségbiztosítás 146
4.2. A teljes minőségközpontú vezetés (TQM) I47
4.2.1. A TQM főbb jellemzői 147
4.2.2. A TQM kialakításának részterületei 148
4.2.3. A TQM megvalósítása és módszertani tárháza 149
4.2.4. A TQM hatása a minőségi költségekre 154
4.2.4.1. A minőségköltségek egyes tételeinek megállapítása 155
4.2.4.2. A minőségköltségek elemzése 159
4.3. Az ISO 9000 minőségbiztosítási szabványrendszer 159
4.3.1. Az ISO 9000-9004 szabványok bemutatása 160
4.3.2. A vállalati minőségbiztosítási rendszer kialakítása az ISO követelményei alapján 162
4.3.2.1. Minőségpolitika és a célállapot meghatározása 162
4.3.2.2. A vállalati struktúra és a munkafolyamatok meghatározása 162
4.3.2.3. A rendszer kiépítése 163
4.3.2.4. A bevezetés 163
4.3.2.5. A minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálata, tanúsítása 165
4.3.3. Az ISO szabványrendszer értékelése 166
5. A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS 167
5.1. A normatív költségszámítás (Standard Costing) 170
5.1.1. A közvetlen anyagköltségnormák számítása és elemzése 170
5.1.2. Közvetlen energia-költségnorma 171
5.1.3. A közvetlen bérköltség figyelembevétele 171
5.1.4. A gyártási és értékesítési általános költségek normái 172
5.1.5. A norma szerinti nettó nyereség (Standard Profit) 173
5.2. A null-bázisú költségtervezés 174
5.2.1. A ZBB alkalmazásának célja 175
5.2.2. A bevezetés feltételei 176
5.2.3. A null-bázisú költségtervezés bevezetésének folyamata 176
5.2.3.1. A rezsigazdálkodó egységek kijelölése 177
5.2.3.2. Az egységek tevékenység- és költségdiagnosztikája 177
5.2.3.3. Megoldási variánsok keresése 178
5.2.3.4. A megoldások költségeinek tervezése 178
5.2.3.5. A döntési csomagok összeállítása 179
5.2.3.6. Döntési csomagok rangsorolása, döntés 179
5.2.3.7. Bevezetés és a végrehajtás ellenőrzése 180
5.2.4. A ZBB speciális területei 180
5.3. A mozgó bázisú költségtervezés 181
MELLÉKLETEK 183
1. sz. melléklet: Gyakorlati példák a diagnosztikai megállapítások (témalapok) összeállítására 185
2. sz. melléklet: Alkotási technikák alkalmazása az innovációs lehetőségek kiaknázása érdekében 192
3. sz. melléklet: Az innovációs tervtémák feldolgozása 204
4. sz. melléklet: Értékelemzési hálóterv 212
5. sz. melléklet: Minták az információs kérdéslisták összeállítására, valamint a veszteségfeltáró tesztek segédleteire 215
6. sz. melléklet A funkcióelemzés gyakorlati példái 226
7. sz. melléklet A funkciók relatív fontosságának megállapítása 236
8. sz. melléklet Példák a funkcióköltségek megállapításra 244
9. sz. melléklet Példák az ötletanyag tenderezésére, elemzésére és a funkcióteljesítés optimalizálásra 249
10. sz. melléklet: Minták a javaslati lapok összeállítására 262
11. sz. melléklet: A normatív költségszámítás (Standard Costing) gyakorlata 269
IRODALOMJEGYZÉK 275
TÁRGYMUTATÓ 279

Témakörök