A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Az általános államjog és a politika története II. (töredék)

A tizenhatodik század óta a jelenkorig

Szerző
Fordító

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott keménykötés
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Kant Immánuel. Az észjog

Nincs bölcseleti tan, mely Németországban általánosabb elterjedésre és hatásosságra jutott volna, mint a königsbergai bölcselő tana. Kevésbé... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Kant Immánuel. Az észjog

Nincs bölcseleti tan, mely Németországban általánosabb elterjedésre és hatásosságra jutott volna, mint a königsbergai bölcselő tana. Kevésbé tartalma mint módszere által egy emberöltőn át csaknem vitatlanul uralkodott az a jogtudományban. Utóbb a Kantféle rendszer alapján számtalan észjog keletkezett, s maga a tételes jog elmélete is igyekezett megbarátkozni- a mennyire épen lehetett - ama rationalis kritikával, a melyet Kant tanitott. Az államról és a jogról Kant csak előbbre haladott korában nyilatkozott. »Gyakorlati bölcselet«-ének érett gyümölcse volt az. Ha ez iratokat és hatásukat Rousseau munkáival összevetjük, azonnal figyelemreméltó különbség mutatkozik köztük. Rousseau nagy, ragyogó népies író volt. Munkái a franczia népre voltak kiszámítva, melynek szellemét éles dialectikájokkal és kedélyét szenvedélyök hevével ragadták meg.
Kant ellenben mindenek előtt német tudós, egyetemi tanár volt. Kiválóan a tanszékről hatott a tanuló ifjúságra, s iratai különösen az egyetemeknek és az oktatásnak voltak szánva. A tudósok, a jogászok jövendő nemzedékét iskolázta. Vissza

Tartalom

X. FEJEZET.
Kant Immánuel. Az észjog 1
XI. FEJEZET.
Az idealisták. Fichte János Gottlieb. Humboldt Vilmos . . 26
XII. FEJEZET.
Tapasztalati realisták. Moser János Jakab. Pütter János István. Moser Károly Frigyes. Möser Justus. Achenwall Gottfried 88
XIII. FEJEZET.
A történeti politika képviselői a franczia forradalom korszakában. Bürke Edmund. Glentz Frigyes. Müller János. 123
XIV. FEJEZET.
Katholizáló reaktió- és restauratió-politika. Bonadl. De Maistre. Lamennais. Haller Lajos. Müller Ádám. Görres József 184
XV. FEJEZET.
Az alkotmányos államtan és az észjog. Constant Benjámin. Rottek Károly. Welcker Károly Tódor 219
XVI. FEJEZET.
Sehelling és Hegel bölcseleti államtana 248
XVII. FEJEZET.
Történeti jog- és államiskola. Savigny. Niebulir. Dalilinann. Waitz. Gneist 276
XVIII. FEJEZET.
Közvetítő kísérletek. Ancillon és Radovitz. Zachariä Károly Salamon. Schmitthenner. Schleiermacher 307
XIX. FEJEJET.
Mohi Róbert kritikai munkái. Eötvös báró. Tocqueville 335
XX. FEJEZET.
Valláspolitikai irány. Leo Henrik. Stahl Frigyes Gyula. Walter Ferdinánd 348
XXI. FEJEZET.
(Berekesztő fejezet.)
A kor vallásos jelleme. Nem »hátrál a tudomány.« Természettudományi módszer. Buckle Tamás. Frantz Konstantin. Az időszak politikai jelleme. Lieber. Mill. Laboulaye. Krause. Ahrens. Rohmer Frigyes. Laurent 374

J. C. Bluntschli

J. C. Bluntschli műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: J. C. Bluntschli könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv