| A lektor előszava | 15 |
| Az idegen nevek és kifejezések átírásáról | 16 |
| Bevezetés | 19 |
| A föld és az emberek | 20 |
| A han kínaiak | 22 |
| A Kínában élő (nem han) kisebbségek | 26 |
| Életmódok és kultúrák | 29 |
| A magasan fejlett mezőgazdasággal rendelkező, letelepedett, döntően földműveléssel foglalkozónépek | |
| A sztyeppeöv állattenyésztő nomádjai | |
| A Himalája térségében és annak határvidékein élő hegyi népek | |
| Dél-Kína és Délkelet-Ázsia kevert kultúrái | |
| A Közép-Ázsiai oázisok letelepedett népei és kereskedői | |
| Az Eurázsiai kontinens főbb kereskedelmi útvonalai | |
| A kínai világ történelmi fejlődésének vázlata | 34 |
| Ókor | |
| Az első központosított állam megalapítása, hanyatlása és a kínai középkor | |
| A mandarin-állam és annak restaurációja a mongol megszállást követően | |
| A mandzsuk birodalma | |
| A jelenkori Kína | |
| A kínai civilizáció általános jellemvonásai | 39 |
| Az archaikus monarchiától a központosított államig | |
| Az archaikus monarchia | 49 |
| A neolit kori előzmények | 49 |
| A xia-dinasztia | |
| Az archaikus monarchia | |
| Shang-Yin: Az első bronzkori dinasztia | |
| A jóslás és az áldozatok | |
| A fejedelemség kora | 58 |
| Az archaikus monarchia hanyatlása | 58 |
| A Zhou-kor első néhány évszázada | |
| A hagyományos kronológia | |
| A fejedelemségek megerősödése | 59 |
| Az előkelőségek társadalma az I. e. 9-7. században | |
| A monarchia hanyatlása | |
| A központosított állam kialakulása | 65 |
| A változások felgyorsulása | 65 |
| Változások a politikai hatalomban | |
| Változások a hadviselésben | |
| Gazdasági fellendülés és technikai újítások | |
| Társadalmi megrázkódtatások | |
| A császárság megalapítása | 77 |
| A központosított állam megalapítása | |
| Az új állam sajátosságai | |
| A kínai ókor szellemi öröksége | 81 |
| Az i. e. 10-6 század hagyományai | 81 |
| A klasszikusok | |
| A "megkésett" klasszikus hagyományok | |
| A morális és politikai gondolkodás kezdete | 83 |
| Konfuciusz, az írástudók patrónusa | |
| Mozi, a prédikáló szerzetesek iskolájának megalapítója | |
| Az i. e. 4-3. század szellemi irányzatai | 85 |
| Az állam teoretikusai | |
| A vallási gyakorlatoktól a filozófiai rendszerig: a taoisták | |
| Menciusz | |
| Xunzi | |
| A szofisták és az "öt elem" iskolája | |
| Az irodalom | |
| Az első központosított állam kialakulása, felemelkedése és hanyatlása | |
| Bevezető | 97 |
| A hódító birodalom | 98 |
| A Qin Birodalomtól a Han Birodalomig | 98 |
| Kína egyesítése és az első hódítási kísérletek | |
| A Qin-dinasztia bukása és a Han-dinasztia kezdete | |
| A legisa intézmények tovább élése | |
| Az adománybitrtokok csökkentése és a császári családhoz tartozó előkelőségek hatalmának visszaszorítása | |
| A Han Birodalom terjeszkedése Ázsiában | 106 |
| Mongólia és Közép-Ázsia | |
| Mandzsúria és Korea | |
| Az északi hadseregek megszervezése | |
| A Han-seregek előrenyomulása a trópusi területek felé | |
| Az első kitörés Délkelet-Ászia és az Indiai-óceán térségébe | |
| A hódítások okai és következményei | 115 |
| Gazdaság és politika | 115 |
| A kereskedelem és a terjeszkedés | |
| Az ajándékozás politikája és a selyemkereskedelem | |
| A barbárok elkínaiasodása és beolvadáűsa a birodalomra | |
| Gazdaság és társadalom | 120 |
| A technológiai fejlődés és a gazdasági fellendülés | |
| A vagyonos kereskedők és a hivatalnok-nagybirtokosok | |
