Az élet vize

Fülszöveg

Ez a nagyon poétikus kisregény már írójának érdekes személye miatt is figyelemre méltó mű. Jacques Roumain Haiti szigetén született a század elején, és nagy keservesen jutott el Európába tanulni. Húszéves korában tért vissza hazájába, Közép-Amerikának ebbe az egzotikus néger országába, ahol beállt az ország függetlenségéért küzdők sorába. A győzelem után sem nyugodhatott meg, mert a szabadságot nem úgy képzelte el, hogy a gyarmatosítók helyét a néger uzsorások foglalják el, és ők szorongassák az egyszerű embereket. Megalapítja Haiti Kommunista Pártját, s ezért kiüldözik hazájából. Párizsba menekül, de továbbra is saját népének problémáival foglalkozik. Harminchét éves korában térhet csak ismét haza. Közéleti tevékenysége mellett akkor kezd hozzá az írói munkához. De alig egy év múlva, 1944-ben ereje és tehetsége teljében váratlanul meghalt.
"Az élet vize" egy kis néger falu küzdelmes életét mutatja be, és hőse, Manuel, egy kicsit maga az Író. Manuel is idegenből, Kubából tér haza, ahol megtanult keményen dolgozni és megtanulta gyűlölni azokat, akik munkája gyümölcsét élvezték. Faluja azért nyomorog, mert nincs vize, hűs harmat helyett már hajnalban sárgára perzsel a nap mindent. Manuel megkeresi a vizet, amely újból gazdaggá teheti társait, de még meg kell küzdenie a falu kizsákmányolójával és egy nem kevésbé gonosz ellenféllel: a gyűlölködéssel, amely az embereket egymásnak uszítja egy régi viszály miatt. Manuel maga lesz a gyűlölködés utolsó áldozata, de halála olyan, mint az engesztelő áldozat: a falu lakói megértik, hogy együtt kell tovább harcolniuk a közös ellenség ellen, aki marakodásukból is csak hasznot húz. Vissza