#Izrael70magyar

Fülszöveg

Ki álmodta meg Izrael államát? Kinek a filmjét nevezték először Oscar-díjra? Ki hamisította Eichmann útlevelét? Ki fejlesztette ki a Vaskupolát? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha belelapozunk ebbe az ünnepi albumba, amely Izrael állam függetlenségének hetvenedik évfordulójára készült. Hetven magyar vonatkozású izraeli történet szerepel benne hetven ismert és elismert, az Izraelinfo szerzői által bemutatásra érdemesnek tartott magyar származású személyiségről.
Jair Lapid Kneszet-képviselő előszavából: „Kétlem, hogy bárki a magyar zsidóknál gyorsabban integrálódott volna Izraelben. Ha nem lett volna olyan rettenetes akcentusuk, észre sem vette volna senki, hogy a magyarok máshonnan jöttek. Egy magyar zsidó, akit Herzl Tivadarnak hívtak, és aki a Dohány utcai zsinagóga melletti házban született, megálmodta a zsidók államát, a szomszédai pedig az elsők között eredtek álmai nyomába. Ök nemcsak kivándorolni akartak Erecbe, hanem ott új hazát teremteni kávéházzal, színházzal,... Tovább

Fülszöveg

Ki álmodta meg Izrael államát? Kinek a filmjét nevezték először Oscar-díjra? Ki hamisította Eichmann útlevelét? Ki fejlesztette ki a Vaskupolát? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha belelapozunk ebbe az ünnepi albumba, amely Izrael állam függetlenségének hetvenedik évfordulójára készült. Hetven magyar vonatkozású izraeli történet szerepel benne hetven ismert és elismert, az Izraelinfo szerzői által bemutatásra érdemesnek tartott magyar származású személyiségről.
Jair Lapid Kneszet-képviselő előszavából: „Kétlem, hogy bárki a magyar zsidóknál gyorsabban integrálódott volna Izraelben. Ha nem lett volna olyan rettenetes akcentusuk, észre sem vette volna senki, hogy a magyarok máshonnan jöttek. Egy magyar zsidó, akit Herzl Tivadarnak hívtak, és aki a Dohány utcai zsinagóga melletti házban született, megálmodta a zsidók államát, a szomszédai pedig az elsők között eredtek álmai nyomába. Ök nemcsak kivándorolni akartak Erecbe, hanem ott új hazát teremteni kávéházzal, színházzal, újsággal, szatírával. A magyarok azzal a céllal alijáztak Izraelbe, hogy haladéktalanul izraelivé váljanak Igazi cionisták voltak, de hitük szerint a cionizmus lényege nem abban áll, hogy feláldozzuk magunkat a szent hazáért, hanem hogy ott egy normális államot teremtünk, és minden percet kiélvezünk. Izrael országában kelt életre a zsidó nép - aztán jöttek a magyarok, és így szóltak hozzá: »Na gyere, gyere, ülj le, együnk valamit «"
I: HElkER ANDRÁS AJÁNLÓJA
magyar zsidók igazán különleges helyzetben vagyunk. Minden történelmi vihar és baljós árnyék ellenére ezer szállal kötődünk Magyar-, országhoz, miközben különleges kapocs köt össze bennünket Izraellel, a zsidók országával. Nem ráció, hanem mélységes érzelem, amolyan szerelem. Igen, Izraellel, ahol talán több az ellentmondás, mint bárhol másutt a világon. Mégis - vagy talán épp ezért - menthetetlenül a szívünkbe zártuk ezt a kicsiny országot, amelyet egykoron egy tipikus magyar zsidó polgárcsalád gyermeke, Herzl Tivadar álmodott meg. Amelynek sokszínű népét Ephraim Kishon hamisítatlan magyar humorával nevettette meg, és ahol Tomi Lapid rettenetes magyar akcentusa ellenére is miniszterelnök-helyettes lehetett. És persze ott van a sok százezres magyar alija, akiknek a zöme nem szerzett magának nevet, „csak" felépített egy országot, és megvédte azt a megannyi veszélytől. Nekik is köszönhetően Izraelben együtt él sok ezer év zsidó kultúrája a modern világ minden vívmányával.
Hetven év alatt a zsidó állam korszerű országgá nőtte ki magát: légkondicionálók zümmögésé-vel, őrökké telefonozó fiatalokkal, az utakon futó robogókkal, a felhőkarcolók Isten-keresé-sével. Bár nem élünk ebben a néha szürreális kavalkádban, mégis Izrael biztos alapja pozitív zsidó öntudatunknak. Fontos ezért e könyv, mert bemutatja, hogy mi, magyar zsidók nem csak távolról szeretjük ezt a csodálatos országot, de a magyar zsidók az élet számtalan területén alkottak nagyot, Izrael dicsőségére. Vissza