| Szabadság vagy ellenőrzött gazdaság? | |
| A hivatalnok-nagybirtokos osztály felemelkedése és a politikai intézményrendszer válsága | 126 |
| Az udvari intrikák és a trónfosztás | |
| A helyreállított birodalom új hatalmának bázisai | |
| A kereskedelemi kapcsolatok fejlődése az 1-2. században | |
| Az új dinasztia története megalakulásától 184-ig, a sárgaturbánosok felkeléséig | |
| A sárgaturbános forradalmárok | |
| A birodalmon marakodó katonák | |
| A Han-kori civilizáció | 132 |
| Az "öt elem" skolasztikus filozófiája | |
| A szerteágazó hagyományok | |
| Az ezoterikus értelmezések terjedése | |
| A skolasztikus filozófia és kor szellemiségének összefüggései | |
| Az iskolák közötti versengés, szemben álló irányzatok | |
| A klasszikus tanulmányok fénykora és a szellemi újjászületés a Han-kor végén | |
| Egy újfajta történetírás kialakulása az udvari irodalom | |
| Az udvari irodalom | |
| A kínai középkor | |
| Bevezető | 143 |
| Barbárok és előkelőségek | 145 |
| Általános jellemzők | |
| A katonai diktatúrától az anarchiáig (190-317) | 147 |
| A három királyság kora: Az Észak-Kínai-Wei királyság | |
| Shu-Han és Wu állama (Sichuan és a Jangce-völgy) | |
| A polgárháború és a sinizáldott zsoldosok felkelse | |
| Az előkelőségek uralma a Jangce völgyében | |
| A keleti Jin-dinasztia | |
| A déli Song-dinasztia | |
| A déli Qi-dinasztia | |
| A Liang-dinasztia | |
| A Chen-dinasztia | |
| A sinizálódott barbárok államai Észak-Kínában | 153 |
| Az öt barbár törzs tizenhat királysága (4. század) | |
| A tuboák (tagbacsok) felemelkedése és az északi Wei Birodalom megalakulása | |
| Ellentétek Észak-Kínában; felbomlás és felosztás (537-577) | |
| A kínai befolyás és a külkapcsolatok | 160 |
| Dél-Kína, Délkelet-Ázsia és az indiai-óceán térsége | |
| Mandzsúria, Korea és Japán | |
| Mongolóia és Közép-Ázsia | |
| A középkori civilizáció | 165 |
| Metafizika, esztétika és költészet | 166 |
| A legista nominalizmustól az ontológiai vizsgálódásokig | |
| Individualizmus, szabadság, esztétika és költészet | |
| A taoista társaságok | |
| A buddhista Kína | 171 |
| A buddhizmus megjelenése Kínában | |
| Az alkalmazkodás időszaka | |
| A kínai buddhizmus virágkora | |
| Vallás, társadalom és valláspolitika | |
| A zarándokutak | |
| A buddhista fordítások és a kínai buddhista irodalom | |
| A buddhizmus hatása a kínai világra | |
| A középkortól a kínai "reneszánszig" | |
| Az előkelőségek birodalma | 189 |
| Az 581 és 683 közötti korszak politikatörténete | |
| A Tang Birodalom politikai és gazdasági intézményei | 191 |
| A nagy közmunkák | |
| A közigazgatási rendszer | |
| A jogi itnézmények | |
| A mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezeések | |
| A hadsereg | |
| A 7. század nagy hódításai | |
| Az eseménytörténet | |
| A 684 és 755 közötti korszak politikatörténete | 205 |
| Wu és Wei császárnék | |
| A Tang-dinasztia aranykora | |
| Az An Lushan-féle felkelés (755-763) | |
| Átmenet a középkorból a modern korba | 208 |
| A felkelés következményei | 208 |
| A hódítások vége | |
| Változások az adórendszerben és a társadalom átalakulása | |
| A rizstermelés fellendülésének első nagy korszaka | |
| A birodalom felbomlása | 211 |
| A politikai fejlemények | |
| A hatalom új formája | |
| A területek önállósága és a gazdasági terjeszkedés a 10. században | |
| Következtetés | 216 |
