Jaj! Muró dád! Jaj! Muri déj!

Fülszöveg

VTT:
M történétet na|m™e§éllk, egyfnáson átszűrve mégis érthetően, idősíkok között ug^lva, ám átláthatóan. Egyikük Baikó Mária Stefánia Rozália, a sok^t meg- ^s átélt idős cigányasszony, a másik egy újságíró, aki feladatául kapja az interjút, melyről nem is sejti, hogy új lapot fog nyitni az életében. A cigányasszony kálváriáját közreadó újságíró útkeresése mintegy keretéül szolgál az elbeszélésnek, miközben Stefánia viszontagságai között bolyongunk.
Az 1930-as évek nyomott feudális atmoszférájában ismerhetjük meg a Balaton partján letelepedő Balkó cigánycsaládot, a dád, a dej és a három lány, a prostituáltként ismert Ilon, a kiskorú Gyöngyi és húga, az eseményeket narrátorként mesélő Stefánia mindennapjait. A hol szomorú, elkeserítő vagy már kíábránídtó epizódokat nevettető motívumok váltják, hű képet festve a társadalom perifériájára szorult, megmaradásért küzdő roma famíliáról. Békeidőben járunk, mégis észrevétlenül közeledik az elkerülhetetlen: a világ ki-fordul magából!... Tovább

Fülszöveg

VTT:
M történétet na|m™e§éllk, egyfnáson átszűrve mégis érthetően, idősíkok között ug^lva, ám átláthatóan. Egyikük Baikó Mária Stefánia Rozália, a sok^t meg- ^s átélt idős cigányasszony, a másik egy újságíró, aki feladatául kapja az interjút, melyről nem is sejti, hogy új lapot fog nyitni az életében. A cigányasszony kálváriáját közreadó újságíró útkeresése mintegy keretéül szolgál az elbeszélésnek, miközben Stefánia viszontagságai között bolyongunk.
Az 1930-as évek nyomott feudális atmoszférájában ismerhetjük meg a Balaton partján letelepedő Balkó cigánycsaládot, a dád, a dej és a három lány, a prostituáltként ismert Ilon, a kiskorú Gyöngyi és húga, az eseményeket narrátorként mesélő Stefánia mindennapjait. A hol szomorú, elkeserítő vagy már kíábránídtó epizódokat nevettető motívumok váltják, hű képet festve a társadalom perifériájára szorult, megmaradásért küzdő roma famíliáról. Békeidőben járunk, mégis észrevétlenül közeledik az elkerülhetetlen: a világ ki-fordul magából! 1944 novemberében érkezik el a családért a Devia, aki könyörtelenül sodorja őket a lágerbe, ahonnan már nincs visszaút, egyedül a kis Stefániának marad még megélhető sorsa.
t 'w:'
U: I '. ' ,
Y'i " ¦
¦il ¦ '
m:

t "«fiSfWt.'^'
iJM
Csomós Róbert 1930-ban született Budapesten. Gyári munkás, közben érettségizik. Utána bevonul az Esztergom-tábori páncélosokhoz, majd a szolnoki önálló ejtőernyős zászlóaljhoz, onnan a pécsi gyalogostiszti iskolára kerül. 1950 augusztusában a Fő utcai katonai börtön úgynevezett „Hűtlenségi Osztályára" viszik főbenjáró koncepciós váddal. 1953 nyarán kiszabadul, de továbbra is rendőri felügyelet alatt áll, majd '56 szeptemberében újra letartóztatják. Öt nappal a forradalom kitörése előtt kiengedik, és az első perctől az utolsó lehetőségig forgatja a fegyvert. November 10-én lépi át az osztrák határt és Izraelben megy. Az első nyáron tengeri mentő, aztán búvárhalász lesz. Emellett korsók ezreit, agyag és bronzszobrok százait, ágyúkat, antik hajók kincseit hozza a felszínre. Mindeközben a Hazáról sem feledkezik meg, a nagyvilág szinte minden magyar nyelvű lapjában - és természetesen - a Szabad Európa rádióban jelennek meg írásai.
Megjelent könyvei: A limanovai csata története Búvárkalandok bibliai vizeken A mosolygó oroszlán esete és még
33 krimi A magaslat Csirip
Vérzősziget és számos folyóiratokban publikált novella. Vissza