Jacques Deval: A potyautas

Előszó

A színházlátogató, ha azt a szót hallja "bulvár" nem mindig Párizs szép boulvard-jaira gondol, hanem egyfajta színműre. Olyan darabokra, melyeknek igazi szülőhazája Párizs, s amelyekben annyi izgalom, báj, kedvesség és cselekmény van, mint egy igazi párizsi éjszakában. Ezek a bulvár-darabok - az élvonalba tartozók - valahol a drámairodalom határán vannak, de a színműves mesterség kellős közepén. A jó, sikeres, szellemes bulvár-darab íróról, ha jut neki néhány sor az irodalmi lexikonokban, vagy irodalomtörténeti könyvekben, mindig azt szokták írni: nagyon tehetséges volt, kár, hogy eladta a lelkét a sikernek. Ilyesmit írt néhány sorban Jacques Deval-ról is egy, a modern francia irodalmat ismertető könyv. A ma már nyolcvan felé tartó író félévszázada szórakoztatja a világ színházba járó közönségét. S mikor egy-egy új Deval-darabra megy föl a függöny Párizsban, akkor ez társasági esemény. Nem irodalmi - de társasági. A premier földszintje és páholysora szőrmében és ékszerben milliókat ér. S akik a drága jegyeket megváltották, nem csalódtak. Deval mindig szellemes, kicsit csipkelődő, de csak annyira, hogy senki azért meg ne sértődhessen, jól pergő és sehol nem unalmas. A meglepetések, melyek a cselekményben vannak, mindig olyanok, melyek két perccel később a a nézőnek is eszébe juthatott volna. Ez a szórakozás! Üdít, mint egy pohár pezsgő, vagy egy jó limonádé, s mennyi alkalom, hogy a színészek komédiázzanak, játszanak, szórakoztassanak! Ez a bulvár-darab, Párizsban terem, mint a jó parfőm s aztán szerteárad a világban. Vissza