| Egy új világ hajnala | |
| Nyitás a világ felé és visszatérés a klasszikus hagyományokhoiz | 218 |
| A középkori kultúra aranykora | 218 |
| A történetírás és a költészet | |
| A Kínai buddhizmus fénykora | |
| Idegen hatások | 223 |
| Az iráni civilizáció hatása | |
| Kína és az iszlám a 7-9. században | |
| A Tang.-kori civilizáció elterjedése | 228 |
| A kínai kultúra hatása Japánban | |
| A "nacionalista reakció" és a visszatérés a kínai hagyományok gyökereihez | 230 |
| A "régi stílus" mozgalma | |
| A buddhizmus üldöztetése és a buddhista egyház hanyatlása | |
| A kínai "reneszánsz" | |
| Bevezető | 237 |
| Az új világ | 239 |
| A történelmi események és a politikai intézmények | |
| Eseménytörténet | |
| Az új állam | |
| A reformmozgalom | |
| A hadsereg | 245 |
| A sorozástól a zsoldoshadseregekig | |
| A tűzfegyverek | |
| Az új társadalom | 248 |
| Egy befektetésekből élő társadalmi osztály | |
| A mezőgazdaság problémái | |
| A városok terjeszkedése | |
| Egy mozgékonyabb társadalom | |
| A gazdasági fellendülés | 253 |
| Az élelmiszer-termelés növekedése | |
| A kézműipar és a kereskedelem fellendülése | |
| A kereskedőállam | |
| A pénzgazdaság fejlődése | |
| Terjeszkedés a tengeren | |
| A kínai "reneszánsz" korának civilizációja | 261 |
| A szellemi megújulás háttere | |
| A művelt és a népi rétegek kultúrája | |
| A fametszés és a nyomtatás | |
| Tudomány és filozófia | 266 |
| A Song-kori irodalma és a tudományok fejlődése | |
| A régészettudomány kezdetei | |
| Új irányzatok a történetírásban | |
| Összefoglalás | 274 |
| A sinizálódott birodalmaktól a mongol hódításig | |
| Bevezető: A nomádok és hegylakók a 10-14. században | 277 |
| A nomád lovasok három generációja | |
| A sinizálódott birodalmak | 279 |
| A Kitaj (Liao) birodalom | |
| A nyugati Xia állam: Az állattenyésztők és kereskedők birodalma | |
| A Dzsürcsi (Jin) Birodalom | |
| A mongol invázió és hódítás | 284 |
| A mongol kormányzati rendszer | 288 |
| A kizsákmányoláson alapuló mongol kormányzati rendszer bevezetése | |
| A faji megkülönböztetés | |
| Az adórendszer és Kína kifosztása | |
| Felkelések és az ellenállás a megszállókkal szemben | |
| Kelet-Ázsia kapcsolatai a keresztény világgal és az iszlám államokkal | 293 |
| Követek és kereskedők a keresztény világból | |
| Kínai kolóniák az eurázsiai kontinensen | |
| Irodalom, tudomány és vallás a mongol uralom idején | |
| Az önkényuralom és eunuchok országlása | |
| Bevezető | 305 |
| Újjáépítés, terjeszkedés | 306 |
| A Mongol Birodalom felbomlása és a Ming-dinasztia megalapítása | 306 |
| A Kínai területek felszabadítása | |
| Az agrárgazdaság helyreállítása | |
| A lakosság ellenőrzése | |
| Központosító törekvések | |
| Hódító törekvések | 311 |
| Mongólia, mandzsúria és vietnam | |
| A nagy tengeri expedíciók | |
| A bezárkózás kezdetei | |
| Politikai, gazdasági és társadalmi változások | 318 |
| Változások a politikában | 318 |
| Az eunuchok és a titkosrendőrség | |
| A főváros átköltöztetése | |
| A társadalmi és gazdasági átalakulás | 320 |
| A katonacsaládok problémája | |
| A kézműves családok fokozatos eltűnése | |
| Társadalmi zavarok | |
| Változások a gazdaságban | |
| Fenyegetés a határokon túlról | 325 |
| A keleti mongolok hadjáratai | |
| A kalóztevékenység | 325 |
| A modern Kína kezdetei: a Ming-dinasztia válsága és bukása | 330 |
| A városok újjászületése | 331 |
