Sötét város

Előszó

Részlet a könyvből:
Mielőtt útrakelnénk Gretleybe, tudnunk kell a következőket: Nevem Humphrey Neyland. Negyvenhárom éves vagyok, éppen elég idős ahhoz, hogy már az első világháborúból is kivehessem a részemet. Kanadainak tartom magam, bár Angliában születtem. Tízéves koromban azonban a szüleim kivittek Kanadába, s ott végeztem iskoláimat. Később különféle mérnöki munkákat végeztem Winnipeg és Vancouver között, majd a Seely és Worbeck-társaság alkalmazott. Az ezerkilencszázharmincas esztendőket jobbára Peruben és Chilében töltöttem. Öt láb tizenegy hüvelyk magas vagyok, erős csontozatú, súlyom körülbelül száznyolcvanöt font, sötét a hajam, sápadt és kissé sovány, hosszúkás az arcom és általában rossz a kedvem. Többféle oka van ennek: egyik az, hogy 1932-ben feleségül vettem Santiagóban egy gyönyörű fiatal leányt - Maraquitának hívták -, és 1936-ban, Talca és Linares között, mivel őrült iramban hajtottam, autószerencsétlenség ért bennünket; ő is, meg a kisfiunk is odaveszett, jómagam pedig kórházba kerültem s azt kívántam, bár inkább velük pusztultam volna én is. Így aztán ez, meg ami a barátaimmal, Rosentalékkal és általában az egész világgal történt, alapos ok arra, hogy komor legyek, és bizony rég volt, amikor Humphrey Neyland volt a társaság lelke. Ha tehát valaki Angliában a boldogság "kék madarát" kergeti, forduljon inkább máshoz. Vissza