Jaguár és más történetek

Előszó

Részlet a könyvből:

RÉGI ADÓSSÁGOMAT rovom le, amikor sok halogatás után végre elmondom a Krajcáros Igazság című ujságvállalat hiteles történetét. Ez a valamikor sokat emlegetett és ma már visszavonhatatlanul kimúlt újság harminc-harmincöt évvel ezelőtt vakító fénnyel tündökölt a fiatal magyar újságírás egén. Akkor kezdődött a magyar újságírásnak az a hatalmas föllendülése, amelynek gyümölcseit ma is élvezi a - talán nem egészen jogosan - nyájasnak minősített olvasó. Új ujságok születtek akkor, frissek, mozgékonyak, amelyek rövidebb-hosszabb időre elhomályosították a megállapodott és megülepedett kényelmes öreg újságok tekintélyét. Akik ma öreg remekírók, nagyképű tekintélyek vagyunk, akkor lobogó lelkű fiatal újságírók voltunk, szenvedélyes reporterek, gyorsköltők és törvényszéki tudósítók, nyári kritikusok, álhumoristák, külpolitikusok és kivétel nélkül szerelmesek, mindig szerelmesek.
Ha hinni lehet a Nemzeti Múzeum hírlaposztályában őrzött példánynak, a Krajcáros Igazság 1891 március elsején indult el rövid, de annál diadalmasabb útjára. Az újság tulajdonosa az öreg Herskovits Salamon volt, aki a külvilág előtt röviden Első Magyar Hazai Általános Újságkiadó Vállalat-nak nevezte magát. A szerkesztőségben gyöngéd túlzással méltóságos úr volt a címe, mert valamelyik perverz kormány holmi titokzatos és itt föl nem sorolható érdemek fejében királyi tanácsossá ütötte. Magunk között azonban inkább Általános bácsinak neveztük. Előleget nem szeretett adni, de alapjában jó ember volt, mint minden igazi uzsorás.
Az újság főszerkesztője előkelő és eladósodott ellenzéki politikus volt, aki csak nagyon rövid ideig maradt a vállalat élén, mert halaszthatatlan teendői Amerikába szólították. Fájdalom, az új hazában sem sikerült milliókat szereznie. Már a megvagyonosodás útján volt, amikor meghívták egy kivégzésre... Vissza