| A nagykereskedelem és a kézműipar felvirágzása | |
| A technológia fejlődés | |
| A városok új kereskedői társadalma | |
| Az utolsó ötven év válsága | 334 |
| Pénzügyi válság | |
| Politikai válság | |
| A népfelkelések | |
| A mandzsu fenyegetés | |
| A Ming-kor szellemi élete | 340 |
| Bevezető | 340 |
| A filozófia, a tudományok és az irodalom | 341 |
| A gondolatrendszerek fejlődése | |
| A gyakorlati tudás forradalma | |
| A városi irodalom | |
| A modern Európa és Kína kapcsolatainak kezdete | 349 |
| Az első katolikus misszionáriusok érkezése Kelet-Ázsiába | |
| A párbeszéd nehézségei | |
| A leghíresebb megtértek | |
| Kölcsönös hatások | |
| Általános összegzés a kései Ming-kor történetéhez | 355 |
| A tekintélyelvű gyámkodás kora | |
| Bevezető | 359 |
| Kína meghódítása és a mandzsuk birodalmának megalapítása | 360 |
| A mandzsuk felemelkedése | 360 |
| A kezdeti időszak | |
| A hódítók berendezkedése Kínában | |
| Késedelem és nehézségek | 362 |
| A Déli Ming-dinasztia ellenállása | |
| A kalóztámadások újjáéledése | |
| A három "hűbéres" herceg felkelése (1674-1681) | |
| A felvilágosult önkényurak | 366 |
| A morális rend uralma | 366 |
| A művelt rétegek megnyerése | |
| Egy "konfuciánus" birodalom | |
| A világ legnagyobb kiterjedésű birodalma | 368 |
| Mongólia, Közép-Ázsia és Tibet: Háború, vallás és diplomácia | |
| Az "új területek" megteremtése | |
| Egy szárazföldi, kozmopolita birodalom | |
| A jólét korszaka | 372 |
| A mezőgazdasági technológiák fejlődésének csúcspontja | |
| Az ipari méreteket öltő kézművesség és a kereskedelem látványos fellendülése | |
| A demográfiai robbanás és a kolonizáció | 376 |
| Határkonfliktusok | 376 |
| Az első összetűzések az orosz gyarmatbirodalommal Kelet-Ázsiában | |
| A meghódított népcsoportok felkelései | |
| A vietnami kalózok | |
| A politikai és társadalmi zavarok | 379 |
| A korrupció terjedése és az első parasztfelkelések | |
| A politikai rendszer visszásságai | |
| A szellemi élet a 17. század közepétől a 18. század végéig | 382 |
| A 17. század filozófusai | 382 |
| A szellemi irányzatok folytonossága a 17. században | |
| Az abszolutizmus kritikája és az első kultjúrtörténeti kutatások | |
| Egy új tudományág, a szociológia | |
| Gu Yanwu: a tudományos alapokon nyugvó történelemkritika és a filológia megalkotója | |
| Visszatérés a konkrétumokhoz; a megújuló oktatás | |
| Politika, társadalom és szellemi élet a felvilágosult önkényurak idején | 387 |
| A morális rend | |
| A művészetet támogató császárok és gazdag kereskedők | |
| A szövegkritikai irányzat fellendülése és a 18. század filozófusai | 393 |
| A kritikai tanulmányok iskolájának kialakulása | |
| Dai Zhen: tudós és filozófus | |
| A történelemfilozófia | |
| A jezsuita szerzetesek Kínában és Kína hatása Európára | 396 |
| A jezsuiták tevékenysége Kínában és hatásuk a Kínai világra | |
| A kínai civilizáció vívmányainak átvétele és az európai reakciók | |
| A hanyatlástól a hatalomátvételig | |
| Bevezető | 405 |
| A nagy visszaesés | 406 |
| A hanyatlás belső okai | 406 |
| Csempészet és kalózkodás | 408 |
| A kereskedelem mérleg hiánya | |
| Az első ópiumháború | |
| Pénzügyi problémák | |
| Kína és Nyugat | 412 |
| A társadalmi robbanás és következményei | 415 |
| A Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalma | 416 |
| A forradalmi hagyományok | |
