Előszó
A gazdasággal kapcsolatos gondolkodás végigkíséri az emberiség történetét. Az ókortól kezdve számos gondolkodó foglalkozott közgazdasági problémákkal, de kimondottan ilyen természetű munkákat nem írtak. A közgazdasági gondolatok elsősorban filozófiai (Arisztotelész: Nikomakhoszi etika) vagy erkölcsi (Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae) kérdésként vetődtek fel. Ilyen volt például az igazságos ár kérdése (iustum pretium), vagy hogy jogosult-e a kamat szedése (a fogyasztási hitel volt a jellemző, így a kamatfizetés alapja nem teremtődött meg).
A közgazdaságtannak mint önálló diszciplína kialakulásának a kezdete a 16. századra datálódik. A naturálgazdaság visszaszorulásával, a növekvő piaci hányad következtében árukapcsolatok sokasága kötötte össze az árutermelőket. A közgazdaságtan mai művelői a merkantilistákat tartják a tudomány előhírnökeinek. Képviselői politikusok, illetve a királyi udvarok gazdasági tanácsadói közül kerültek ki. Az első átfogó elméleti alapvetést Adam Smith adta a Nemzetek gazdagsága című, méltán híres könyvében, mely őt tudománya első nagy alakjává emelte. Smith zárt rendszerével kiindulási alapul szolgált a későbbi gondolkodók számára, s az egymás után megjelenő meghatározó ökonómiai művek jelzik az új tudományág születését és kikristályosodását.
Mivel az elmélet fejlődése szorosan összefügg az egyes időszakok és országok gazdasági viszonyaival; azokat tükrözi vissza, illetve arra reflektál, a szerzők fontosnak tartották, hogy a gazdasági környezet változását és az elmélet fejlődését dinamikus egészként bemutatva lehetővé tegyék az anyag könnyebb megértését és elsajátítását.
Vissza 
