Ízek, zamatok, illatok

Előszó

Számtalan könyv foglalkozik a világ minden művelt nyelvén a növények gyógyhatásával. Az ősembertől napjainkig a gyógynövények ismerete folyton gyarapodott, és a gyógynövény kultúra ma újból reneszánszát éli, mert a növények korszerű vizsgálata fényt derített azok hatóanyagainak kémiai, fizikai és élettani természetére és hatásaira. Viszont teljesen a háttérbe szorult és csupán kevés szakmai vonatkozású könyv és folyóirat foglalkozik ugyanezeknek a növényeknek az íz- zamat- és illatanyagával. Ez részben érthető is, hiszen az ember érdeklődési körének élvonalában mindenkor a saját egészsége állott, és csak másodsorban gondolt arra, hogy ételeinek és italának ízt és zamatot adó anyagaival foglalkozzék. Az illatok szerepéről ne is beszéljünk, mert ezek alkalmazása a testápolásban már egy bizonyos anyagi jólétet és magasabb civilizációt tételez fel.
Az íz- és zamatanyagok alkalmazása évszázadokon át a konyha hatáskörébe tartozott, iparággá csak a XIX. században kezdett fejlődni, akkor is inkább az illatszer- és kozmetikai ipar mellékágazataként. Végig megmaradt azonban a kisipari jellege. A nagyipari törekvések idején is több ezerféle, aránylag kis mennyiségben gyártott és igényelt cikkre tagozódik. Gondoljunk csak a sokféle fűszernövényre, az ízeket és zamatokat szolgáltató gyümölcsökre, valamint az ezekből előállítható eszenciákra, fűszerkeverékekre, italféleségekre és ezek megszámlálhatatlan kombinációira... Vissza