| A Taiping felkelés kiszélesedése és összeomlása | |
| Egyéb felkelések a 19. század második felében | 421 |
| A "fáklyavivők" mozgalma | |
| A kolonizált népek felkelései | |
| A következmények | 423 |
| A mezőgazdaság helyreállításának elsődleges fontossága | |
| A kereskedelemre kivetett illetékek megnövekedése | |
| Változások a politikában | |
| Az ellentmondások kialakulása | |
| A modernizáció kudarca és Kína felosztása az idegen hatlamak között | 428 |
| A modernizáció nehézségei | |
| Az iparosítás korai kísérletei | |
| A kudarc okai | |
| Szabadpiac vagy államilag irányított gazdaság? | |
| Az idegen hatlamak térnyerése és ennek következményei | 434 |
| Kína félgyarmati sorba süllyed | |
| Kína bekerítése | 437 |
| Gazdasági következmények | |
| Pszichológia és politika | |
| Összegzés | 442 |
| Szellemi irányzatok a 19. században | 444 |
| Megreformált konfucianizmus | |
| Az ortodox ellenreakció és a megújuló reformmozgalom | |
| Visszatérés az elfelejtett hagyományokhoz | |
| A nyugati tudományok hatása Kínára | 450 |
| Kína tragédiája | |
| Bevezető: a borzasztó évek kezdete | 453 |
| A zűrzavar időszaka | 455 |
| A hagyományos kínai gazdaság és társadalom széthullása | 457 |
| A kínai gazdaság összeomlása | 458 |
| A háborús jóvátételek | |
| A gazdasági hatalomátvétel | |
| Elemi csapások | |
| A népesség vándorlása és a társadalmi változások | 464 |
| A tömeges kivándorlása | |
| A hagyományos kínai társadalom felbomlása | |
| A 20. század első felének eseményei | 471 |
| Yuan Shiahi korszaka | 471 |
| A régi rendszer eltűntése | |
| A hadurak országlásának időszaka | 474 |
| A belpolitikai és a külföldi jelenlét | |
| Sun Wen (Szun Jat-Szen) erőfeszítései és Jiang Jieshi (Csang Kaj-Sek) győzelme | |
| A nanjingi évtized | 476 |
| A nacionalista rendszer alapjai és sajátosságai | |
| Mandzsúri Japán megszállás és a vörös hadsereg megalakulása | |
| A japán támadástól a Kínai Népköztársaság meglakaulásáig | 480 |
| A Chongqingi időszak | |
| A Polgárháború: 1946-1949 | |
| A filozófia és az irodlom fejlődése | 483 |
| Japán hatása és az evolúciós elterjedése | |
| A nyugati eszmék beáramlása | |
| A Marxizmus győzelme | |
| A történelemtudományok és az egzakt tudományok | |
| Egy új fejezet Kína történelmében: a Kínai Népköztársaság | |
| Bevezető | 493 |
| A kommunista rendszer újszerű sajátosságai | 493 |
| A szovjet-kínai szövetségtől a szakításig | 493 |
| A szovjet modell | |
| A "nagy ugrás" | 495 |
| A Szovjetunióval való szakítástól a Mao Zedong haláláig | 498 |
| A kiigazítás időszaka: 1960-1965 | |
| A nagy proletár kulturális forradalom és következményei | |
| Mao Zedong halálától a kilencvenes évekig | 503 |
| Zárszó | |
| Általános időrendi áttekintés | |
| Időrendi táblázat | |
| Bibliográfia | |
| Általános művek | |
| Az egyes korszakok bibliográfiája | |
| A Kínai ókor az I. e. 5. századig | |
| A hadakozó fejedelemségek kora | |
| A Qin- és a Han-kor | |
| A kínai középkor (a Han-kor végétől a Sui-korig) | |
| A Sui- és a Tang-dinasztia, valamint az öt dinasztia kora | |
| A Song-dinasztia | |
| A Liao-, Jin, Xixia- és a Yuan-dinasztia | |
| A Ming-dinasztia | |
| 1644-től 1798-ig | |
| A 19. század | |
| A 20. század első fele | |
| 1949-től napjainkig | |
| Magyarul megjelent művek | 578 |
| Névmutató | 579 |
| Tárgymutató | 595 |
| Földrajzi nevek mutatója | 607 |
| A könyvben szereplő műcímek mutatója | 619 |
